Délmagyarország, 1936. július (12. évfolyam, 155-181. szám)

1936-07-18 / 170. szám

DÉLMAGVARORSZÁG Í956 faiius 18. 1 * •» la 2 eves féltésen száraz hOrlshasan és hffrlsdorong tűzifa haptiafó Nem­zeti Hitelintézet rt. uszályairól.Elő egyzés Nemzeti Hitelintézet rt. Szactisnyl-ier 3.sz.aiatt. ¡Vas Gergely képviselő unjak, hegy a szegediek számár« fontot, úgy sikere érdekébe» önkéntesen vállalkoztak a Küzdelemre és abban lelkesen részt is vettek, vgy látom, mindenkit kielégítő eredménnyel — fejezte be dr. Tóth gél a. A tájékoztatóból kiderül, hogy a szegedi pap­rika külön elnevezését sikerült fenntartani, bár az elnevezés uj formája távolról sem biztosítja a szegedi paprika számára azokat a teljesen jeges előnyöket, amelyeket hosszú évtizedek céltudatos munkájával kiharcolt Szeged me­iőgt. iiasaga, ipara és kereskedelme a szegedi paprika számára. Annál nagyobb aggodalma­kat k«Hbet az a tény, hogy a rendelet kiadása és életbeléptetése — hefejezett elhatározás és a földmüvelésügyi minisztérium már csak a rendelet végrehajtási utasításához kéri majd ki az érdekeltségek véleményét. Mint megírtuk már, a törvényhatósági bízott­ság tagjainak egvfk tekintélyes csoportja moz­galmat indított a rendkívüli közgyűlés «Ürg6s összehívása érdekében. Az összehívást kérő ivet már átadták a polgármesteri hivatal­nak és az előkészítő bízottság hivatkozva azok­ra a rendkívül fontos szegedi érdekekre, ame­lyek ebhez a kérdéshez fűződnek, nyoma­tékkal kér! a közgyűlés Szegeden tartózkodó tagjait, hogy menje­nek fel a polfár mesteri hivatalba ésittlrjákaláazivet A törvény értel­mében ugyanis a közgyűlés Hsszehi-r vását csakis olyan íven lehet kér­ni, amelyet a polgármesteri hiva­talban irn» alá a kérelmezők. Növényvédelmi osztály i földművelésügyi minisz­tériumban 1b$dap«*i, juliiM r;r. A MTI jelenti: Darányi léimén földművelésügyi miniszternek réji el ha* lározása, hogy a növényvédeflmi és gyógvnövény­forgalmi ügyek e'lálását más alapokra fektesse. Ismeretes, hogy annakidején a gyógynövényfor­galom ügyeinek intézését külön iroda végezte, amelynél az azt megalkotó kormánytényezők azt a gjempontot kívánták érvényesíteni, hogy az ál­lami adminisztráción bizonyos mértékben kiviil ülő szerv intézze a bizonyos vonatkozásokban erősen kereskedelmi jellegű ügyeket. Időközben a növényvédelem jelentősége megkívánta, hogy « növényvédelmi szolgálatot ís megszervezzék és ejt az ügykört annakidején szintén az emiitett irodára bízták. (A Délmagyarország munkatársitól.) Jelentet­te a Délmagyarország, hogy Vásárhelyen özv. Tóth Sándorné gyilkossági ¿¡»árlelet követett el leánya, a 19 esztendős Eszter ellen. Az anya me­rényletéről a rendőrségi nyomozás ujabb, bor­zalmas részleteket állapított meg Éjfél után két órakor, amikor a leány már mélyen aludt, Tóthné kiment a konyhába, elő­vette a sarokból a baltát, azzal visszament a szo­bába és rátámadt alvó gyermekére. A? anya tel­jes erejéből Ufhbször lecsapott az alvó Irány ha­lántékára és amikor már azt. hitte, hogy végzett a leánnyal, a baltát a pám» alá rejtette. Ezután látta csak, hogy leánya él, hörög. Nem volt már ereje, hogy újból megtámadja. Leült az ágy szé­lére és reggelig iigyelie hánya »1 ivódáfát. TW'ír*l azután már nem bírta tovább ideg-d k*l, t'ro* Figyelemmel a növényvédelem messze kiható jelentőségeire, célszerűnek látta, ha a jelenlegi növényvédelmi szo'gájalnak szorosan állami ügy" intézés alá való felvételét és ezért a minisztériumi keretén belül külön ügyosztályt állított fel. Az üjgyoszljjly felállítása feleslegessé tette az iroda működésének további fentarláMt- Az átszervezést» vonatkozó intézkedések már részben megtörténtek, részben pedig folyamatban vannak. (A növényvédelmi ós gyógynövény forgalmi iroda intézte eddig a szegedi paprika minősítési ügyeit is.) hant a szobából és az udvaron orvos után sikol­tozott. A kivonult mentrík a leányt a kórházba vitték áí beültetlek a kocsiba az anyát is, aki azután a mentőorvos kérdéseit« beval'otta, hogy egy héten keresztül készült leánya meggyilkolá­sára, mégpedig a izomszédok pletykái alapján. A szomszédok ugyanis elhitették az anyával, hogy Eszter rossz útra tévedt. A leány hiába védeke­zett a rosszindulatú pletykák «dlen, anyja nem hitt neki és elkészült arra, hogy nv'jö'i gyerme­két. bokáig töprengett azon, hogy müven mó­don végezzen a leánnyal, tegnapeíótt este jutott arra a gondolatra, hogy lebaltázza. A leány, aki ai «gyík gyárban dolgozott, egyedit'i kereső volt, ö tartotta el keresetéből az anyját is. Tóth Eszter állapota változatlanul sülve»«, fel­épiilévhez nincs sok remény. II pletykák miatt az anya baltával halálrasehezíe leányát 4 vásárhelyi családi tragédia Péter sír \ Irta FARKAS ANTAL | Az ágya tollvermébo süppedten feküdt és sár­ga csontbőrkezével mutogatott az urának, hogy az aln,árium melyik tájékán találja meg a pénzt. A városból jött állatorvos ur megállt a pitvarban, hirtelen szivarra gyújtott, mert ugy érezte, hogy a szoba félig nyitvahugvott ajtóján fülledt, savanyu levegő árad felé. Az ember megtalálta a pénzt és sietett vele az állatorvos úrhoz. Észre sem vette, hogy az asz­szony keskeny, vértelen ajka sírásra görbül. Ami­kor utolsó pillaniá't vetett arra a pénzre, amit keservei kínnal, sokszor fájdalmas takarékosság­gal kuporgatott össze — Tessék, tekintetes uram. Ezenfölül is kö­szönöm a fáradságát. — Nincs mit, Péter barátom. Nyugodt lehet: » Riskának *uost már nem lesz semmi haja. A Péter Jelk tele csordult boldogsággal e *án k! is csöppent, amikor a tekintete* ur hozzátette ezt a megnyugtatást. — Csak szorgalmasan rakják azt 3 vizes zsá kot a hátára, oda, ahová mutattam. Pár nap múl­va olyan egészséges lesz, mint »milyen volt Ez­eii én felelek, én! Ezt olyan büszkén, olyan határozottan mondta az állatorvos a • mintha a világ összes tehenet» n'k az élete s>z ő kezében volna. Aztán kezet adott és fe'fil' a kocsijá'n, A tanyaudvaron még v«­szaklaMM Péternek: — El ne hanyagolja * borogatást! Kár volna ezért a szép jószágért. Péter kiabálva fogadkozott, hogy le se hunyja addig a szemét, mig a Ríska lábra nem áll A gömbőlyti állatorvos ur tovagórdülő kocsi­iának zörgése behallatszott ¡3 beteg asszonyhoz. TaJ, most mégy. el az « 6»«ekupergatott pénze a háztól be a véresba és nem jön vissza bélőle egy filtémyi aem *eha, de soha! Pedig . Most már nem bírta tovább: sirv« fakadt. Esri­be Jotótt, bofcy mikor először »túrt * melle, a há­ta és köhécselni kezdett, .ikker moadta neki vala­melyik ismerős«: — Ne teketóriázz vele, hanem ereggy doktor­| hoj. Lásd, én is igy voltam, aztán mipgyárt dek­1 torhoz küldött az uram. A doktor meg ideküldött, 1 odaküldött, orvosságot adott éa most ta itt vi­I gyek: kutyabajom, ha jóllakom! Szólt is szegény Eszter w arának, de az gorom­bán visszaszólt neki: — Mit bomoltok azzal « doktorral! Csak ne hagyjátok el magatokat attól a kis köhögéstől. Az öieg Tar Istvánné mér nyelcvan felé jár, mégis köhög. Te tán még tovább «karnál köhögni? Amikor szegény Eszter arra célzott, hogy az ura talán sajnálja érte a pénzt, Péter még gorom­bább lett. — Sajnálja a sajnáló fene! Mit sajnálnék? Hát van nekem csak egy garasom is doktorra, pati­kára? Nem elég az a sok adó? Ha tudtad, hogy nyavalyás vagy. mért nem maradtál otthon az anyádnál? Péternek nem lehetett szólni: hirtelenharagú emiber volt, aztán olyan előhasu gazda, akinek meg kell fogni minden garast, ha nem akarja, hogy kiszaladjon lába alól a föld, vagy ha azt akarja, hogy szaporodjon az a kicsi, ami van. Eb­ben a nagy igyekezetben kapott nyavalyát szegény Eszter is. de Péter észre sem vette e»t a maga Bagy igyekezetétől, de még csak azt se látta meg, hogy az asszony fogy, egyre fogy. Eszter Ugy akart magán segíteni, hogy megta­karít egy kis pénzt, aztán elmegy vele a doktor­hoz, megkérdi, hogyan lehetne ebből hozzáfogni az egészsége piegreparál^sához? Istenkém, még nem oivan öreg, aztán a gyerekek is kicsinyek . Hamar megakadt a apórolás, a garasok pen­gőkké felhizlalása, mert szegény Eszter ágynak esett. Aztán egyéb csapások is érték Pétert: egyik lo­va megdöglött Szinte megbolondult bele. Eszt«r megszánta és meggyónta neki, hogy van egy kis eldugott pénze erre meg arra, de ha már igy tör­tént. hát odaedja A 16 érát éppen kifutotta. Hej, a eaapás n«m ]lr egyédül, atyámfiat! Me«t meg a RHkávaJ eaátt báj. Mér háromszor 1» volt kint cél« a? állátervo» ur n«m e*oda, h.* föHzaporodett a kontó Ki keltett velna fizetni, d* Péternek nem volt pénz* Eszter bevallőtt», (jegy az almáriumban, a fe­kete selyemkendő alatt van még valami: talán elég lesz, de aztán semmi, de semmi,. Péler megtalálta a duggatott pénzt, ed« is adta ur állatorvos urnák és mo*t ezt siratja a sovány, lázas asazony .. Az állatorvos ur szívarjával a füstje beosont a szobába és a beteg tüdejére szaladt Fojtogató köhögésbe fútt a sírás A gyerekak kint játszanak a tanyaudvaron.., Péter éppen most dicsekszik a szomszéd előtt, hogy az állatorvos ur megint itt volt és ujra em­ber les? a Riskából, de még milyen! Rizony, akkor este elaludt szegény Eszter sirá« nélkül, mukkanás nélkül, őrökre elaludt. Péter csak reggel vette észre, mert az egész éj­szakát az istállóban, a tehén mellett töltötte, víz­be mártott zsákokat rakván a megjelölt helyre, amint azt az állatorvos ur parancsolta. A gyere­kek pedig még most ts jóízűen alszanak. Megilletődötten állott meg a halott ágya előtt. Keresztyén embernek ilyenkor nem illig károm­kodni, annyi oka van is rá... Pedig de sok is van, édes jó Istenem! Egyik csapás a másik után és mosl még hozzá a temetés is! .. Milyen költséges mulatság ez. de müven! Eszibe ötlött: hátha erre is dugott el egy kts pénzt? Az almáriumhoz szalad» és szálsnkint rázoga­tott s?ét belőle minden ruhadarabot. Kidülledt szemmei leste a bankók hullását, de nem pottyant ki belőlük semmi, de semmi, csak néhány szái fe­hér viray; az Eszter menyasszonyi koszorújából. Vad indulattal taposott rájuk és mintha a ha­llotthoz herélne. —• Aki intened van. hát a temetésedre nem tud­tál spórolni ?' Kisietett a sz.vbáhól, hogy hírt adjon 1 szom­szédoknak. Nem is n«'zett az ágyra. Nascy felinduit­ságában a pitarajtót is ugy kivágta hogy az ajtó az előtte lipákoló kispulykák közfii menten agyontaposott kettőt , Péter fölkapta « kispulykákat, vizhe nyomta « fejüket, hegy magukhoz térjín/k Btfco«'«',' «zok má'1 iwn tudtak szót fogadni TTjabb csapás. Mi­lyen tfipfo kapott volna ezekért is az őszi vásá­ron? . Most már n*m győzte tovább: leroskadt aj eresz alatti lócára és keservesen ítrt.-i i 1

Next

/
Thumbnails
Contents