Délmagyarország, 1936. július (12. évfolyam, 155-181. szám)

1936-07-01 / 155. szám

MAGYARORSZAG SZEGED. SterbeitMUég: Somogyi Ucca e». Telelőn: 2300..Kladóhlvatal, HBlc»limitönyvlar ét Jegyiroda: Aradi ucca iW Telefon : 13—O©.. Nyomda- Löw Ctp©l ucca l». Telefon: 13-oe. - Tavirall •• levélcím: Délmaciaioiszeo. Szeoed asm Szerda, 1936 Julius I. wi^ Ara ÍO fillér j/yíU"^ XII. évfolyam, 155/SÍ. ELŐFIZETÉS , Havonta Helyben 3.2(1 vidéken é* Budapesten 3.00, kUlieidSq 8.40 peng©. — Egyes sxém éra beikOx. nap ÍO, Talár, és Ünnepnap 10 HU. Hir­detések 'elvétele tarifa szorlnt. Megte, ieofk hétfő kivételével naponta raggal Katonazene nélkül Mivel versenghetnek egymással a vidéki magyar városok a szabadtéri játékok divatba­jött rendezésében? A versengésnek kétségte­lenül több eszköze van, a tér adottsága, a produkció kulturfoka, a nyújtott látványosság, a szereplőknek — ha szabad azt mondani, — művészi szexepilje, a látogatók tömege, mind eszköze lehet a versengésnek. A sikernek vannak importált eszközei és vannak helyi eszközei. A kulturális szempontok kétségte­lenül minden látványosság és minden tömeg­szenzáció fölé helyezik azokat a megnyilat­kozásokat, melyek egy-egy magyar vidék, vagy magyar város kulturszeretetét és kultur­képességét juttatják kifejezésre. Ezek a megfontolások azok, melyek miatt a szegedi szabadtéri játékok rendezésének ze­nei részét aggodalommal figyeljük, ha közös­séget akarunk vállalni abban a törekvésben s osztozkodni akarunk abban a fáradozásban, mely a játékok színvonalának az elérhető ma­gasságra való emelését tűzték ki célul. A nyil­vánosság előtt hangzott el az az aggodalom, hogy a helyi és közelvidéki katonazenekarok szerepeltetése a játékok kulturális nívóját rendkivüli mértékben fogják megterhelni. A katonazenekaroknak rendszerint kapcsolatuk nincs ahhoz a városhoz, amelyben a dobot verik és a trombitát fújják a déré"; és jós/án­déku zenészek. Sem a mai igényekhez, sem a mai kulturális szükségletekhez, sem a zenei népkultura mai fejlődési fokához nem való már az a szegénység, ami a vidéki magyar városokban a zenekari zene tekintetében megvan s ami egyedül ad létjogosultságot a katonai zenekaroknak hivatásukon és képes­ségükön túlmenő feladatok — nem betölté­sére, de vállalására. Vannak és voltak min­dig az elnézésnek olyan szempontjai, melyek a katonazenekarok filharmóniai kísérletei előtt is szemet hunytak, — elvégre in m a g­nis etvoluisse sat est, de a katona­zenekarok minden produkciója a fortissi­mójuknál hangosabban, — pedig ez már valami, — kiabált városi polgári zenekarok megszervezése után. A hangos filmek kora óta az állástalan ma­gyar zenészek száma fájdalmasan megszapo­rodott. Szomorú helyzetük azonban valamire mégis jó volna: most van ideje és alkalma annak, hogy a magyar városok p o 1 g á r i z e­n e k a r o k felállításával foglalkozzanak. Ezen a téren Szeged város joggal vállalhatja a kezdeményezés érdemét. Ennek a városnak van már olyan zenekedvelő és zeneértő kö­zönsége, hogy közvetve és közvetlenül egy komoly zenekar eltartásának terheit vállalni merje. A városi színházat is függetleniteni kellene már a katonazenekarok játékától s minden komoly operaelőadást veszélyez^ő gyakorlatlanságától. A fogadalmi tempóm zenés miséi is foglalkoztathatnák a felállítan­dó zenekart, — olyan cél ez, amiért áldozni szabad és áldozni érdemes. S a filharmonikus hangverseny szegedi közönsége s többet és magasabbrendüt kiván már, mint amennyit katonazenekarral nyújtani lehet számára. Amikor Kaposvár a maga erejéből példát­lan magasfoku zenekari és énekkari teljesít­ményt produkált, amikor Kecskemét lassan a modem magyar énekkarok Weimav-jává vá­lik, lehet akkor az ország nyilvánossága elé kiállni Szegednek a k ö z e 1 v i d é • r ő 1 ide összetrombitált katona zeneka­rok cintányérjaival és nagydob­jaival? Valamit talán ennek a város­nak i s nyújtani kellene ahhoz, ami a Dóm­téren a szabadtéri játékokban történik. Ha az idén már elkéstünk ahhoz, hogy a produk­ciókban közvetlen részt véve, a magunk kulturképességének bizonyságát adjuk s hogy a magunk kultúrájából is adjunk valamit a nézőknek, most kell hozzáfogni ahhoz, hogy a szabadtéri játékok folytatása során erre is kerüljön alkalom. Most kell hozzáfogni ah­hoz, hogy a jövő évre már városi zene­kar álljon a szabadtéri játékok rendezőségé­nek rendelkezésére, amelyik azután szegedi kitűnő amatőrökkel kiegészülve, nagy sze­gedi zenekart tud majd a szabadtéri játékok rendezői s a város részére szolgáltatni. Amig azonban ennek ideje el nem érkezik, szakitani kell azzal a játékok kultur­szinvonalát veszélyeztető terv­vel, hogy idevezényelt katonaze­nekarok közreműködésével mutassák be a szabadtéri János vitézt. Elvégre nem a Prinz Euge n-marsot és nem a Klapka­indulót, vagy K r a ul Antal népdal­egyvelegét kell játszaniok, —- operai zenekar színvonalán álló teljesít­ménnyel vehetnének csak részt a szegedi já­tékokban, erre pedig képtelenek. A Fő városi Zenekar lehozatala nem kerül többe, mint amennyit a katona zenekarok szabadtéri nagy gyakorlata fel­emésztene. S ha ez igy igaz, akkor nem sza­bad töprengeni a megoldáson. Semmi sincs tőlünk olyan távol, mint a katonazenekarok megbántása. Nagyon kitű­nően és nagyon derékul, buzgón és lelkes kö­telességtudással látják el feladatukat s hiva­tásuk körén belül mindenben elfogadhatót is nyújtanak. De amit most tervbe vettek, az kivül esnék hivatásuk körén, meghaladná ké­pességüket, idegen feladatok elé állítaná a derék zenészeket s igy sem a szabadtéri játé­kok érdeke, sem a katonazenekaroknak kijá­ró tapintat nem engedi meg azt, hogy operai zenekar feladatát bizzák a katonazenekarok kitűnő trombitásaira, dobosairr ' saira. iwwiiaH Olasz tüntetés Genfb< > a négius ellen MI ft Izgalmas események a népszövetségi közgyűlés első r -t A né^us mefjelent a Népszövetség előtt és tr mondott — A fiinieíő olasz ujsógiróka! eltávolították a Bizalmas tanácskozások az osztrák Habsburg-restaurációról - zb nigg átvette a meghívást, de nem megy Genfbe Genf. juniue 30. A kettős ünnepen Genfben több fontos politikai megbeszélés folyt le. Genfbe érkezett Leon Blurn francia miniszter­elnök. akit felesége is elkísért Svájcba. Meg­érkezése után baráti vacsorán látta vendégül Edent és több angol politikust, Blum megegye­zett az angolokkal az angol és francia érdekek messzireható közösségében. Ebből azt látják, í hogy az angol—francia front ismét teljesen helyreállott és olyan erősnek m amilyen már sok év óta nem vol Vasárnap Montreuxban folytat —francia megbeszéléseket, amelye rült az ausztriai Habsburg-rest lehetőségének kérdése is. Felkérték osztrák kancellárt, hogy utazzon Genfbe leg­alább egy napra és tájékoztassa a politikuso­kat Ausztria helyzetéről. A négui a Népszövetség közgyűlésén Genf, junius 30. A népszövetségi közgyűlés 16-ik ülésszakának második szakasza kedden délután kezdődött meg Eden elnöklésével. Fel­olvasták Benes cseh köztársasági elnök leve­lét, amelyben lemond a közgyűlés elnökségé­ről. A lemondó levél felolvasása közben lépett a terembe Hailé Szelasszié az abesszin küldöttség élén. A négus és kíséretének minden tagja fekete ünnepi ruhát viselt. Benes levelének felolvasá­sa után Eden a közgyűlés nevében köszönetet mondott Benesnek, a közgyűlés táviratilag hoz­za ezt Benes tudomására. Ezután elfogadták a mandátumos bizottság jelentését. A bizottság nem foglalt állást arniak eldöntésére, hogy a négusnak van-e joga az abesszin küldöttséget vezetni. A bizottság meg­állapítása szerint ennek elbírálása nem tartozik a mandátumos bizottság hatáskörébe. Ezután a közgyűlés elnökének megválasztá­sára került sor, a titkos választás utján Van Z e e 1 a n d belga miniszterelnök lett az elnök, aki az eredmény közzététele után azonnal szó­lásra emelkedett és utalt azokra a súlyos fel­adatokra, amelyeket a mostani közgyűlésnek meg kell olaani. Ezután felolvasták az olasz kormány emlékiratát, Az olasz jegyzék visszapillantást tesz a békél­tetési tárgyalások kudarcára és beszámol az Abessziniában eddig uralkodott barbár álk tokról, majd ismerteti Olaszország civilizációs tevékenységét a megszállás óta. Végül az ola z kormány kijelenti a jegyzékben, hogy feltétle­nül szükség van a Népszövetség reformjára Ezután az argentin kiküldött emelkedett szó­lásra, hogy mégegyszer megindokolia kormá-

Next

/
Thumbnails
Contents