Délmagyarország, 1936. július (12. évfolyam, 155-181. szám)

1936-07-05 / 159. szám

DELMAGYARORSZAG SZEGED. Sterkettlfliég, Somogyi ucc„ aa. I. em. Teleion: 23.33..KlBdóblValal kOlctOnkönyvfAr tegylroda, Aradi Ucea <». Telefont 13-00.. Nyomda: LAw Llpdt DCCS 1». Telefon: 13-00. - T«vlrafl levtlcim: D«imaavarontAa Szrapfl Vasárnap, 1936 Julius 5. Ara ÍO fillér XII. évfolyam, ISO, sz. ELŐFIZETÉS I Havonta helyben 3.ZO vldftkoD «• Budapesten 3.00, kUimidoq Ö.-40 pengő. — Egyet iz&m ara heikoi nap ÍO, va»6r> «t Ünnepnap >® tlll. Hlr(letétek < clvétrlr tarifa szerint. Megje. enik neife «ivé»elé»el nanonla reggel n parlamentek parlamentje Az interparlamentáris konferencia budapesti ülésének megnyitóján hangzottak el olyan szavak, melyek érdemesek lennének arra, hogy a népszövetségi palota falára márványtáblába vésve örökitsék meg. Az interparlamentáris konferencia nem határozó testület, nincs impériuma, senkit nem kötelezhet határozatainak végrehajtására s a baj az, hogy mindebben a tulajdonságában s a jogokkal és hatalommal való felruházásában katasztrofálisan hasonlít a Népszövetséghez. A Népszövetségtói megszoktuk már, hogy remekbe szabott beszédeket — olvassanak fel azokról a feladatokról, melyeket felvállalnak, de nem teljesítenek, azokról a célokról, melyeket kitűznek, de meg nem közelítenek. Az interparlamentáris konferenciának volna feladata az, amit a Népszövetség végez, de aminél többnek teljesítésére képtelen. Nem a Népszövetség feladata az, hogy összehangolja a lelkeket nagy elhatározások számára, a Népszövetséget nagy elhatározások számára nagy elhatározások hívták életre. Ha lehetne párhuzamot vonni az interparlamentáris konferencia és a Népszövetség munkaköre és — történelmi hivatása között, azt mondanánk, hogy az interparlamentáris konferencia előkészíti a szellemet s a Népszövetség megvalósítja a béke szellemének követeléseit. A parlamentközi konferencia kutatja a népeknek egymáshoz vezető útjait, a Népszövetség a megtalált utakat megnyitja a közlekedés számára. Az egyik keresi a leszerelés lelki előfeltételeit, a másik megteremti a leszerelést. Az egyik hirdeti az igét, a másik megvalósítja. S érthető is ez a munkamegosztás. A Népszövetség a hatalommal rendelkező, uralmon levő államférfiak gyülekezete, az interparlamentáris konferencia tagjai csak a gondolat hatalmával s a szellem erejével rendelkeznek. Az egyiknek munkaterülete a gondolat, a másiké a cselekvés. Az egyik az uj világ tervein munkálkodik, a másiknak az a kötelessége, hogy felépítse az uj világot. Ha középület módjára kellene felépíteni az uj világot is, akkor az interparlamentáris konferencia készítené el a terveket s a Népszövetség kapná a világ élő lelkiismeretétől a megbízást a kivitelre. S talán nagyobb szüksége van most rá, mint valaha, hogy a parlamentek imiója összejöjjön s létezésének jogosultságáról meggyőzze a kételkedő világot. Most arra van szükség, hogy a parlamentnek létjogosultságáról győzzék meg a kételkedők egyre hatalmasodó seregét. Minél szárnyalóbb a gondolat, minél meggyőzőbb igazság, minél termékenyebb terv kerül ki a budapesti tanácskozásról, annál több érv, annál kitartóbb meggyőződés, annál helytállóbb áldozatkészség vállalkozik a parlamentáris kormányforma védelmezésére. A parlamenti gondolat számára az önvédelem ideje következett újra el. Ha a parlamenti alkotmányosság eszköze a megbékélésnek és a népek szabadságának, ha az önrendelkezési jog helyreállta nélkül a lelkek békéje nem áll helyre, akkor a világ parlamentjei szervezetének mindennél előbbre való kötelessége, sőt hivatása az, hogy védje azt az eszmét, mely világra hozta és életben tartja. Nem az őrültek és nem a gyilkosok számára kívánunk szabadsáeot s ezért nem aljasodhatunk le a diktatúrák szellemének és rendszerének magasztalására, az alkotó és teremtő, az építő és dolgozó embernek kérünk szabadságot szava, írása, gondolata, az állami közösségben való részvétele számára. , Amikor a most Budapesten összelő interparlamentáris konferencia azzal kezdte ülését, hogy Magyarország kormányzójának személyén keresztül az ősi magyar alkotmány előtt is zászlót hajtott, ugy érezzük, ezek a gondolatok és ezek ez — aggodalmak ejthették hatalmukba a konferencia résztvevőit. Csak a szabadságnak van alkotmánya, a diktatúrák hiába tördelik paragrafusokba parancsaikat, a paragrafusokba foglalt önkény soha alkotmánnyá nem válik. Az interparlamentáris konferencia eddig megelégedhetett azzal, hogy jámbor szándékok kiröpítő fészke legyen, mint egy népszövetségi nőegylet, volt miniszterelnökök es volt külügyminiszterek társasága, akik a maguk aktivitásának látszatáról akarják meggyőzni a világot azalatt, amig a tényleges miniszterelnökök és külügyminiszterek Genfben a maguk inaktivitását bizonyítják be. Ennek a külpolitikai önképzőkörnek most vállalnia kell igazi feladatot és valódi kötelességet: legyenek tanuk és szakértők a történelem Ítélőszéke előtt folyó perben, melynek ügyésze a diktatúra s vádlottja a parlamenti kormányforma. Amig tanuk és bizonyítékok döntik el a per sorsát, addig fáradozzanak annak a rendszernek fenntartásáért és igazolásáért, mely egy évszázadon keresztül a szabadság bölcsője és vára volt s mely nekik hivatást és hirnevet szerzett. Alig volt még arra alkalom, hogy a szó erejével s az igazság súlyával lehetett volna történelmet formálni, mint most az ébredező erőszak mithoszának és uralmának kialakulása idején. A Népszövetség megszüntette a szankciókat és egy szavazat ellenében elutasította a négus kérelmeit Szeptemberben tárgyalnak a népszövetségi reformról Van Zeeland záróbeszéde: „A megtorlások segitették Etiópiát, de nem pótolhatják az ágyukat és a harcikocsikat" — Ras Nasibu: „4 Népszövetség nem Ítélheti halálra Etiópiát" - Nem szavaztak az annektálási javaslatról Genf, julius 4. A Népszövetség biirója elvetelte a négusrwk azt az ismeretes kérését, hogy a Népszövetség a háború további folytatására tízmillió fontot bocsásson rendelkezésére. A másik érdekes eseménye a Népszövetség szombati megbeszéléseinek, hogy olyan nézet alakult ki, amely módot ad az alapokmány 19. pontjának módosítására. Ez az egyetlen pont, amely módot ad a békés revízió lehetőségére. Délben 12 órakor nyitotta meg Van Zeeland elnök a Népszövetség közgyűlésének szombati nyilvános ülését, Mindenekelőtt bemutatta a közgyűlés elnök-égétől kapott megbízás alapján kidolgozott határozati javaslat-tervet és mivel több tagállam küldöttsége annak a kívánságnak adott kifejlést, hogy döntés előtt a tervet tanulmányozhassa, — indítványozta, hogy a nyilv ános ülést a tervp/.et felolvasása után délután 6 órakor folytassák. Magyarázatliépen megjegyezte az elnök, hogy a határozati javaslat két részből áll. Az első részben eleget óhajt tenni az abesszin küldöttség kívánságának is. Az abesszin küldöttség második indítványa tekintetében az a vélemény alakult ki, hogy e tárgyban a tanács korábban már döntött. A határozati iavaslat a következő: /. A Négszovetseg közgyűlése, amely az argentin köztársaság kezdeményezésére ismét összeült, megvizsgálta az olasz—abesszin viszály következtében előállott helyzetet és tudomásul vette az e tárgyban tett közléseket. Megállapítja, hogy különböző körülmények megakadályozták a népszövetségi alapokmány maradéktalan alkalmazását. Ragaszkodását fejezi ki az alapokmány ebeihez, azokhoz az elvekhez, amelyek a területi kérdéseknek erőszak utján való rendezését kizárják. At van hatva attól a kívánságtól, hogy a Népszö^tség tekintélyét megszilárdítja azzal, hogy ezeket az ebeket gyakorlati tanulságaincdi megjelelően alkalmazza ós abban a meggyőződésben van, hogy azokat a biztonsági garanciákat, amelyeket a Népszövetség tagjainak nvujt, még hatékonyabbá tegye és azok számát növelje. Azt a kívánságot juttatja kifejezésre, hogy keresse meg a Népszövetség Tanácsa a tagállamok kormányait, hogy lehetőleg szeptember 1. előtt közöljék a Népszövetség főtitkárával mindazokat az indítványokat, amelyeket a népszövetségi alapokmány elveinek tökéletesebb végrehajtása érdekében az emiitett szellemben és az emiitett kereteken belül üdvösnek tartanak. 2. A közgyűlés tudomásul véve a zokni a közleményeket és nyilatkozatokat, ame k az olasz—abesszin viszály folytán előá] • tt helyzetben elhangzottak és hivatkozva azokra a meg;!!lapilásokra és határozatokra, amelyeket e viszály ügyében már eddig is hoztak,' annak a kíván áfának ad kifejezést, hogy az