Délmagyarország, 1936. július (12. évfolyam, 155-181. szám)

1936-07-28 / 178. szám

DENiAGYARORSZAG Kedd, 1936 Julius 28. &ZEOED, SceikctzWWeg: SomoqT1 ucca 22.1. em. TeleloiuSMS^KlacIóhlvalal, kölc»bnkönyv<Ar t* legvlrodn; Are«lt ncca 8- Telelőm 13-Ofe. .Nyomda: L«w Ara IO fillér Hpét neea 19 Telefon! 13^(6. - TAylra« Wl AvCnlvravM ei levéld—i ueii»qiiv»ronzAa. szene* AH. C VIOiyalll, 1 / ElOfizEtC», Havonta helyben 3.ZO vidéken «s Budapesten 3.00, kUllöldön 6.40 peng«. — Egye« tzám toa hélk»». nap IO, vn<Ar. é« Ünnepnap «• ««- H,r­detéielc «elvétele tnrl«*» «otínl. Megle. e~lk tieUOkivéleievel n«nonl« reitoel, Csöndnek muszáj lönni Á régi jó idői- ben történt, tehát jóval a há­ború előtt. Valaki a rókusi templom tájékán sétált, nem idegen, mert hisz Szeged akkor elvétve forgalmazott idegent, hanem szögedi és nézelődött a néma, kertes házak között. A Kossuth Lajos - sugárútnak ezen a részén jórészt a régi há/.ak állnak ma is. Erős káni­kula volt, mint az idén. Szurkolni kezdett, az ablakok mind ki voltak tárva s locsolták az elalélt virágokat. Egyszerre csak a szemlélő­dő fiatal ember mellé állt egy őszes bajuszú, beretvált állu, vállas öreg ur, közölte vele, hogy a viselkedése gyanús és felszólította, hogy vagy igazolja magát, vagy menjen be vele a rendőrségre. Az öreg ur Bende bácsi volt, a rókusi rend­őrbiztos. A jóhiszemű és gyanútlan fiatal emberek akkor még kevésbé voltak felkészül­ve igazoltatások™, mint azóta. Az eset a ki­hágási bíróság előtt folytatódott, ahová azonban nem az igazoltatott, hanem az iga­zoltató került terheltként. Abban az átkos li­berális korban, ha a jogrend megingathatat­lansága kívánta, megtörtént ez is. Mert rönd­nek muszáj lönni, mondogatta a rönd őre, akit a humor ilyen esetekért tisztelt meg, sér­tő szándék nélkül. Mihaszna András névvel. A legutóbbi időben más jelszó nyilallott át Európán. Tehát nemcsak Szegeden, sőt nem is csak Magyarországon. Most nem röndnek köll lönni, ami miatt husz éve hiába erőlköd­nek, most csöndnek köll lönni! Vannak ugyan, akik nem szeretik a nagy szöeredi csöndöt. Ezek azok a szegediek, akik nem férnek a bőrükben, akik sürgették az idegenek érdek­lődését is felkelteni képes strandot, akik megalapították az ipari vásárt, akik kezde­ményezték és világhírhez juttatták a szabadtéri játékot. „Nem csöndnek köll lönni", hirdeti ez a néhány nyugtalan ember. Előbb essünk át az autótülkölés, a rikkancssivitás, a forgalmat a gyalogjárón is rendőri szabályozás alá vonó korszakon, azután áhitozzunk utána és állít­suk vissza a — csendet. Nem volt városa Európának, ahol az autók olyan éktelen zajt csinálva száguldoztak vol­na, mint Rómában. Érdekes, de tanulságos is volt végigmenni a Via del Tritonén a csend­rendelet előtt és a csendrendelet után. Itt kellett is, de lehetett is némákká tenni az au­tókat. Pesten a Nyugatinál, az Oktogonon, vagy a Nemzeti mögött a világító testek nél­külözhetetlen irányítása nélkül állandó áldo­zatokkal járna ma már a forgalom. Mit szól­nának azonban, ha ugyanilyen fényjelzések­kel kezdenék el irányítani a forgalmat Sze­geden a főpostánál, a Kék Csillagnál, a Du­gonics-téren és a Kossuth Lajos-sugáruton, a Máv. üzletigazgatósága előtt? Szegeden nem lehet rádiózni és nem lehet zongorázni tíz óra után nyitott ablak mellett. Nem akarunk mi zeneimádatot erőszakolni senkire. Azt a mondást, hogy ki nem leh^t rossz ember, ma már sokféleképen variálják. De egészen bizonyos, hogy jó ember nem le­het, aki a kutyát és a zenét nem szereti. Mi kényelmetlenséget, vagy kellemetlenséget csinál, akár a közvetlen szomszédnak is, ha valaki, aki a jólevegőjü, széles Kossuth La­jos-sugáruton lakik, negyedrizenegykor el­kezd zongorázni? Képzeljük el, hogy az ille­tő magántisztviselő és szenvedélye a zene. Hét és nvolc között támolyosr haza, utána va­csorázók, pih en s mi sem természetesebb, mint az, hogy ebben a hőségben kitárja az abla­kot és — ha tud — ugy zongorázik. Ne szegjenek csendrendeletet az élet­t e 1 szemben. A csendrendeleteknek nemezacéljuk. Jaj az ilyen rendeletnek, de jaj az ilyen csendnek is. Szeged az élethez ragaszkodion görcsösen, a fejlődéshez és az iramhoz. A kuiturszokásokat pedig hagyja ki­virágozni. Ha fejlődésüknek rendelet áÖ út­jába, ne a kulturát, hanem a rende­letet sorvassza el. Egészséges em­bert nem bánt és nem bosszant, a csen­det nem zavarja, ha negyedtizenegy­kor a hűvösödni kezdő csillagos éjszakába zongora, — vigyázat, nem géppuska! — hangja szűrődik ki. Az sem mellékes, hogy részeg polgártárs kurjongat-e bele az éjsza­kába, vagy pedig a Lairri Volpi hőstenorján. Rhadames remek áriáiból téred-e ki néhány taktus a réveteg, a csendes Hszanarti éj­szakába. R spanyol kormány általános támadást kezd a felkelők ellen Francia repülőgépek érkeztek Madridba ? — Tovább tart a kegyetlen polgárháború — Német fegyzék a spanyol fővárosban - Kegyetlen­kedések és gyújtogatások Páris, julíus 27. A spanyolországi harcok egyre kegyetlenebb méreteket öltenek. Az egy­mással szembenálló felek mindent elkövetnek a győzelem érdekében, döntés azonban még nincs. Az angol lapok szörnvö kegyetlenkedésekről számolnak be: a csőcselék garázdálkodik, fel­gyújtja a templomokat. Malagában gépfegy­verrel kaszálták le a papokat, több más város­ban is kegyetlenkedésekről érkeznek jelenté­sek. Sevilla közelében megégettek 27 embert. Madridi Jelentés a kormánycsapatok győzelméről számol be: a lázadókat visszaszorították védel­mi állásaikba — jelentik. Megnyugvást keltett Madridban, hogy a főváros lakosságának az élelmezését biztosította 8 kormány. Saragossa körül döntő ütközetre készül a kormány. A mi­lícia megszállotta a Saragossa felé vezető uta­kat ugy, hogv a lázadók az oldalról sem kap­hatnak segitőcsanatokat. A kormánycsapatok megkezdték az előnvomulást Avila és Segovia felé. ahova Mola tábornok visszavonult, — egy rádiójelentés szerint. Altalános támadás Madrid, július 27. A" hadügyminiszter délelőtt kiment a Guadarrama hegységben levő harc­vonalra. hogy jelen legyen, amikor a kormánv­csapatok megindítják az általános támadást a felkc'ők ellen. 70 francia repülőgép ! Paris, július 27. A T.Tberté Tcflzli a barcelo­nrn l.?l:"rtad Obrera lap jelentését, amelv meg­eni' iti. hogy 50 francia származású repülőgép érkezett Barcelonába és 20 Madridba. Gyújtogatás, rombolás Barcelónában London, julíus 27. A Beuter Iroda tudósító­ja Barcelonából visszatérve a következőket je­lentette a francia-spanyol határról: Barcelona úgynevezett alsóvárosrészében ki­fosztották az összes élelmiszerüzleteket. Igen sok templomot és kolostort felgyújtottak. Az anarchisták a Szent Anna-templom felgyújtá­sa előtt az oltáron összetörték a Megváltó képét. Az egyik kolostorba menekült tiszteket elke­seredett ellenállás után megadásra kénvszeri­tették és legyilkolták, majd felgyújtották a ko­lostort Az uccai harcok során igen sok a halott, a villamosvasutak tartó oszlopait kidöntötték és ezek akadályozzák a forgalmat. Barcelona uc­cáin fiatal, puskával, revolverrel felfegyverzeit leányok látják el a járőrszolgálatot. A német és olasz konzulátus épülete ellen a csőcselék rohamot intézett, ezenkívül kifosz­tották az Egyesüli Olasz Hajóstársaságok iro­dáját. Repülők és hadihajók Madrid, július 27. Barcelonából érkező je­lentések szerint több kormánvhü repülőgép érkezett a fővárosból Madridba, hogy támo­gassák a kormánycsapatok előrenyomulását. A Xauen ágyúnaszád a felkelők egyetlen ha­dihajója. hir szerint csatlakozott a kormány­liii hajóhadhoz, miután a hajó legénvsége el­fogta és megkötözte a tiszteket. Toledóból érkező hirek arról számolnak be, hogy a történelmi nevezetességű Alcazart még mindig a felkelők tartják megszállva. A felke­lők elsáncolták magukat és kijelentették, hogy inkább asszonvostól és gyermekestől meghal­nak. mintsem hogy megadják magukat.. A kommunisták ellenáUása Gibraltár, julíus 27. Este Pone környékén a kommunisták rendkívül heves ellenállást fej­tették ki a várost körülvevő 1200 marokkói lé­gionáriussal szemben. Mintegy 400 kommu­nista és közel 120 felkelő elesett, a sebesültek száma 1200. A kommunisták felgyújtották az erdőséget, hogv ezzel is lassúbbá tegyék a fel­kelők előbbrenvomulását. Franco uiabb marokkói csapatokat kér Lissabon, julius 27. Franco tábornok beje­lentette, hogv Marokkóból további csapatokat ?>"nak szállítani. Be kell íeüentenl az élelmi­szer készleteket Madrid, julius 27. A kereskedelmi és ipar­ügyi miniszter rádióban felszólította az élelmi­szerüzletek tulajdonosait és az élelmezési ipar­üzemek tulajdonosait, hogy haladéktalanul je­lentsék be a rendelkezésre álló éJelmiszerkész­leteket és jelentsék, hogy milyen nehézséged mutatkoznak az élelmiszerellátás terén és mi­képen lehetne a nehézségeken segíteni.

Next

/
Thumbnails
Contents