Délmagyarország, 1936. július (12. évfolyam, 155-181. szám)

1936-07-11 / 164. szám

DELMAGYAKORSZAG ittJXSSSSÜSZZ&JSS. Szómba!, 1936 Julius 11. kOlcíönkönyvIto é* fegvlroda, Aradi ucca s. Telefont 13-06..Nyomda. Löw Ara ÍO fillér L'pO' ucca 1». Telefon: 13-00. - TáTlratl M 'evélclm: DéUrnm-arortiAfl. Szeaed XII. évfolyam, 164. ELŐFIZETÉS, Havonta helyben 3.2U vidéken «» Budapelten 3.öOj KUltöidon 0.40 pengd. — Egyea izAm «ura beiköz nap ÍO, valAr- és Ünnepnap I® UH. Hlr­deíéjek 'elvétele tarMst szerint. Meglc •enik öéllo kivételével nnDonla reggel Vita iilos /Í2 «^yifc jólismert magyar katolikus orgá­num irja az alábbi sorokat: Mennyi finomság, mennyi tapintat rejtő­zik ibolya-szerényen abban a hitlerista pa­rancsban, amely megtiltja a lakosságnak, hogy az olimpiai játékok idején vallási kér­désekről vitatkozzék. Valóban megható ez az előzékenység: a kormány szerint a vallá­si kérdések bolygatása sértené az ide­genek érzületét. Tehát sem a sajtó­ban, sem a csapszékben, sőt még a magánbeszélgetésekben sem szabad vallási kérdéseket firtatni. Igen nagy rend le­het Németországban, ha már csupán és ki­zárólag csak a vallási kérdések azok, amik­nek a „bolygatása" sérti az idegent. De ha már vallásról sem szabad beszélni — ez volt az egyetlen, ami még az idegent bánthatta —, akkor valóban a békesség, boldogság és megelégedettség eliziumi mezőin érezheti magát a földi vándor, ha német területTe lép. Nem különös, hogy ugyanakkor, anaikor az idegenek érzületére most kinos figye­lemmel vigyáznak, milliók legbelsőbb lelki­világába gázol bele a pogányság. Mennyire nem ismerik az emberi lelkületet, az emberi­ség lelki igényeit, hogy ilyen brutális módon, a legféltettebb emberi szabadság elvetésé­vel akarják szolgálni az egységet és össz­hangot a nemzet életében. Hát idáig jutott a felvilágosult, tudomá­nyára, vívmányaira olyannyira büszke mo­dern ember?! Ezért folyt annyi vér százado­kon át a szabadság cégére alatt? Ezért irtak össze könyvtárakat a röneszánsz, a reformá­ció, a nagy francia forradalom vezérei, tudó­sai? A század elején Németország szabad­vallásu községei az egyház ellen toboroz­ták az „emberszeretőket," hogy a katoliciz­mussal szemben megvédjék a kulturális ha­ladást és lelki szabadságot. Szemükben az egyház volt a szabadság legveszedelmesebb ellenfele. A német egyetemeken és főiskolákon év­tizedeken át folytatódott a féktelen nyílt kultusz, az ember önmagát istenitette és Nietzsche megalkotta az Übermensch eszményét. Nietzsche, a fanatikus szabad­ságimádó, világosan kifejezte nemcsak a maga egyéni nézetét, hanem korának esz­ményeit is. Pedig a keresztény világrend sosem akadályozta meg az erős, bátor egyéniség kifejlődését, sem a tudományos kutatás sza­badságát. A tudományos kutatás és gon­dolkodás kimagasló nagyságai sohasem pa­naszkodtak, hogy hitük bármikor is akadá­lyozta volna őket a szabad vizsgálódásaik­ban. S mi lett a nagy szabadságrajongókból a hitlerista Németországban? Akik az ember­hez méltatlannak tartották, hogy az isteni te­kintély előtt meghajoljanak, most Rosenberg szavaira porba omlanak. Most ember a bál­ványuk azoknak, akik Krisztust nem ismerik el Megváltónak. A krisztusi erkölcs csak a szabadsággal való vissza­élést utasítja vissza az isteni tekin­tély nevében, most pedig a diktatúra áll őrt, hogy a lelkiismereti szabadság leghalkabb rezdülését is eltaoossák. Akiknek elviselhe­tetlen volt Krisztus igéje, most a szöges csizma alatt álmodnak a szabadságról. Va­lahogy ráillik a német helyzetre Prohászka mondata: „Az ember lelke nem szabadulhat a húroktól, amelyek ki vannak feszítve ben­ne s midőn az Isten keze visszavonult, az ember az ördögöt szólította fel, hogy a pokol kultuszának ritmusait csalja ki belőlük..." Hitler tiszteletben tartja Ausztria függetlenségét Schuschnisg és Papén tárgyalásai a német-osztrák viszony rendezéséről — A brüsszeli Locarnó-konferencia uj for­dulatai Páris, juliu6 10 A francia fővárosban a han­gulat kedvezőbbnek mondható. Kedvező hatást váltott ki, hogy a német-osztrák közeledést Németország kezdeményezte. Ugy tudják, hogy a turista-egvezmény Berlin és Bécs kö­zött rövidesen aláírásra kerül és Hitler ki fogja jelenteni, tiszteletben tartja Ausztria függet­lenségét és nem tür német beavatkozási Ausztria belügyeibe. Az Echo de Paris ugy tudja, Schuschnigg kancellár Olaszország jóváhagyásával meg­kezdte a tárgyalásokat Berlinnel. Az Oeuvre szerint Berlin és Róma közös programja magában foglalná a népszövetségi alapokmány általános revízióját a kényszerítő rendszabályok törlése és bizonyos gyarmati követelések kielégítés utján. A lapnak az a vé­leménye, hogyha Franciaország, Ausztria és Belgium magáévá teszi ezt a programot, ebben az esetebn Németország és Olaszország is el­megy Brüsszelbe. Papén Németországba utazott Bécs, yulius 10. Papén bécsi német követ el­utazott Németországba. Azt hiszik, hogy Pa­pén Berchtesgadenbe utazott és utazása össze­függésben van az osztrák—német viszony ren­dezéséről szóló megegyezéssel, amit itt már a legközelebbi időre várnak. Titulescu jelenete Montreuxban London, julius 10. Angliában megütközést keltett Titulescu román külügyminiszter éles kirohanása Montreuxban. A román külügymi­niszter öklével az asztalt csapkodva és magá­ból kikelve azt kiabálta az angol megbízott felé, hogy Anglia más politikát követ Genf­ben, mint Montreuxban. Szinte nem is hagyta szóhoz jutni az angol megbízottat és tovább csapkodta az asztalt. A Times szerint a montreuxi jelenet alatt Titulescu nyíltan Franciaország és a Szovjet mellé állt. A támadás után Titulescunak az­ért kellett sürgősen Romániába utaznia, mert kormányválság fenyegeti országát. Monslregyülés a békéért Genfben Genf, julius 10. Szeptember 3—6. között bér keértekezlet lesz Genfben, amelyre a világ minden részéből 2500 kiküldött érkezik, a kü­lönböző békeszervezetek képviseletében. A sváj­ci szövetségi tanács különböző feltételekhez kötötte az értekezlet engedélyezését. Minde­nekelőtt az értekezlet résztvevői nem intézhet­nek támadó nyilatkozatokat külföldi államok eHen, ezenkívül a szövetségi tanács rendelke­zései értelmében az értekezlet tagjai szabad­ég alatt nem rendezhetnek gyűléseket', vagv felvonulásokat. R fütyülő olasz újságírók ügye „elintézettnek tekinthető" Bern. julius 10. A szövetségi tanács megál­lapította, hogy a Népszövetség tárgyalótermé­ben történt események miatt a népszövetségi ülésteremből kiutasított nyolc olasz újságíró elhagyta Svájc területét. Ezzel az ügv elinté­zettnek tekinthető, — mondja a hivatalos köz­lés. A francia kamara nagy többséggel bizalmai szavazóit a Leon Blum-kormánynak Megcáfolták a jobboldal vádjait — Pierre Col légügyi miniszter az ágyutitkok elárulásáról Páris. julius 10. Izgalmas ülést tartott pén­teken délután a francia kamara. Az események összefüggésben voltak azokkal a támadások­kal, amelyeket a jobboldal és különösen a ve­zérkar lapja intézett a kormány és elsősorban Pierre Cot légügvi miniszter ellen. Az „Echo de Paris" azzal vádolta Cot minisztert, hogy — elárulta a legújabb légvédelmi francia ágyuk taláhnányi titkát' Szovjetoroszországnak. Er­re a jobboldali vádra válaszolt az ülésen a mi­| niszter és az éles, izgalmas vita a kormány nagy győzelmével végződött. Kiderült, horv szó sincs a találmány „elárulásáról". A! képviselőházban Cot légügvi minú -t azonnal azt az indítványt terjesztette be a kormány nevében, hogy a kénviselőház hs-i­déktalanul kezdje- nie~ KeryUis képviselő ja­vaslatának vitájál Keryllis szólá-ra állott fel és kijelentette, hogy legutóbb a armegszállások idején #

Next

/
Thumbnails
Contents