Délmagyarország, 1936. július (12. évfolyam, 155-181. szám)

1936-07-05 / 159. szám

T936 iuHus 5. DÉLMAGYARORSZÁG Németh Mária őszinte vallomása az életről: a nótáról, a világhírről, leánykori álmairól, a Czirákyak nemeskoltai birtokáról, az élete céljáról Odakinn már régen megvirradt. A kávéház terraszán eloltották a lámpakst a !arka lampionokban, álmos házmesternek, mezítláb, kopott »epreikkel tisztítják a járdát,'Bankáréi most hozzák be a tejet, nyitott konflisokon gyűrött gavallérok igyekeznek hazafelé, öreg cigányok, nagyokat nyögve cipelik hátukon a nagybőgőt... A kurszalou bárjának sarokpáholyában négyen ülünk: Németh Mária — aM hatalmas siker mellett énekelte tegnap este a Toscat —, Schulz Pali, az egyik környékbeli birtokos, egv holland diplomata —, szegény: szwrnyen unatkozik, mert immáron harmadfél óra óta magyarul folyik a nóta és végül én magam, aki észrevétlenül a borlap szélére odalopom jegyzeteimet. Galbafy Sanyi nótafájával Németh Mária fölébe hajol- és csillogó szemekkél muzsikál. Cres fiaskók hevernek az asz'.a' alatt Németh Mária magasra tartja a pohara' és koccint; — Jó termésünk legyen! — kiáltja, ragyogó fojai kicsillognak a szájából, a jó kívánságra eset iszunk valamennyien. Aztán minden pohárnál egy ujabb kívánság: — A búzára! — A harmadik kaszálás sikerére! ...A kabai asszonyságról nem is esik szó. Ellenben annál többet beszélnek a világhirü művésznő és Schulz Pali mindenről, ami egy rendes gazdát érdekel. Megtudom hirtelenében, hogy a „Németh Mária neme-skotfai tehenészetében" százhusi siemenstali tehén napi kétezer titeT tejet ad és a birtok jövőre hivatalosan is mintagazdaság lesz. Szakszerű felvilágosításokat kapok arról, hogy a bnza — Istennek hála — nejn sült be és hogy a második kaszálásról harminc vágom széna termett. Több, mint tavaly egész éven át. A teheneknek csupa lány-nevűik van. Piroskának, Magdának, Katónak, Ételkának, Mancinak. Juliskának hivják őket. de a nemeskoltai gazdaságban nincsen egyetlen tehén, aminek Mária lenne a neve. Megtudom aztán azt is. hogy a művésznő harminc vaggon cukorrépára kapott kontingenst és a búzatermés holdankint néhol tizennégy mázsára rug. Mindezt pontosan feljegyzem a pöstyéni kurszalón bor lapjának szélére és most igyekszem kiokoskodni a jegyzeteimből. Egyszer aztán a Sanyi cigánv rákezdi azt a nótát, ami igy kezdődik, hogy: ...Lehullott a rezgő nyárfa ezüstszinii• levele... ... Németh Mária behunyja a szemeit, szőkefür'8 fejét a kezére támasztja és észre kell vennem, hogy lassan, finoman két könnycsepp gördül alá a szemének csücskéből. .. Azután megszólal és — talán csak magának mondja — —: — Ez volt az a nóta. amelyik elvitt ensrem a világba ... * Egyszerű fehér ruha van rajta, a kalapján Tekete selyem szalag, a körmein nincsen semmiféle lakk, az ujjain mindössze két gyürü, amelyek közül az egyiket az esküvőjén búzta ujjára a plébános. a beszéde erősen dunántuli csengésű, megérzik rajta, hogy a pipacs és a búzavirágok közül ugrott elő, az, aki beszéli, a szemei tűzben égnek' és szinte muzsikál minden szava, miközben meséli: — Körmenden, Vasmegyében születtem és az apámat, aki államépitészeti hivatalnok volt. hamarosan Zalaszentgrótra helyezték. Itt végeztem én a polgárit. Aztán német szóra Pozsonyba adtak. Fródl nénihez kerültem és — én ugyan nem tanultam meg németül, de egy év mulra az egész ház magyarul beszélt. Az apámnak az volt a terve, hogy elvégezzem a pozsonyi kereskedelmi iskolát és utána állásba menjek. Megtanultam a gyorsírást, a gépelést, de kedvenc tárgyam a kettős könyvvitel volt, ezt Hercz doktor ur tanította Azt hiszem: még ma is ezt tanitja a pozsonyi iskolában. Ebben az időben az volt az álmom. hogy: letegyem az érettségit és valamilyen jó állásba kerüljek. Havi ötven-hatvan korona fizetés Pozsonyban, vagy Pesten: erről ábrándoztam Fródl néninél Pozsonyban ... — Nyáron mindig hazamentem Zalaszentgrótra vakációzni. Tizenhat éves voltam, amikor Temesváréi egy fiatal tanár került a zalaszentgróti polgáriba. Az uram: Grünauer József. Nem ismertük egvmást Egyszer nyár volt, a szentgróti határban már learattak, nvitott ablaknál ültein .TENGER HÍDJA (Ferry-Boats , 'k «.A. odahaza a Kossuth Lajos-uccában és zongorám mellett énekeltem. Ezt a nótát: ,,, Lehullott a rezgő nyárfa ezüstszínű levele... Az uram arra járt. Megállt az ablaknál, aztán elrohant az egyik barátjához, doktor M a n g 1 i á r orvoshoz. „Ki az a kislány, aki olyan csodásan énekel a főuccában?" — ezzel a kérdéssel állított be hozzá és — délben már levizitelt nálunk doktor Mangliárral .. — Én tizenhat éves voltam, az uram alig múlt huszonegy... — Megszerettük egymást és az uram kívánságára titokban Pozsonyban dr. K o s z o v n á 1 énekórákat vettem és vasárnaponkint szólót énekellem a dómban. Eleinte öt, későbben tiz koronát kaptam érte. Aztán kitört a háború: én leérettségiztem és ai érettségi után összeházasodtunk. Emlékszem: még három napot se vártam— Az uramat elkísértem a harctérre, Itáliába és'az orosz frontra egyaránt. A barátai szórakoztatására énekeltem a tiszti. menáass-ikban. Mondhatom: itt volt a legnagyobb sikerem... — Amikor a háborúnak vége volt László Gézánál, Haselbeck Olga férjénél tanultam énekelni. De mindössze egy esztendeig. A Városi ( Színháa egy év múlva leszerződtetett és esa/k azt j kötötte ki, hogy hat hét alatt tanuljam be Verdi Álarcosba Íjában Amália szerepét. Vállalkoztunk rá: En és az uram... — Ezerkilencszázhuszonnégy junius 1í>-én léptem először színpadra és a sikerem igen nagy volt. Ezen a napon indultam neki a világnak, de a szerencsémet annak a nótának köszönhetem, amelyet a zalaszentgróti Kossuth Lajos-uccában énekeltem el a nvitott ablaknál a zongorám mellett ... * fis aztán? — Egy év múlva szerződtetett a bécsi Statt»oper. A Trubadur Leonórájával debütáltam Bécsben. Közben bécsi szerződésem megengedte, hogy turnézzam. Nincsen Európának olyan országa, ahol ne énekeltem volna és nincsen Európának olyan uralkodója, aki ne tapsolt volna nekem, öt évvel ezelőtt kinevezték „kamaraénekesnőnek" és ezzel bekövetkezett nálam az a furcsa eset, amire még nem volt példa, hogy amíg engem megillet a ..méltóságos asszony" eim, addig az uram csak — tekintetes ur ,.. * ... Nemeskolta ... Kisközség Vasmegy szombathelyi járásában. Lakosainak száma: 300 lélek. Vasúti állomása nincs, a postáján a telefonszolgálat csak este hatig tart. Negyvenöt holdas hatalmas park közepén áll egv ősrégi kastély. A Czirákvak egykori palotája. Sokat beszéltek arról annak idején, hogy ennek a kastélynak egyik szobáját a földesúr Pálmav lika számár;] rendeztette be. Nyolcszáz holdas birlok tartozik a kastélyhoz és a nyolcszáz holdat négy évvel ezelőtt, 1932-ben Grünauer .Tózsefné szül. Németh Mária nevére írták a szombathelyi telekkönvvhe. Búzát és rozsot. árpát, meg zabot aratnak a birtokon, negyven béres kap kommenciőt. a hizlaldában négvZ«ebru3g«-töl Harwich és Londonig Átrakodás nélkül, a különleges hütőkoesikban, a leggyorsabb, évek óta bevált gyümölcs 6« szárnyas stb. szállítási lehetőség Magyarországból Angliába Összes felvilágosítások és legolcsóbb szállítási dijakkal szolgál SCHENKER és TÁRSAI RT. Budapest, V., Nádor ucca 26. Bu száz disznó hizik, de Németh Mária legnagyobb büszkesége a százhúsz siementali. Amik közül nem egy napi husz liter tejet ad. Erre a százhusi siementalira büszkébb, mint a francia becsületrendre, vagy a svéd király ordójára. A gazdaság levélpapirosán ez áll: „Németh Mária nemeskoltai tehenészete." Ahogyan itt, hajnali ötkor Schulz Palival a gazdaságáról — igaz szerelemmel — a pöstyéni kurszalón bárjában elbeszélget, önkénytelenül i» azok az „amerikás magyarok" jutnak az eszembe^ akik huszonöt évet dolgoznak Ohio szénbányáiban, vagy a texasi sivatagban csak azért, hogy egyszer hazakerüljenek — a maguk földjére. A magyar ugar gyerekének minden földéhsége — igaz: kielégítve — csendül ki Németh Mária nótáiból, amelyek megremegtetik a pőstvéni éjszakai lokál vékony falait. — Minden álmom — mondja Németh Mária, a gazda , hogy egyszer ne kelljen máT énekelni és hajnalban odaállhassak én is tehenek mellé a nemeskoltai istállóban. Az uram minden reggel háromkor kel és ott van a fejesénél... Egyelőre ez a program: kedden Bécs. egy hét múlva — mosolyogva mondja: köziben le tehet ugrani a birtokra, ahol most aratnaik' és ahol pipacsból fonott koszorút teszek majd a fejemre —, Budapesten az Aida, aztán Karslbad, augusztusban Ostende. Westend, Knokke, Sheven ingen, Amsterdam, Hilversonban a rádió, szeptember elején elmehet a mondsai versenyekre és utána az urával együtt a Dolomitokba, szeptember huszadikán megkezdődik a bécsi szezon, télre már készen vannak a szerződések1, amelyek Svédországba, Dániába és Svájcba hivják, a Truhadurban Leonorát, a Sába királynőjében Szulamitot, a Bolygő hollandiban Széntat, az Álarcosbálban Amáliát énekli, de » szive odahaza van mindig. PaAl Jók Minden hölgy <*FB harisnyát visel szavatolt minőség, divat SChort ("térd) harisnvák kizárólag Polták Testvéreiénél JEGYEK A SZABADTÉRI ELŐADÁSRA elő jegyezhetők BELMAGYAROÜSZIG-nál