Délmagyarország, 1936. július (12. évfolyam, 155-181. szám)

1936-07-15 / 167. szám

DELMA6YAK0RSZAG ETS: ^rS^^S&K. Szerda, 1936 Julius 15. hBlc.BnWönyvlAr «, legTlrodai Aradi neea 8. Telelom IVOe^Nyomd»! L«w Ara ÍO fillér Llt>«t ncca »». Telefoni 13-Oft. . Tórlrnll »• levélcím: Déloasroror»««. Steae<l XII. éVÍOlyalll, 1 <*7. S2E. ELŐFIZETÉS, Havonta helyben 3.20 vidéken «• Budapesten 3.0U. kUllöldön 0.40 pengő, — Egyet uim ara hetkO* nap ÍO, vastSr- én Ünnepnap "U. Hlr­deté»ek lelvéiele tarifa »«crlnt Megle. lenik nettó mveie'íTei naponta raggal II szegedi paprika Amikor a szegedi paprika sorsát legutolsó alkalommal tárgyalták Szegeden, a város^ pol­gármestere két irányban terjesztette elő, — merjük mondani: az egész város kíván­ságát. Az egyik az volt, hogy a kibocsátandó rendelet tervezetét előzetesen küldjék meg a város hatóságának, hogy az összes érdekeltek meghallgatása után maga a város is megte­hesse a közérdek szolgálatára legalkalmasabb javaslatát, a másik ldvánság pedig az volt, hogy a szegedi paprika szegedi el­nevezését soha, semmiféle körülmé­nyek között elejteni, kitörülni, megváltoz­tatni nem lehet. A város hatósága a polgármester szavai­ból megnyilatkozó állásfoglalás szerint min-, den javáslatot, minden tervezett rendelkezést elfogadott a tárgyalás alapjául, diskutábilís­nek tartotta a szabályozásnak bármilyen módját és rendszerét, nem zárkózott el eleve a kényszertermelésnek és kényszerértékesí­tésnek gondolata elől sem, egyetlenegy kérdésben azonban minden javaslatot, min­den tervet, minden ötletet elvetett, egyet­lenegy kérdésben még sem tárgyalni sem volt hajlandó, abban, hogy a szegedi paprikának szegedi elnevezését fenn kell tartani. S amikor a polgár­mester ennek a kívánságának kifejezést adott, a termelek, kikészitők és kereskedők jelenle­vő képviselői egyhangúan és egy értelemmel helyeselték a polgármester szavait. S amikor most a földmüvelésügyi minisz­tériumnak tervezete a nyilvánosságra került s vele együtt a nyilvánosságira került az az elhatározás is, hogy augusztus hó első napjá­ra a kibocsátandó rendeletet már életbe is fogják léptetni, eldöntheti érdekelt és érdek­telen, termelő és kereskedő, elfogult és el­fogulatlan, hogy a tervezet készítője milyen tiszteletben részesítette a város polgármeste­rének a város egész polgársága nevében megnyilatkozó szavait. Két kívánsága volt a polgármesternek és •— két kívánsága marad teljesítetlen. Eddig a földmüvelésügyi mi­niszter uraknak a Hangya urainak törekvései­vel szemben az volt az álláspontjuk, hogy n paprikakérdésben az érdekeltek akarata el­lenére a kormányhatóság semmit nem tesz, a kormány a maga meggyőződését nem fog­ja rákényszeríteni az érdekeltekre, ha azok maguk a hatalom beavatkozását nem kíván­ják. Abban a láthatatlan küzdelemben, me­lyet a Hangya folytatott a szegedi paprikaér­dekeltséggel szemben, fájdalom, a szegedi termelők, kikészitők és kereskedők ném ke­rekedhettek felül, abban a láthatatlan küz­delemhen a szegedi paprika is el­bukott. Mihez járulhattak hozzá a szegedi paprikatermelők, ha nem is tudják, hogy nél­jdilük, róluk milyen rendszabályokat határoz­nak el, csak azt az egyet tudjuk bizonyosan, hogy a szegedi paprika a piacról el fog veszni. S nemcsak a szegedi paprika neve tűnik •1, de a szegedi paprika minősége is. Az árszabályozás még mindig a minőség romlásának volt okozója. Ha a termelő nem kaphatja meg a kvalitást szolgáló kü­lön munkájának, külön szorgalmának ellen­értékét, akkor nem fog különb minőséget pro­dukálni annál, amit tőle még éppen átvesz­nek. Ha a rendelet kétszázalékos idegen anyagot engedélyez a paprikában, akkor nem lesz paprika, amelyikben két százalék idegen anyag nem lesz. Az árak maximálása mindig és mindenütt az engedélyezett tolarencia tel­jes kihasználására bírta rá a termelőt s ez alól a szabály alól nem lesz kivétel a papri­katermelés terén sem. Ezt látva, kedvünk volna dicsérni a földmüvelés­ügyi kormányt, hogy a rendelet életbe­léptetése után előállított paprikát nem en­gedi paprika elnevezéssel forgalomba hozni, mert az a paprika, amit a rendelet életbelép­tetése után állítanak elő, valóban méltat­lan lesz a szegedi elnevezésre. A fogyasztók köztudatában ilyen módon talán meg lehet menteni a szegedi paprika jóhirét s minőségének elismerését, — az a rövid idő, ameddig az életviszonyok ennek a rendelet­nek életbenmaradását lehetővé teszik, alkal­mas lesz arra, hogy a „szegedi és kalo­csai paprika másodrendüségét a köztudatba bevigye, de arra talán nem lesz alkalmas, hogy onnan a szegedi papri­ka kiválóságának emlékét kitö­rölje. Ez a város, amelyik a paprikájából élni tud s amelyik paprika nélkül további pusztulásra van ítélve, annyit joggal igényelhet a maga számára, hogy amikor legfőbb agrárcikkének termelését, kikészítését és forgalombahoza­talát szabályozni akarják, meghallgassák ha tóságát és meghallgassák a szegedi paprika termelése, kikészítése és forgalombahozatal; terén érdemeket szerzett kitűnő szakembere­ket. A pécsi széntől, a tatai brikettől nem veszi el a rendelet a jelzőt, a debrece­nieknek szabad debrecenit készíteni, a halasi csipke halasi csipke maradhat a kecskeméti barackpálinkát nem ke­reszteli át a minisztérium, a tótkomló s i a k árulhatnak tótkomlósi lisztet, ama k ó i a k termelhetnek és árulhatnak makói hagymát, a liptói túrót nem körözik, mint bűntettest, egyedül a szegedieknek lesz tilos szegedinek nevezni a Szegeden termelt, Szegeden ki­készített és Szegeden forgalom bahozott paprikát. Ufobb ellentetek miatt nem tartfák meg a íocarnol hatalmak brüsszeli tanácskozását Péris ellenzi Németország meghívását — Kisantant-konterenclát tar­tanak a némeí-oszírák egyezmény ügyében — Hodzsa tárgyalásai Schuschniggal Becs, julius 14. Hodzsa Milán, csehszlovák miniszterelnök — mint jelentettük —, tegnap váratlanul Bécsbe érkezett. A cseh miniszterel­nök bécsi utazása nagy feltűnést keltett politi­kai körökben és látogatásához különböző kom­mentárokat fűztek a legutóbb megkötött osz­trák—német politikai békével kapcsolatban. Ezzel szemben illetékes helyen azt állítják, hogy Hodzsa bécsi utja teljesen magánjellegű, csak baráti látogatásra érkezett az osztrák fő­városba és kedden már el is utazott. A cseh miniszterelnök bécsi ut jának magán­jellegét megcáfolja, hogy az osztrák kormány a bécsi lapoknak utasítást adott: Hodzsa bécsi tartózkodásáról semmit se közöl jenek. A cseh miniszterelnök hir szerint találkozott Schu­schnigg kancellárral. Hodzsa hir szerint érdeklődött az osztrák kancellárnál, nem lehetséges-e, hogy Csehszlo­vákia is csatlakozzék a római jegy­zőkönyvet aláíró államokhoz és külpolitikai téren együtt haladjon velük. Osztrák legitimista körökben vegyes érzel­meket váltott ki a Németországgal való meg­egyezés, amely semmiféle megállapodást nem tartalmaz a restaurációra nézve. Ezzel hozzák kapcsolatba lovag Wie­s e r Frigyes, osztrák legitimista vezér Bécsből való elutazását. Ugv tudják, hogy Wíeser po­litikai uton van. Értekezletre 111 össze a kisantant Bukarest, julius 11. A Curentul értesülése szerint a kisantantállamok az ősszel értekez­letre ülnek össze, hogy megvizsgálják a/, osz­trák—német megegyezés nyomán létrejött iij helyzetet, tekintettel a három kisantantállam érdekeire. 3 stresai politikának vége Genf, julius 14. A „Neue Ziiricher Zeitung" szerint az osztrák—német egyesség létesítésé­nek külpolitikai okai vannak. Berlin Rómát vissza akarta tartani attól, hogy a nyugati ha­talmak mellett kösse le magát. Az azok által nyújtott előnyöknél értékesebbet kapott és a stresai politikának vége. A Journal de Geneve a legnagyobb hordere­jű politikai eseménynek minősiti a német— osztrák egyességet. Budapest és Varsó fele ki­bővülő német—osztrák—olasz barátság nj helyzet elé állítja Európát és előre nem látható lehetőségeket rejt magában. Elmarad a brüsszeli konferencia? London, julius 14. A Morning Post diplomá­ciai levelezője valószínűnek tartja, hogy a lo­rarnói hatalmak tervbevett brüsszeli tanácsko­zását egyáltalában nem tartják meg ebben a hónapban. Franciaország a legerélyesebben ellenzi Olaszországnak azt a feltételét, hogy Németor­szágot hívják meg Brüsszelbe. Ezzel szemben Anglia valószínűleg ultimátumszerűén jelenti majd be, hogy Olaszország és Németország nélkül nem vesz részt az értekezleten. Parisból jelentik: Beavatott párisi körök ér-

Next

/
Thumbnails
Contents