Délmagyarország, 1936. július (12. évfolyam, 155-181. szám)

1936-07-05 / 159. szám

6 OC l, MAGYARORSZÁG T956 julius 5. Napernyők hozott nnyagbl is készülnek modell CfoinOPflÓ és ernyőipartelepén, Köl­ti tán legjobban és legolcsóbban OIGIIIGHIG Cgey uoca 12. Alapítva 1913. Vegyesdandárparanesnekság szerződéses szállítója. K»H«j é. lém« ntalvinyok érvényesek 55.000 pengő helyeit 5.000 N<ncs pénz Szegeden a tözollószerek pótlására - 4 csongrádmegyei községek évenkinl összesen 7.387 pengői fordítanak a tűzvédelemre (A Délmagyarország munkatársától. Érde­kes statisztika készült a tűzrendészet fejlesz­téséről. A számokból megállapítható, hogy a tűzrendészet még igen sok kívánni valót hogy hátra és éppen Csongrád-vármegye az, ahol a tűzvédelemre a legkevesebbet költenek. A statisztika 25 vármegye tűzrendészetét tünteti fel. A vármegyékben három és félezer község van, ezek összesen 916.188 pengőt köl­tenek évente tűzrendészére. Sajnálatos tény, hogy huszonöt vármegye közül Csongrád­megye fordít a légkevesebbet a tiiz­veszédelem elhárítására; a csong­rádmegyei községek összesen, ezen a címen évenkínt csupán 7387 pen­gőt fizetnek ki. Hogy ezzel az összeggel nem lehet megfelelő tűzvédelmet ellátni, az magától értetődik. A múltkoriban egy törvényszéki tárgyaláson, biztosítási csalás tárgyalása alkalmával álla­pította meg a tanuként kihallgatott csendőr­őrsvezető, hogy Tömörkénv és Csanytelek kör­nyékén napirenden vannak tüzesetek és a ta­nyákon a legnagvobh nehézséggel jár a tüzve­szedelrm elhárítása, Évenkínt tetemes vagyon és számos emberélet esik áldozatul a tűzvész­nek Csongrádmegyében. minden szempontból indokolt volna, hogv a tűzveszedelemre jelen­tősebb összeget fordítsanak a megyebeli köz­ségek. A tüzrendészeti kiadások tekintetében Cson­grád-megye a legutolsó helyet foglalja el. Csanád—Torontál—Arad megye háromszorta nagyobb összegét: 21.031 pengőt fordit évenkínt a tüzveszedelem elhárítására. A békésmegyei községek összesen 82.585 pen­gővel járulnak a tűzrendészethez. A törvényhatósági városok statisztikája már örvendetesébb képet mutat. A kimutatásból konstatálható, hogy a városok közül — Budapestet ki­véve — Szeged fordit legtöbbet a tűzoltóság fenntartására. Szeged ugyanis évenkínt ezen a címen száz­ezer pengőnél nagyobb összeggel szolgálva a tűzvédelmet. Az 1936. évi költségvetésben 103.736 pengő van előiránvozva tűzrendészet­re. Igaz ugvan, hogy 1935-ben még 113.921 pengőt fordított Szeged tűzrendészetre és sem­miképpen sem indokolt a tízezer pengős csök­kentés, hiszen más városoknál az idén fel­emelték a tűzvédelmi kiadásokat. Ebben az év­ben a tüzoltóparancsnokság a fiizoltószerek pótlására 55000 neneő előfránvzását kérte a várostól, a pénzügyi viszonyokra való tekin­tettel azonban csupán 5000 pengőt vettek fel az idei költségvetésben a tüzoltószerek pótlá­sára. Ebből az összegből nemhogv pótolni le­het a tüzoltószereket, de alig lesz elegendő ar­ra, hogy azok javítási költségét fedezzék. Triton facipö r itrandrn. női 6» tértt M kizárólag "normo,"1 p. 2.50 Pollák Testvéreknél „Móra és Tömörkény halhatatlan szelleme súlyos terhet rak a vállamra. Beszélgetés dr. Csallány Dezsővel, a szegedi muzeum betegen fekvő uj igazgatójával ff Szentes, junius 30. Csallány Gáborral, a C«on­grádmegyei Muzeum igazgatójával alig lehet be­szélni néhány nap óta. Attila sírjának népszerű kutatója, a szentesi népvándorlást gyűjtemény életréh ivója, mostanában még kedvelt sakkparti­jait is elhanyagolja, olyan büszke a fiára: dr. Csallány Dezsőre, a szegedi muzeum most megválasztott fiatal archeológus-igazgatójára, akivel munka köziben néha éjszakákon át folytat­ják elkeseredett vitáikat a népvándorlási leletek valamelyik rejtett problémái felett... Csallány Gábor 35 esztendeje igazgatója a szen­test, majd a eeongrádmegyej muzeumnak. Telje­sen egyedül teremtette meg gyűjteményét a kubi­kosok csákányainak és az ekék vasának nyomán. Maga a gyakorlati tudás, a formákba, az alakza­tokba való mélyedés, az empirikus leszürődött­ség. A fiu az apa oldalán nevelkedett fel, Szege­den végezte a Jogot, Budapesten avatták archeo­lógus-bölcsésszé. Éveken át dolgozott a bécsi egyetemen, világnyelveken beszél és egy rendkí­vül kulturált osztrák fiolzoptrkiát vitt haza Bécs­ből feleségnek. A szép fiatalasszony éppen Ausztriában nyaral rokonainál, Csallány Dezső dr. pedig — betegen fekszik a szülői házban. Tüszősmandulagyulladá­sa wii, 39 fokos lázzal küzd szervezete. TÖMÖRKÉNT t» MÓRA. Magas fiatalember Ahogy felkönyököl félol­dalt, sürü fekete haja belendül homlokába A gHj vilasrtátrö] kezdünk bwzélai. — Végtelenül jól esett az eredmény — mondja. Fiatal vagyok és nagyon-nagyon sokat akarok dolgozni Szegeden. Széles terrénum nyílik itt az archeológiai munkára. Nagy kitüntetés a megvá­lasztásom és igen büszke vagyok magam is rá. Nem a fizetés miatt, mert ugyanezt az illetményt kaptam volna más vidéki muzeumnál is. De az or­szág egyik legnagyobb gyűjteményének igazgatói pozíciójában, amelynek Tömörkény és Móra adta meg a védjegyet, más a helyzet. Az ő halha­tatlan szellemük súlyos kötelezettséget rak a vál­lamra, aminek csakis egy élet kitartó és fáradha­tatlan munkájával lehet eleget tenni. — Legelőször, mint egyetemi hallgató láttam Móra Ferencet. Végtelen tisztelettel néztem rá a Somogyi-könyvtárban, ahova sokat jártam. Al­momban sem gondoltam volna akkor, hogy va­laha az örökébe léphetek... Azután később atyai barátom lett. őrzöm azt a levelét, amelyet egyik könyvemre irt. Mintha jósolt volna ... Előkerül a levél. 1933 áprilisában kelt, igy szól: „Kedves öcsém! Bocsáss meg, hogy szives figyelmedet ilyen sokára köszönöm meg. Na­pok óta nem vagyok rendben az egészségem­mel s csak azért fekszem le betegnek, mert félek, hogy azután nehéz lesz az ágyat elhagyni... De azért nagyértékii kötetedet mindjárt megérkezése éjszakáján átolvastam. Nagybecsű tanulmánynak tartom $ egy nagy­jgéietü pálya olyan első lépéíének. amely fel­ér egy ugráíssl..." — Ahogy fej épülök — folytatja Caallány Dezső —, megkO£-;oruzf>m T'mSrfcénv é« Mrfá* t* meglátogatom öarvegyftket... Szeretném Móra Fe­reno hátrahagyott archeológiai jegyzeteit sajtó alá rendezni s amennyiben szükséges, kiegészítő kommentárral ellátni azokat. Móra olyan nagy volt, mint tudós is, hogy minden sorát meg kell őrizni a régészeti szakirodalom számára. AZ UJ IGAZGATÖ PROGRAMJA — Elsősorban az anyagrendezést tartom fon­tosnak - folytatta. Azután pedig, hogy a külső világ is tájékozódjék a régészeti és muzeális ér­tékekről, szeretnék a muzeumba egy magyar-né­met nyelvtudásu kalauzt. Természetesen, erre csak akkor kerülhet sor, ha már minden a helyén lesz. Rengeteg tennivaló vár. A rendezés nehezen megy majd, hiszen az anyag összezsúfolt, ládák­ban hever, sőt a képek egyrésze sincs is kiállítva. A gyüjteménvek publikálását meg kell előznie a folvamatbaii lévő ásatások befejezésének. Éven­ként kiállítást, szeretnék rendezni az összegyűlt értékekből, talán idegenforgalmi szempontból is lesz ennek jelentősége. — A jövőben szeretném szorosabb kapcsolatba hozni a Csongrádmegyei Muzeummal a szegedi ásatásokat. Szeretném, ha azoknak a teriileteknek az ásatási, gyűjtési és néprajzi anyagát, amelye­ket a Csongrádmegvei Muzeum a nagy távolság és a kiadások miatt megközelíteni nem bir, Szeged dolgozhassa fel. Hatalmas értéikeket rejtő terüle­tek állanak a régészet szempontjából kiaknázat­lanul: itt van Dorozsma, Pusztamérges, öttömö«, Tápé. ígéretet kaptam illetékesektől arra, hogy ezeknek a területeknek a földjében lévő anyagot a szegedi muzeum aknázhassa kl. AZ ATTTLA-KOMPT/RXtTM Édesapjának ez a főproblémája. — Attila hatalmas egyénisége benne él a nép­iélekben. A kincskeresők és álmodozók ábrándjai­, nak netovábbja a nagy hun király hármaskopor­sója. De, az a véleményem, hogy sok-sok idő fog még elmúlni, amig esnk a helyét Is meglelik a ko­porsónak. A Tisza balpartján, vagy a Kőrös, Maros vidékén volt valahol Attila székhelye. Ar­ra, hogy a folyómederben temették volna el .At­tilát, megbízható adatok nincsenek. A hun kirá­! lyoknak volt azonban állandó temetkezést helyűik. Bizonyítja ezt Attilának: az egyik bizánci püspök ellen emelt vádja is: a püspök állítólag kirabolta a hun királysírokat. — Ahhoz, hogv Attilára rátaláljunk, elsősorban a hun leletek tökéletes megismerése szükséges, azután pedig a hun centrum megállapítása. Ha ezek együtt lesznek, akkor kerülhet sor a király felkutatására. De messzire vagyunk még ettől... Hiszen a hunokra vonatkozó nézetek egyrésze Is gyönge alapokon áll. Kevés olyan sirlelet akad, amelyikről valóban bizonyitani lehet a hun Időié­ből való származást. Ezek közé a ritkaságok közé tartozik például a nagyszéksési kineslelet. A po­lichron kövek adják itt a tudományos indokolást. A hőmérő félfokkal felugrott harminckilencről. A szegedi muzeum fiatal igazgatójának karja fel­húzza a paplant, • szemében a lázas csillogás mé­Ivén a jövő tervet égnek. Dr. Vajda János. Qmaförfényképészek finye'niMe Fillérekért dolpwom kl felvételeit (ryoraan és «tépen njonan fel­szerelt laboratóriumomban. SIMONYI fényképé.ímesteí, 147 Korart Mnjiival s ¡romben ÉLELMISZEREK: Félsovány sajt Ví kg —.64 Juhturó IO deka »-.12 Fagylalt ostyatölcsér 30 drb —24 Szardínia, egvötftdös, 1 doboz —.58 Málnaszörp <% kg — 99 Savanyu v. erős cukorka 10 deka —-17 HAZTARTÁSI CIKKEK: Befőttes üvegre címke, litografált, 1 csomag — Barna zománctál 2 füllel, 24 coi —-88 Zománcozott palacsin fás,itő,pir06, 20 cm —. 88 Talon vizes pohár 4 drb —-88 Madárfürdő üvegből —.98 Légyfogó üvegből •—.68 FÜRDŐCIKKEK: Gumi fürdőeapka —.24 Gumi fürdőöv —38 Trikó úszónadrág —.88 Gyermek napozó nadráf» —.88 Strand csikós táska —.88 Cfőmkázó raflv, zöld «IVrtsőe —-4? PÁRISI HEGY ÁRUHÁZ Rt SZSC2S. C5EKCMIC3 é* KISS UCCft SAROK

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents