Délmagyarország, 1936. július (12. évfolyam, 155-181. szám)
1936-07-26 / 177. szám
SZEOE1). 9xerke»iM»«g: Somogyi "cca 22.1. em. Telelőn. 23.33..KladóhlvatBl, kBlctönkönyvlér é* legrbodai Aradi ucca S. Telefoni tVOft. - Nyomda J Iflw 'Jnrti «re« lí». Telefon» l'V-OO. . TAtirafl Vasárnap, 1936 Julius 26. Ara 16 fillér it«i> r-r-yr*ror|zéo> Szeaed XII. évfolyam, 177. E3S5SS ELŐFIZETÉSI Bevonta helyben 3.20 vidéken Budapesten 3.0Ü, tíUltöldön 6.40 pengő. — Eflye» izAm Ara hétkö*. nap ÍO, TatAr. é* Ünnepnap 10 Hlr. det«»ek felvétele tarifa szer Int. Meg Ja. 'enlk hítlö klvMelével nxnonts "«Inrl, H gyilkos politika Spanyorországban megölik egymást a politikai ellenfelek, Ausztriában szabadonbocsátották a politikai foglyokat. Mi a bünük azoknak, akiket legyilkolnak vagy börtönbevetettek? Más uralmat támogattak, másnak parancsait teljesítették, másnak rendelkezéseit hajtották végre, más előtt hajoltak meg és emelték mélyre a kalapot, mást tekintettek az Isten kegyelméből valónak és nem azt, akinek parancsait velük szemben hajtják végre s akinek nevében őket ítélik el. A polgár csendben él, végzi kötelességeit hiven és becsülettel, betartja az Isten és emberek törvényeit, rosszat nem tesz, senkit bántani nem akar, engedelmeskedik feljebbvalóinak, — hogyan lehet a derék és tisztes polgár szabadságával és életével felelőssé tenni azért, hogy elöljárói, részesei annak az uralomnak, melyet becsülettel és hiven szolgált, szerencsétlenek lettek, vagy becstelenek? „Itt nem mérkőzés folyt, becsületes tusa, Amelynek hőse van és van áldozata, Csak éhes volt Moloch és D a g o n szomjazott..." A sötét vers költőiének derűs optimizmusa ugy fejezte be ezeket a lázongva lüktető sorokat: „És egyszer ióllakott." Sohase lakott jól és sohase fogja megelégelni a Politika sötét és kegyetlen réme, üdítő és részegítő italát: a vért. „Vér, vér, vér, vér, sok vér, vérből, golfi áram" ömlik a világon mindenfelé, amerre politikusok vetélkednek a hatalomért s nyújtják ki sóvár kezüket az uralom után. Zászlóikon mindig nemes ígéretek. Fölszabadító gondolatok, vigasztaló és életet szépítő remények szent szavai tündökölnek, de kardjuk mindi? halált osztogat, táborukban mindig több a poroszló, mint Isten igaz szolgája s mindenki számára csak két álláspont foglalható el előttük: meghajolni, vagy meghalni. Hatalmuk forrása a halál, legfőbb érvük a halál, uralmuk támasztéka a halál, egyetlen jutalmuk az élet és egyetlen büntetésük a halál. Büntetőtörvénykönyvüknek csak két paragrafusa van: aki támogat, az élhet, aki ellenem van, az haljon meg. Erkölcsi törvényekül csak azt fogadják el, ami hatalmukat erősiti. Jogi szabály csak az lehet, ami uralmukat védi, a történelmet ugy íratják meg, hogy kormányzatuk jogosságát, történelmi hivatását, világpolitikai küldetését bizonyítsák, egyetemi katedrákra, akadémiai díszhelyekre azokat ültetik, akik a maguk személyi és tudósi tekilntélyükkel égetnek tömjént az uj urak dicsőségére, iskolákban a felnövő generáció lelkét, meggyőződését és hűségét kerítik el az uj uralomnak a kivezényelt tanárok, a fiatal lelkek számadó juhászai s a függetlenségüktől sterilizált bírák az igazságszolgáltatás palástják takarják rá arra az átalakulásra, amelyik a nyers erőszak síkerét legális uralom jogrendévé emeli. Az egy kaptárban élő dolgozó méhek nem pusztítják egymást azért, mert a sejtek alakján vagy méretein megegyezni nem tudnak, az egy bolyban élő hangyák nem öldösik egymást azért, mert összegyűjtött anyagraktáruk közvagyonán különbözőképpen akarnak osztozkodni, de az egy nemzetben élő emberek gyilkolják, ölik, pusztítják egymást, mert különböző jelvényt tűznek gomb Ivukukba, vagy különböző szinü selymet tiiz nek fel egy rud végére. Hiven szolgálni, becsülettel tisztán élni, a közvagyonnal hiven sáfárkodni, a törvényeket engedelmesen betartani, megadni Istennek azt, ami Istené és a császárnak azt, ami a császáré, — nem elég. Kell tudni a jövőbe látni is, kell tudni látni is, kell tudni, hogy uralmon marad-e a császár, akinek hiven megadta azt, ami a császáré volt, mert jöhet más uralkodó, elnök, király, népbiztos, vagy diktátor és megöleti csak azért, mert becsülettel és tisztességgel szolgálta törvényesnek tisztelt és Isten kegyelméből valónak tartott urát. A pestist, a kolerát, a lueszt legyőzte az emberi tudomány, talán le fogja győzni o rákot ,s a leprát is, de mikor fogja legyőzn* a Politikát, ezt a szörnyű, kegyetlen és vérengző, az értelmet sarkaiból kifordító, szelíd férfiakat vérengző gyilkosokká vadító epidemíát. Jött egy sánta vegyész és legyőzte a veszettség rémét. Ki lesz az a jóltevő, k lesz az a megváltó, aki szellem veszettségétől: a Politikától fogja megszabnditani ezt e szerencsétlen emberiséget. Madrid és Sevilla külföldről kér segilséget Tovább dul a spanyol polgárháború A francia kormány nyilatkozatban jelenti be, hogy nem szállít lőszert és bombavető repülőgépeket a kormány* nak - A felkelők Berlinből és Rómából kérnek muníciót — Angol és olasz cirkálók a spanyol kikötők előtt Páris, július 25. Kilenc napja tart a véres spanyol polgárháború; a szembenálló fe!ek változó szerencsével küzdenek. A legelkeseredettebb harc Madridért folyik. A kormány jelentése szerint a katonaság és a milícia elvágta a lázadók visszavonulási útját; a Lagranja fensikot és a Nova Ferradát a vörös milícia elfoglalta és bekerítéssel fenyegeti Mo'la Ubornok seregél. j Ezzel szemben szombaton délulán azt jelentene Sevilla, hogy a lázadók egy milícia had ' oszlopát legyőzték Madrid közelében és eLvágták a főváros gáz- és villanyvezetékét. San Sebastian, amely a kormányosa pn tok kezére julott, szörnyű állapotban van. A biztonsági őrszolgálatot a milícia tartja fenn, amelyben sok a feltűzött szuronyu asszony és leány. A lázadók a város szomszédságában lévő domboldalba fészkelték be magukat. A kor má nyes apa lok parancsnoka ultimátumot intézett a híradókhoz, akiket felszólított, hogy adják meg magukat, mert alá foqjn aknázni a domboldalt és felrobbantja. Páris cáfolja a francia támogatást Páris, julius 25. A spanyol események hullámai átcsaptak Franciaországba és politikai, botrányt okozlak Parisban. A jobboldali la|tok azt ;'i! iiják, liogy Franciaország támogatni késziil a spanyol kormányt, amelynek ágyukat és más hadianyagot akar szállítani. Az újságok hadi repülőgépekről is i^iak. Ereket Col légügyi miniszter ígérte volna a spanyol kormánynak. A híreket hivatalos helyen megcáfolták és kijelentették, hogy fegyverszállításra idegen hatalom részére csak a Quai d'Orsay hozzájárulásával volna lehetséges, de ez nem történt meg. A hivatalos cáfolatra a jobboldali Le Jour azt irla, hogy akkor az egész üzlet a Quai d'Orsay megkerülésével történt. Azt állítják a jobboldali lapok, hogy az egész ügy Pierre Col légügyi miniszter akciója. A légügyi miniszter kijelentette, hogy a kormány semmiféle szállítást nem végzett, ¡¡zt azonban nem akadályozhatja meg, hogy a:o'ial a repülőgépeket, amelyeket a spanyol kormány már régebben rendelt a francia gyáraknál, az üzemek elszállitsák. A fe?ke!ők Olaszországtól és Németországtól kértek segítséget Lorudon, julius 25. Anglia aggodalma annál nagyobb, mert a spanyol ellenforradalom Londonba küldött megbízottja bejelentette, hogy Franco tábornok, a felkelők vezére a francia beavatkozás folytán Olaszországtól és Németországtól kénytelen fegyvert, muníciót és politikai támogatást kérni. Parisban elterjedt hírek szerint Franco tábornok már meg is vásárolt Olaszországban huszonnégy bombavető repülőgépet, amelyek ma >agy holnap indulnak útra az ellenforradalom fő-« hadiszállására. A francia kormány nmm szállít hadianyagot engedélyezzék