Délmagyarország, 1936. július (12. évfolyam, 155-181. szám)

1936-07-10 / 163. szám

PELMAGYflKOKSZACi •ZEOED. 8cerke»lft««g: Somogyi ucea Dániai/ Iiiliiic 1A ELOFIZETCSI Havonta Helyben 3.2« 22. I. em. Teleion:23-33^Kladóhlvolal, rCIIICH. ljJU JU1EU9 IV* vidéken Budopctlcn 3.00, kUllí)ldítQ KOIciOnkOnyvlAr ét legylrodat Aradi 0.40 peng«. - Egye* Mám Ara betkO» ncCa 8. Telefoni 13-00.. Nyomdát L0w Ara ÍO fillér nap iO, vnüftr- é* Ünnepnap 1® Ilu- Hlr« Llpól ncca 1». Telefon: 13-00. - iAvtrníl _ detétek -elvétele tarifa szerint. Megje t* levélcím: Délmeavarorszéuo. Szened XII. éVfOlydlII 103. S2J. lenlfc nétfo Kivételével naponta reggel A genfi mérleg Talán még méltóztatnak rá emlékezni, hogy mult szombaton ért véget Genfben a Népszövetség nyári ülésszaka, amelynek legfontosabb tárgya volt az abesszin kérdés rendezése és a Népszövetség alkotmányának reformja. Akiknek nagyon jó az emlékezőtehetségűk, azt is tudják talán, hogy a nagy nemzetközi összejövetel közönséges polgári elbírálás szerint eredménytelenül végződött. A szankciók megszűntek, de nem a Népszövetség jóvoltából, hanem azért, mert a szankciós országok nem tudtak egyebet csinálni. A négus nem kapta vissza országát, de megkapta elégtételét: tizenkét órai lezárás után a sipoló olasz újságírókat kiutasították Svájc területéről. A népszövetségi alkotmány reformja ügyében azt határozták, hogy semmit se határoztak: a tagállamok a szeptemberi ülésszakig elmélkedjenek, hogy milyen módosító javaslatokat kívánnak majd előterjeszteni. Az Egyesült Államokhoz, Japánhoz és Németországhoz, amelyek kivül állanak a Népszövetségen, a mostani ülésszak ideje alatt ismét két középamerikai köztársaság csatlakozott, ugy Ítélvén meg a helyzetet, hogy az az aranyban fizetendő tagdíj, amelyet Genf számára be kell szolgáltatni, hiába terheli meg országuk amúgy is ingadozó költségvetési egyensúlyát. Az ülésszak mérlegének ilyetén felállítása mellett kissé különösen hat, ha azt olvassuk, hogy a Népszövetség határozati és egyeztető bizottsága holnapra készül el nagy munkájával, a hozott határozatok megszövegezésével és irásba foglalásával. Töprengeni lehet ugyan rajta, hogy az eredménytelenségnek rezignált beismerése és az összes lényegbe vágó kérdések megkerülése, vagy elsibolása után mi volt az, amit teljes egy hétig kellett szövegezni és paragrafusokba belegyurni. Aki nem tudná, annak megsúghatjuk: a formát kellett szövegezni. Az egész népszövetségi alkotmánynak velejárója ugyanis a forma imádata és a formának a lényeg fölé helyezése és túlértékelése. Talmudista szómagyarázók és skolasztikus fogalomboncolók iskolába járhattak volna a Népszövetség tudósaihoz, hogy miként kell a szavakat lemérlegelni és a lemérlegelt szavakat olyan kicsiszolt mondatok láncolatába öltöztetni, hogy határozati formájuk legyen, minden bennük legyen, amiről beszéltek és mégse legyen bennük egyetlen olyan kifejezés, vagy fordulat, amelyről valaki azt hihetné hogy ellene irányul, vagy amely alkalmasnak látszhatnék arra, hofey valamikor később rá kötelező formában lehessen hivatkozni. Nem akarjuk gúnyolni ezért a Népszövetséget, hiszen nekünk magyaroknak csak az lehet a reménységünk és erősségünk, hogy valamikor ez a szervezet, amely még most is a kezdet gyermekbetegségeit szenvedi, ki fog fejlődni és alkalmas szerve lesz a nemzetközi igazságszolgáltatásnak és a nemzetek közötti valóságos egyenjogúság biztosításának. A mi törekvésünk csak az lehet, hogy szűnjék meg a Népszövetségnek mai üres formalizmusa és lépjen helyébe az életbevágó kérdések komoly és becsületes megvitatása, az érvek meghallgatása, a panaszok kivizsgálása és ha kell, resDektálandó és vegreHajtKató ítéletek formájában való eldöntése. Tudjuk, hogy ez igen sok tekintetben az elérhetetlen ábrándok közé tartozik, de mégis ebben az irányban kell látnunk és keresnünk a Népszövetség és vele együtt az emberi társadalom fejlődésének és a valóságos nemzetközi jogrend megteremtésének útjait. De éppen mert ismerjük és látjuk a nehézségeket, a szeptemberben összeülő őszi ülésszaknak, amely talán tárgyalni fogja a népszövetségi alkotmány reformjának ügyét, felcsigázott reményekkel nem nézhetünk elébe. Azzal ugyanis, hogy a mostani ülésszak szeptemberre kérte a tagállamok elgondolásait és javaslatait, még nincs egyúttal kimondva, hogy ezeket már tárgyalni is fogják. Vitásnak látszó kérdéseknél — már pedig vitás kérdések kétségtelenül lesznek —, fennforog az elhalasztás s a jogi és szövegező albizottságokhoz való utalás veszedelme. Félő az is, hogy az olyan alapvető jelentőségű ügyekben, mint a sokat emlegetett tizenkilencedik paragrafus értelmezése, melyre mi minden revíziós jogunkat alapítjuk, a plénum tartózkodni kivan a döntéstől és meghagyja mindkét csoportot a maga jogi értelmezésének birtokában: az egyik azt mondja, hogy ez a szakasz jogcímet nyújthat bármely szerződésen alapuló, vagy attól Brüsszel, julius 9. Van Zeeland miniszterelnök a szenátus csütörtöki ülésén külpolitikai kijelentéseket tett, amelyekben homályos célzásokkal szólott a fenyegető veszélyekről, amelyek nagyok és közeliek, mind Genfben és mind Brüsszelben. Genfben az volt a benyomás, hogy a háború veszélye óriási léptekkel közeledik. Talán még meg van a lehetőség, Montreux, julius 9. A tengerszorosok kérdésével foglalkozó értekezlet csütörtökön az angol delegáció javaslatát tárgyalta. A különböző fontos pontok tekintetében komoly nézeteltérések támadtak, különösen a népszövetségi beavatkozás tekintetében. A jjapán delegáció indítványára elhalasztották . népszövetségi hatáskörre vonatkozó indítvány tárgyalását. Közben a műszaki bizottság az orosz és román javaslatok alapján iparkodott, a kellő formulát felállítani. A Balkán Szövetség tagjai határozottan támogatták a török álláspontot. Valószínű, hogy kompromisszumos megoldás jön létre. Titulescut hazaparancsolta a belpolitikai hetyzet London, julius 9. T i t u 1 e s c u Montreuxból, ahol a román küldöttséget vezette, sürgősen és váratlanul Bukarestbe utazott. Hivafüggetlen nemzetközi viszony u} szabályozására, mig a másik szerint ez csak a többi paragrafusok intézkedéseinek módosítására nyújt alapot. És van a magyar igazság érvényesítésének még egy akadálya. Másként beszélnek az egyszerű politikusok és másként beszélnek ugyanazok, mikor felelős állásban levő kor mányférfiu lett belőlük. Egyszerű képviselő korában valaki meg lehet győződve a Magyarországgal történt vérlázító igazságtalanságról, ugyanez a képviselő esetleg másként fog beszélni, helyesebben hallgatni fog erről a kérdésről, mikor tagja lett a londoni, vagy párisi kabinetnek. Mikor elég baja van odahaza a parlamentben, a határokon tul pedig idegen országokkal, a dolog természetéből folyólag csökkenteni, nem pedig szaporítani igyekszik a felmerülhető ellentétek számát. Léon Blum például 1931-ben a szerződések megváltoztathatása és a revízió mellett nyilatkozott, ma bizonyára elég baja van odahaza, hogy ne ezt sorozza a legsürgősebb kérdések közé. Az igazság elméleti elismerése és az igazság gyakorlati alkalmazása közötti űr hozzátartozik a magyar tragikumhoz. És mégis azt kell hinnünk, hogy a nemzetek közötti igazság utja ezeken a nehézségeken át vezet egy jobb és igazságosabb jövő felé. hogy kitérjenek előle. A belga kormány összeköttetésben marad mindazokkal az országokkal. amelyek az ország sorsába befolyhatnak. Van Zeeland beszédét azzal fejezte be, hogy a belga kormány továbbra is folytatja a népszövetségi alapokmányon és a locarnói szerződésen alapuló eddigi külpolitikáját. talosan azt állítják, hogy a kormánynak kíván jelentést tenni az értekézlet állásáról, tényleg azonban a Reuter Iroda értesülése szerint Románia belső helyzete teszi hazatérését sürgősen szükségessé. Nehézségek és tisztázatlan kérdések a locarnói konferencia előtt London, julius 9; A nemzetközi helyzetet Londonban még mindig sötétnek látják. A locarnói hatalmak brüsszeli konferenciája míi egyáltalán nem látszik biztosítottnak. A Timi t és több más lap ugy tudja, hogy az olasz kormány mindenekelőtt Berlinnel akar érintkezőibe lépni és csak azután dönt, hogy résztvesz-e a brüsszeli értekezleten. Németország meghívása kérdésében viszont még nem döntött az angc1. francia és a belga kormány. Van Zeeland bel„A háború veszélye óriási léptekkel közeledik" A belga miniszterelnök komor beszéde Kompromtssznmus megoldás készül a tengerszorosok kérdésében i