Délmagyarország, 1936. július (12. évfolyam, 155-181. szám)

1936-07-12 / 165. szám

A n F l M \ r. v r> ' > f » - ' Í936 fulius 12. Sokezer levélbélyeget és több mázsa ezüstpapirt gyűjtöttek a szegedi diákok az ausztráliai misszionáriusoknak Kutyafogakkal javítja meg Szeged a páguai vadak valutáját „A DéImagyarorszá,g munkatársától.) Érdekes mozgalmat kezdeményeztek nemrégiben a szegedi kisdiákok körében. A katholikus hitoktatók felszólítására az elemi és középiskolás tanulók bélyeget és ezüstpapirt gyűjtenek. Az egész iskolaévben folyt a gyűjtés és azok a diákok, akik a legtöbb bélyeget és ezüstpapirt összegyűjtötték, képeket kaptak ajándékba. A bélyeggel és a staniollal a misszionáriusok tevékenységét kívánják előmozdítani. A levélbélyegeket ugyanis egy német cég megvásárolja és jó áron értékesíteni lehet a staniolpapirt is. A bevételt azután a Kínában és Ausztráliában működő misszionáriusoknak küldik el és a keresztény hittérítés munkájának költségeire fordítják ezt az összeget is. \ diákok körében lelkesen folyik a gyűjtés, némelyiküknek sikerült töbh kilógramm ezüstpapirt is összegyűjteni. Mások a bélyeggyiijtés terén mutattak fel nagy eredményt, a tanév folyamán tóbbezer bélyeget gyűjtöttek össze, különösen a belvárosi iskolákban volt eredményes a gyűjtés, a Belvárosiban lakó tanulók könnyebben hozzá tndtafc jutni az ezüstpapirhoz. A levélbélyeggyüjtés is eredményesebb volt ezekben az iskolákban, de a külvárosi iskolák kisdiákjai is nagymennyiségű bélyeget gyűjtöttek össze. Rövidesen másik érdekes akció is megindul a missziónáriusok munkájával kapcsolatban. S. Mol n á r Máiia misszionárius, aki hosszú évekig tartózkodott az Ausztrália körüli szigetek népei körében, most sorra járja a magyar városokat és — kutyafogakat gyűjt. A missziós nővér előadása szerint a pápuái vadak előtt a pénznek nincs értéke, az ő valutájuk a kutyáknak sértetlen metsző foga. Ezzel a „valutával" kereskednek a pápuák. A misszionárius előadása nyomán Debrecenben, Pataki József törvényhatósági bizottsági tag indítványt nyújtott be a városhoz és azt kérte, hogy Debrecen is támogassa a hittéritők munkáját a pápua ,,valutával." Az indítvány kéri, hogy a polgármester utasítsa a gyepmestert, a kivégzett kutyák metszőfogainak összegyűjtésére és azt juttassák el a diakonissza otthonnak. Az indítványt az elsőfokú közigazgatási hatóság elbírálta és mivel kiderült, hogy az állategészségügyi törvény megengedi az állati csontoknak kifőzés után való felhasználását, nem tesznek' ellenvetést az ellen, hogy a kutyafogakat összegyűjtsék. Napernyők hozott anyagbl is készülnek modell H| I után legjobban és legolcsóbban «JIGIIICÍIIC csey uoca 12. * Alapítva 1913. Vesryosdandárparanesnokság szerződéses szállítója. Kall« és Hennss utalTinyok érr-ényssek Cfninarn6 Wz6 és ernyőipartelepén, Köl" OIBIIICIIIC csev ueoa 12. Alanllva 1913. Berlin telefonon rendelt tíz vagon szegedi barackot (A Dilmagyarország munkatársától.) Az idei rekord baracktermé6 Magyarországra irányította a külföldi piacok figyelmét. Olyan nagy az érdeklődés minden irányban a magyar sárgabarack iránt, hogy az exportörök alig győzik a sok rendelés lebonyolítását. Az érdeklődésre jellemző, hogy azombaton egy berlini cég hivta fel telefonon Szeged polgármesterit ós arra kérte, ajánlón sürgősen egy szegedi gyümölcsexportért, aki vállalkozik arra, hogy a lehető legrövidebb időn belül tiz vagon kajszinbarackot szállít Szegedről Németországba. Dr. Tóth Béla polgármesterhelyettes azonnal elintézte az ügyet ée az egyik szegedi exportvállalat a jövő hét elején útnak indítja a tiz vagon barackot. A ezombati_ piacra különben óriási mennyiségű barackot hoztak be a szegedi gyümölcstermelők, az árak nem estek, a kereslet is nagv volt. Zálogjegyéi, II An* és c Gáspár ötuös 00» óra élnie brlIlIAná és arany óksECrét mielőtt »1- n«nn4|l htllftO »r»n.v-, eníUtmttvesné •doa, kl»U.t» f«> UdMJllt UIVJO Városi x«k»«házul sünben Oroitlia oooa ón. éksierjarltás oloión. Tegyen •Dsér elel! érdeme«. BUTOR olcsó és ló Snndrényl G Ha ' és Társa ASZTALOSMESTEREK BÚTORCSARNOKA, Telefon 19—82. Szeged, Dugonics-tér 11 mátíf" Megnyílt LONDON Vendéglií (London! kőrút 9. Kenderfonógyárral szembeni magyar szohála. Néhány napig olcaé sörak<ló. Egy poblr 24, korsó 40 fill. (világos v. barna) kiszolgálással, •sténként Konkoly Oyula cigány zenekara l*t««lk II Szegedi Dalárda dicsérete a szombathelyi dalosverseny zsűrijének ítéletében (A DAmaayarorszáo munkatárséitól.) A szombathelyi chlosvcrseny, amely két héttel ezelőtt zajlott le, a Szegedi Dalárda és Oratórium Egyesület is indult a Király-díjért. A verseny nem hozta meg a dalárdának azt a kívánt sikert, amelyet méltán megérdemelt volna, azonban igy is szép eredményt ért el, az Újpesti Dalkör mögött elsőnek helyezték. A szegediek nem voltak megelégedve a zsűri ítéletével, azt magukra nézve sérelmesnek találták, a legtöbb szakértő szerint a szegediek teljesítménye felülemelkedett a többi versenyző teljesítményén, ugy, hogy a szegedieket illette volna meg igazság szerint a legszebb trófea, a Király-díj. A Szegedi Dalárda megóvta a zsűri ddnttsét és minden remény meg van arra, hogy mégis a legjobb teljesítményt nyújtott Szegedi Dalárdának fogják ítélni a dijat. Annak ellenére, hogy a szegediek ilyen szépen szerepeltek Szombathelyen és csak a zsűri ütötte őket el a győzelemtől, Szegeden azt híresztelték egyesek, hogy a szegedi versenyzők első helyezést ért el az Újpesti Dalkör mögött. Maga a zsűri sem tagadhatta meg az elismerést a szegediektől. Az indokolásban a következőket mondja: „A kar igen tömören és szépen hangzott. A tempók helyesek voltak és igen dicséretes mindvégig elasztikus és drámai előadás. Teljesítményét csak árnyalatok választják el a díjnyertesétől". A zsűri indokolása sem vigasztalja mes- a szegedieket, akik remélik, hogy óvásuk teljes «ikerrel jár. Az Újpesti Dalkört a pólitika segítette a győzelemhez, — mondják a szegediek. A szegedi egyesület ezúttal harmadszor indult a Király-dijért. Az 1925-i soproni és az 1929-i debreceni versenyen második helvezést értek el, ezúttal megérdemelték volna a dijat. Az eredmény igy is sze'p és Anto? Kálmán kariaazeató érdemeit dicsári. PIS! minden értéktárgyra, kereskedők árukra Dr. Simoq Zálogházban Oroszlán ncca 6. ím í 6 99 Slmafa: 20 krafcár Gyümölcstermelés 62 év előli — Kiskunhalason Sokan azt hiszik, hogy a tervszerű gyümölcstermelés uj találmány, hogy addig, amig nem beszéltek, nem irtak róla annyit, mint ma és amig nem keverték bele a napi politikát is, nem is volt tervszerű gyümölcstermelés. Magyarországon. Ha termett is gyümölcs, az szinte csak vadul termett, vagy uri passzióból és rendszerint a gyümölcstermelés a régi kúriák nevezetes asszonyainak kedves játékszere volt. , • Hát erre a feltevésre, nagyon alaposan rá. cáfol az a hatvankét esztendős, régen elsárgult nyomtatott árjegyzék, amelyet dr. Tó-th Mihály, a város régen nyugalomban levő érdemes szenátora talált meg öreg irományai között. Az árjegyzéket 1873-ban adta ki Kiskunhalas kertészeti bizottsága. (A kertészet tehát már hatvanhárom esztendővel ezelőtt is olyan fontos volt Halason, hogy külön bizottságot szerveztek az irányítására.) A cime: „Árjegyzék a kiskunhalasi városi kertben tenyésztett gyümölcsfajoknak. 1874-dik év." Megtudjuk belőle, hogy a halasi kertben negyvenhárom fajta almafát „tenyésztettek", a körtefacsemetéknél 61 fajta között válogathattak a gazdák, 4 cseresznye-, 4 meggy-, 7 szilva-, 3 kajszinbarack-, 8 őszibarack-fajtával rendelkezett a kertészet. Volt ezenkívül mandola-, dió- és birscsemetéje, körte vadoncza, alma vadonca és cseresznye vadonca, kétfajta, fehér és fekete nemesitett eperfája, háromfajta egresbokra, ribizlíje és 13 féle erdei, diszés bokorfája. Az almacsemeték ára az egyéveseké 20, a 2—3 éveseké 25 krajcár volt, a körtecsemetéké ugyanannyi, a cseresznyéé 30, a szalváé 20— 25, a kajszinbaracké 25, az őszi baracké 35, a mandoláé 15, (ennek a gyümölcsfának nálunk már akkor sem volt sok becsülete), a dióé szintén 15, a birsé 25, az eperfáé 20, a vadoncoké 2, az egrescsemetéké 10, a ribizlié 5, a három éves somfacsemetéé 20 krajcár. Az erdei diszé és bokorfák csemetéinek ára 1 és 10 krajcár között váltakozott, de a Bigonia Catalpa 30, a Platanus Orientális 20, a Balsam jegenye 15 krajcár volt. Az ákászfa (akkor igy irták az akácot) csemetéje egy krajcáros árral szerénykedett, de már a sárga ákászért 10 krajcárt kért a halasi kertészet. Az árjegyzéknek jegyzet rovata is van az utolsó oldal alján. Igy szól: „NB. Alma, körte, galagonya, kökény, tölgy-makk, ákász, stb. s egyéb konyha kerti magvak is megrendelhetők és pedig legjutá. nyosabb árért; — e tekintetben értesítést ad . Vass Elek mükertész. Helybeliek a pénztárnok utalványára, a városi kertésztől veszik át példányaikat, T. vidéki megrendelők a „kerté, szeti bizottság"-hoz (küldjék rendelményeíiet és pedig bérmentesen. Pakolás a legjutányosabb árral számíttatik, a szállítás a megrendelő költségére és veszélyére eszközöltetik. Kelt Halason, 1873-dik és Nov. hóban. A kertészeti bizottság" Kertészete, kertészeti bizottsága volt KiV kunhalasnak hatvanhárom esztendővel ezelőtt; de — ugy látszik — nyomdája nem, mert az árjegyzék — Kecskeméten készült. ltitewâHO moűeM aki mechanikai cipőüzem vezetésiben jártatsággal bir, felveszünk Írásbeli ajánlatot, eddigi működés megjelölésére 1: NORMA Cipőgyárnak. Szolnuk. 172