Délmagyarország, 1936. július (12. évfolyam, 155-181. szám)
1936-07-03 / 157. szám
DELMAGYARORSZAG Péntek, 1936 Julius 3. SZEOED. Szerkesztőség: Somogyi "cca 22. I. em. Telelons 23-33.- Kiadóhivatal, kBlc»«nkOnyvl6i «• Jegyirodát Aradi ncca 8. Telelőm lMO..Nyomdai Lrtw Ara ÍO fillér Lipót ucca 18. Telelőn: 13—O«. - Tóvtratl _ ___ _ _ __ M leveleim: Uéimocynror^íio. Szened Ali. eVIOlyain, 137. SZ. ELŐFIZETÉS, Havonta helyben 3.2C1 vidéken «s Budapesten 3.®o, kUUOlúün ®.40 pengő. — Egyes széni "ra hétköznap JO, ratár» ét Ünnepnap "U. Hirdetések 'elvétele tarifa szerint. Megje, Icnlk netlo Kivéte'érel nanonla reggel Az egyetem Senki se neheztelhet meg érte, ha minden megbecsülés mellett, amely a tudománynak és a tudomány hirdetésével foglalkozó valamennyi egyetemnek kijár, a szegedi egyetemet érezzük magunkhoz legközelebb állónak. Nemcsak azért van ez igy, mert nehéz küzdelmet folytattunk először a megszerzéséért, azután a megtartásáért és mert minden téglájához ehhez a nehéz viszonyok közé jutott, szinte életéért küzködni kénytelen városnak súlyos áldozata tapad, hanem azért is, mert büszkeségünk, szívügyünk is lett az egyetem, amely most van azon az uton, hogy elveszítse idegenből ideplántált jellegét és szerves része legyen a város testének és életének. Mert szívügyünk lett az egyetem, folytattunk keserves küzdelmet, mikor három esztendővel ezelőtt ismeretlen jóakaróink takarékosság címén ennek az egyetemnek legnépesebb és önmagát fenntartó fakultását akarták halálra Ítélni. Mert szívügyünk lett az egyetem, olvastuk és hallottuk aggódva azokat az időről-időre felmerülő hireket, melyek majd egyik, majd a másik tanszék elsorvasztásáról regéltek s a többi egyetemekkel egyenlő elbánás jogcímén mesterségesen akarták leszorítani a legnépesebb vidéki egyetem hallgatóinak létszámát. Ezek a küzködések a szegedi egyetem csorbítatlan fenntartásáért teszik érthetővé, hogy valahányszor az állami költségvetés megjelenik, aggódva lapozzuk fel a vallásés közoktatásügyi minisztérium fejezetét, hogy milyen elbánásban részesült a mi egyetemünk és biztosítva vannak-e számára azok a fejlődési lehetőségek, amelyek tudományos és nevelő hivatásának igazi ellátására képesitik? És megnyugodva csak akkor teszszük le a hét és nyolc jegyű számoktól duzzadó füzetet, ha egy esztendőnek pengőkben előrevetített képe legalább is azt igéri, hogy a szegedi egyetem nem kényszerül arra, hogy valamit is feladjon elfoglalt poziciójáEbből a szempontból nézve az 193G—37 évi állami költségvetés túláradó öröm helyett legfeljebb a langymeleg bizakodás érzését válthatja ki belőlünk. A személyi kiadások a három vidéki egyetem közül legmagasabbak a szegedinél, mert Szeged (,047.750, Debrecen 952.290, , Pécs pedig 909.420 pengővel van felvéve az előirányzatba. De döntőnek a személyi kiadásokat nem tekinthetjük, mert ez nagyon sok véletlentől — az alkalmazott oktató és egyéb személyzet szolgálati idejétől, minősítésétől, egyes állások ideiglenes megüresedésétől stb. — függ. Sokkal fontosabbak a dologi kiadások, amelyekből arra lehet következtetni, hogy az egyes egyetemek mekkora készültséggel fogják a következő költségvetési évben feladataikat elláthatni. Itt már nyugtalanítóbb á kép. Szeged előirányzata 1,009.500 pengő, a pécsi 1,164.500 és a debreceni 1;602.600 pengővel szemben. Erre az aránytalanságra nehéz magyarázatot találni. Mi ugyanis ugy tudjuk, hogy Pécs hírül sem áldozott annyit az egyeteméért, mint Szeged és azt is tudjuk, hogy az úgynevezett egyetemi egyenlősítés előtt Szegednek jóval több hallgatója volt, mint akár Pécsnek, akár Dedii? Debrecennek. Mi indokolja tehát, hogy Pécs másfélszázezer pengővel, Debrecen pedig teljes félmilióval többet kapjon egy esztendőben egyetemének fenntartására, mint Szeged? Drágábban mérik ezen a két helyen a tudományt, vagy becsesebb az az anyag, amely Pécsről és Debrecenből kikerül és megéri a sokkalta nagyobb áldozatot? De tovább lapozgatunk a költségvetésben és az átmeneti kiadások főcsoportja alatt Debrecennél további 50.000 pengőt találunk az egyetem felszerelésének kiegészítése cimén. Ami a félmilliós többletben nem talált fedezetet, minden valószínűség szerint itt nyer elszámolást. Igaz, itt Szegednek is van egy 12.500 pengős tétele állami hozzájárulás a Horthy Miki iós kollégium vásárlásának költségeihez. ! Mellékesen megjegyezve, a vakolat lehámozása a költségvetésben seholsem szerepel. Ezt valószínűleg póthitelből fogják fedezni. Szerepel ellenben a beruházások főcsoportja alatt a debreceni egyetemnél ismét T25.0Ó0 pengő, az egyetem központi épületének építési költsége címén. Az apróbb tételeket is hozzászámítva a most megkezdett költségvetési évben a szegedi egyetemre költ az állam 2,073.750 pengőt, a pécsire 2,077.920 pengőt, a debrecenire pedig 2,733.890 pengőt. Kommentárt ehhez a megállapításhoz fűzni felesleges. Elég, ha a kérdést vetjük fel: lehet-e egyenlő értékű és egyenlő eredményű munkát kívánni az anyagi alapok ilyen eltérő megszabása mellett? Van azonban még egy kérdésünk. Debrecenben a Nagyerdő szélén, ahol a magyarságában és kálvínistaságában ércesen kemény Tisza István szobra áll, az állam nagyszerű központi épületet emelt az egyetemnek. A mostani költségvetésbe felvett 125.000 pen gős beruházási tétel a központi épület építési költségének egyik részlete. Annak idején, mikor Szeged város minden építési költség fele részének vállalásával és az öszszes kisajátítási költségek viselésével vásárolta meg a saját egyetemét, szerződésszerű jelleggel leszögezett ígéretet kapott az egyetem központi épületének és még hiányzó tudományos intézeteinek felépítésére. A tervek el is készültek. A központi épület a püspöki épülettömb folytatáséban emelkedett volna, a tudományos intézetek pedig a Templom-tér túlsó oldalán nyertek volna elhelyezést. Elhisszük, hogy a nehéz viszonyok és a gazdasági válság ezideig megakadályozták az államot Ígéretének beváltásában. De íme, másutt építettek és építenek. Mi sem lehetünk mostohább gyermekei az államnak, mint Debrecen. Nekünk is jogunkban van, hogy jelentkezzünk. És jelentkezünk is, nehogy az ígéretek és elkötelezettségek, amelyekre biztosan mertünk számítani, idővel feledésbe merüljenek. A maipr kormány hflsegnqilatkozafa a népszövetségi gondolat előtt A magyar megbízott deklarációt olvasott fel a Népszövetség közgyűlésén — Jultus 10-én megszűntetik a szankciókat Genf, julius 2. Az olasz újságírókat, akik a négus ellen tüntettek a Népszövetség tanácstermében, — mint ismeretes —, szahadonbocsátották, igazolványaikat elvették tőlük és az eljárás tovább folyik ellenük. Az ügyben végső döntést a berni szövetségi tanács pénteken hozza meg. A Népszövetség főtitkársága értesítette a hót olasz újságírót, hogy a szövetségi üléseken többé nem vehetnek részt és a palotába sem léphetnek be. Az olasz újságírók elhagylak Svájcot és Franciaországba utaztak. Népszövetségi körökben csütörtökön sok szó esett érdekes cs fontos politikai eseményekről, bár a politikusokat még mindig az olasz incidens foglalkoztatta. Az abesszin kérdésben V e1 i s László magyar delegátus valószínűleg pénteken délelőtt fog felszólalni. A szankciók megszüntetése mellett beszéllek a Népszövetség csütörtök! ülésén Genf. julius 2. A Népszövetség csütörtök délelőtti ülésén valamennyi 6zónok a megtorlások menszilnte1f.se mellett, foglalt állást. Bruce Ausztrália, Munch Dánia, De Graeff Hollandia kiküldötte, de különösen Motta svájci kiküldött emelte ki a megtorlások céltalanságát. Munch és Motta a Népszövetség egyetemességének fontosságára hívta fel a figyelmet, a Népszövetség reformját ie pártolják valamennyien, de célszerűnek tartják, ha. az utóbbi kérdés megvitatását a szeptemberi közgyűlésre halasztják. Bár az ülésen az erőszakosan végrehajtott teriiletmódositások el nem ismeréséről szó npm volt. egv véleményen yoltak etekintetben. A népszövetségi közgyűlés délutáni ülésén az első szónok Chile kiküldötte volt, aki hosszasan foglalkozott azzal az indítvánnyal, hogv a Népszövetséget újjá kell szervezni. Westmann svéd külügyminiszter beszédében többek között kijelentette, hogv Svédország mindaddig együttműködik a Népszövetséggel, amíg a Népszövetség általános érdekeket és nem egyes hatalmak érdekeit szolgálja. De V a 1 e r a, az ir szabadállam képviselője ki jelentette, hogy Európ:i népeit már most nagy békeértekezletre kellene összehívni. A Népszövetség délutáni ülésén de V:il ra után James Parr tíjzeelandi képviselő imádott beszédei. Kijelentette, hogy ellenkező indítvány hiányában csatlakozik a megtorlások megszüntetéséhez. P h 1 ü ge 1, Ausztria képviselője reméli, hogv