Délmagyarország, 1936. augusztus (12. évfolyam, 182-205. szám)

1936-08-09 / 189. szám

1 o 01.1 M A C, y A K o K S Z A G 1936 augusztus 9. Augusztus 10. hétfőn e 9 órak ^ Ufsaűlrő Qardcii porfg Ulszctlcdcn Nyári utazás Deszken, ahol elfelegtették a Gerliczy-birtokot (A Délma>Y irorszig munkatársától.) Hét kilómé ternyire járok Szegedtől: Deszkm, ebben a csanádmegya községben, ajmely sok-sok éven át a Gerliczy-bárók ősi fészke volt. A széles, fával sűrűn benéjiesitett főuccán megyek befelé a templom irányába, egy öregasszony jön szembe: — Dobár dan! így köszön. Szerbül mondja, jó napot kíván. A legnagyobb alföldi várostól egy köhajilásnyira szerbül köszön lik a járókelőt. — Háromszáz és egynéhány szerb lakik Deszkán — moséli a kísérőm. Külön templomuk, papjuk, i kolájuk és tanítójuk van. Megőrizhették zavartalanul nemzetiségi szoká alkat. Nyugodtan beszálhetnek szerbül ós élnek is ezzel, vannak sokan, különösen az idősebbek között,, akik egyáltalán nem tudnak magyarul: 30—40 éve itt laknak Magyaioi-já^on, de nam tanultak még meg magyarul. Ezulán már nem is tanulnak meg. A szerb gyermekek is csak törik a magyar nyelvet, kevés alkalmuk van ezt megtanulni Otthon nem hallanak mást, mint szerb beszédet, « iskolában is szerbül tanítanak. \ deszki szerb elemi iskolába 27-en járnak, egy tanítónő látja el az oktatást. Hetenkint egyszer van magyar óra ás ez bizony édeskevés arra, hogy jól elsa játítsák a magyar nyelvet. De egyet meg kell hagyni: a deszki szerbek — jó magy arok, szertlik Magyarországot. Ebben • nagyközségben soha nem fordult elő nemzetiségi villongás. Még a legcsekélyebb nézeteltérésre mm került sor a magyarok. 06 a szerb lakosság között. Pár hete, hogy leleplez lék Deszken a világháború hősi halottjainak emlékszobrát Nyohvanhárom hősi halottja van a községnek, a 83 nevet rávéstél: az emlckmiire. A nyoicvanhái-om név közül fele szerb. A deszki szerbek magyaroknak vallják magukat, talán nem is egészen az ő hibájuk, hogy nyelvűnket nem tanulták meg. Deszk körül csupa apró parcellák sorakoznak egymás mellé. Ez volt valamikor a Gerliczy-uradalom földje. Nem is ojvan valamikor még, 1928-ban parcellázták az uradalmi földeket Nyolc esztendeje Szegedről, Budapestről, Félegyházáról, Makóról, Kiszomborból tömegeden jöttek ide földet vásárolni. A Félix báró, az ¡utolsó dctzki földesúr eladósodott, parcelláztatni volt kénytelen az ősi birtokot A szántóföldért 2400 pengőt adtak katasztrális holdankint, a réti földek, legelők 600 pengőért keltek fi. Vagy háromszáz vevő között oszlott meg a deszki uradalom, egy nagy ur helyett 300 kisember lett az ur. De van még itt agy kis földbirtokuk a Gerficzyeknek is. Félix báró két húgáé, gróf Degenfeta Kristófné és báró Tislyar Ivómé a tulajdonosa. Most még ezt a földet akarják eladni, de a parcellázás eddig nem sikerűit Ha ezt a földdarabkát is eladják, semmi sem marad itt a Gerlíezreknek, csak a> ősök csontja. A Gerlicxy ősök a deszki kápolna kriptájában vannak eltemetve. Az öreg Garliczy, Félix apja valóban cizelláltan szép kápolnát építtetett a kastély mellé Ez még a (jerQczyek birodalma ... A kastfly is neveoefaeMáge Dasrknek Gyönyörű park közepén, árayatadó hársfák kőzött emelkedik a cioiaszép bárói kastély, amely nyolc, esztendő óta gycrmekszanalórtum, de azért, talán kegyeletképen, rajta hagyták még a homlokzatán a Gerliczyek ősi címerét. A népjóléti minisztérium vette meg ezt a palotát ás a hatalmas parkot gyermekszanatóriumnak randeaték be. Állandóan 50—60 gyermek keres itt gyógyulást beteg tüdejére. A kastéllyal jól járlak, eddig már vágy félezernyi szegény gyermeknek adták itt vissza a legdrágább kincset: az eg'_ séget. De bizony a deszki földekkel rengeteg baj van. Az újdonsült földtulajdonosok többnyire bankkölcsönből vásárolták a parcellákat, közben lement a föld ára, nehézséggel járt a termés értékesítése, a legfőbbje bajba jutott Harmadik-negyedik gazda kezén 'van már a föld. A parcellázás dolga foglalkoztatja a szegedi birófcágol ifi. Félix báró két huga az ők«t illető résznek valoriráltan való kifizetése iránt. pert indítottak fivérük ellen, aki a Kehtensteini nagyhercegség állampolgára. A szegedi törvényieknél elfekvő iratokból láttuk, hogy Gerliczy Félix báró a deszki földbirlc' áért 6,422.703 pengőt, a gazdasági felszerelésekért pedig kűlőn 162 700 pengőt kapott, tehát az egész uradalom összesen 6,585.412 pengőért kell el. A hosszú ideig elhúzódó parcellázás költségei 1,106-339 pengőt emésztetlek fel, vagyis ezek levonása után a báró 5,479 073 pengőt kapotl kézhez. A parcellázási költségek közt szerepri egy összegben egy 500.000 pengős tétel, amelyet — mint megtudtuk — egv budapesti ingatlanközvetítőnek, Rrvnaí Sándornak fizetett ki Gei'i—y báró a sikeres üzletszerzésekért. A mérnöki ü'oték 30.640 pengőt tett ki a p. rcellázasnál. Milliók, százezrek. Ilyen nagy összegek teremtek a deszki földekből. Mosl D&xkeu bizonyára nagyon sok házba kellene bekopogtatni, amíg sikerülne egy százpengőst valahol felváltani. II. N. NfcPERSYőK esernyők nairy vA'aaztékban, íúzflk, melltartók ipen olosó úrban. megrendelésre hozott anyagból is. Minden szakmába vájó munkát, valamint javítást pontosan elvégzek VecyesdandárparaöcBTioksAp Kfileaey u- |2- 'Tieza L.rnhizati osztályának szállítója. Hermes és Kalász szelvények érvényesek 1 I k. sarok). Alapítva 1913. Tanárok, orvosok, jogászok céltáblát állítanak a versenyen Szegedi állástalan diplomások az ÁOOB-Otihonban (A Délmagyarország munkatársától.) Évek óta működik Budapesten az állástalan diplomások országos biaottsága, az ÁDOB, amelynek a célja az állástalan diplomások elhelyezése. Az ADOBnak — sajnoö — igen sok tagja van, akik arra várnak, bógy elhelyezzék őket A szegedi egyetem végzett hallgatói, ha már Szegeden végkép elhervadtak minden reményeik, akkor útra kelnek ás az ADOB-Ötthonban kötnek ki, ahol legalább élelmezésük ás lakásuk biztosítva van és néha még a zsebpénzüket is megkereshetik. Az ADOB valósággal földi paradicsom sók-eok nélkülöző diplomásnak. Vannak olyanok, kik már esztoidők óta ülnek az Otthonban ós még mindig nincs semmi reményük az elhelyezkedésre. Ha sikerül is állást kapniok, 70—80 pengős állásnál többre nem számiihatnak. Aki ilyen állást elcsip, azt foglalkoztatott dipárnásnak nevezik és csak annyiban különbözik a nem foglalkoztatott diplomástól, hogy mégis van néhány pengője, amiből lerongyolódott ruhatárát kiegészítheti. Szegedről sok végzett jogász, tanár él az otthon falai között. Az Aréna-uti von.", konyában van ez az otthon. Az állástalan díp • iiásök legénységi kosztot és legénységi lakást kapnak. Husj-huszcuikét diplomás k^rül egy terembe. A felvétel azonban nem könnyű dó.óg, méri kérvényezni kell és jó, ha valakit felvesznek, mert a jelentkezik száma nembogy csöki enne, hanem mindig emelkedik és amellett a Iveket sem lehet kitenni onnan. Van olyan diplomás, aki már esztendeje lakik az otthonban és jóllehet, már állása van, mégsem költözik ki, mert jövedelméből nam tudna megélni Nemr% sző volt arról, hryv «7 öttnún lakóit, láto'.epiíik. Az állástalanok erre küldöttségileg mentek a kabinetirodába ét elérték azt, hogy októberig kegyelmet kaptak. Egy szegedi ADOB-ista, ala hónapokig lakolt az otthonban, a kővetkező szomorú képet festi az állástalan dip'omások otthonbeli életéről. — Jó legény é?i ko-/,!ol kaptunk, amivel mindenki meg volt elégedve. A lakás ellen sincs panaszunk. ?7)ege<lii k együtt laktunk egy nagy ten rémben ée ott szőttük terveinket napról-napra, éjszakáról-éjszakára. Reggel akkor keltünk, ami-«; kor akartunk és este akkor tértönk haza, amikor jól esett. De már kilenc órakor rendszerint mindannyian együtt voltunk, mert az egész napi reménytelen lótás-futás mindannyiunkat elgyötörte. Én például a környékbeli nagy vállalatokat jártam állásért. Mindennap gyalog mentem Újpestre, Kispestre, a cipő leszakadt a lábamról* ruhám «¿rongyolódott és minél rongyosabb voltam, annál kevesebb volt az esélyem arra, hogy alkalmaznak. De mentem, mert egyébként megőrültem volna. Minden reggel ulrakelt az egész lábór, kezünkben a diplomával nekiindultunk a városnak, hogy szerezzünk magunknak valami kis állást. Néha sikerült mellékesre szert tenni. Legutóbb például a nemzetközi céllövőversenyre mentünk ki céltáblát tartani... Csupa tanár, orvos, jogász, gazdász, mérnök tartotta a céltáblát a versenyzőknek ... Kaptunk az egészért fejenként három pengőt... De ilyen alkalmi munka havonta csak kétszer-háromszor akadt... Igv élnek a szegediek az otthonban. Sok ^helyezkedett már közülök, mint Toglafikoztatott diplomás, de továbbra is bent lakik, mert a keresőiéből először ki kell ruházkodnia. Mert. például a közigazgatási bírósághoz beosztott diplomás mégsem mehet hivatalba ugy, hogy a lába kint van a cá»A>íx>l . . • mai citromos k^ziimínyeli. arc.uíT, Wétnek, olajok, púderen Szepiö' elleni fényvédő swrek. ae'ier Gszkárné mm Szeged. Dugonics-tér 1U I. am. Telefon 26—02. Arcápolás. Széoséehv bák, szemölcsök, szőrszálak végié ges eltávolítás«. Fénykezelés. ranltványok k!két>2ése. Olcsó bériét- .„Lhwl