Délmagyarország, 1936. július (12. évfolyam, 155-181. szám)

1936-07-01 / 155. szám

MAGYARORSZAG SZEGED. SterbeitMUég: Somogyi Ucca e». Telelőn: 2300..Kladóhlvatal, HBlc»limitönyvlar ét Jegyiroda: Aradi ucca iW Telefon : 13—O©.. Nyomda- Löw Ctp©l ucca l». Telefon: 13-oe. - Tavirall •• levélcím: Délmaciaioiszeo. Szeoed asm Szerda, 1936 Julius I. wi^ Ara ÍO fillér j/yíU"^ XII. évfolyam, 155/SÍ. ELŐFIZETÉS , Havonta Helyben 3.2(1 vidéken é* Budapesten 3.00, kUlieidSq 8.40 peng©. — Egyes sxém éra beikOx. nap ÍO, Talár, és Ünnepnap 10 HU. Hirdetések 'elvétele tarifa szorlnt. Megte, ieofk hétfő kivételével naponta raggal Katonazene nélkül Mivel versenghetnek egymással a vidéki magyar városok a szabadtéri játékok divatbajött rendezésében? A versengésnek kétségtelenül több eszköze van, a tér adottsága, a produkció kulturfoka, a nyújtott látványosság, a szereplőknek — ha szabad azt mondani, — művészi szexepilje, a látogatók tömege, mind eszköze lehet a versengésnek. A sikernek vannak importált eszközei és vannak helyi eszközei. A kulturális szempontok kétségtelenül minden látványosság és minden tömegszenzáció fölé helyezik azokat a megnyilatkozásokat, melyek egy-egy magyar vidék, vagy magyar város kulturszeretetét és kulturképességét juttatják kifejezésre. Ezek a megfontolások azok, melyek miatt a szegedi szabadtéri játékok rendezésének zenei részét aggodalommal figyeljük, ha közösséget akarunk vállalni abban a törekvésben s osztozkodni akarunk abban a fáradozásban, mely a játékok színvonalának az elérhető magasságra való emelését tűzték ki célul. A nyilvánosság előtt hangzott el az az aggodalom, hogy a helyi és közelvidéki katonazenekarok szerepeltetése a játékok kulturális nívóját rendkivüli mértékben fogják megterhelni. A katonazenekaroknak rendszerint kapcsolatuk nincs ahhoz a városhoz, amelyben a dobot verik és a trombitát fújják a déré"; és jós/ándéku zenészek. Sem a mai igényekhez, sem a mai kulturális szükségletekhez, sem a zenei népkultura mai fejlődési fokához nem való már az a szegénység, ami a vidéki magyar városokban a zenekari zene tekintetében megvan s ami egyedül ad létjogosultságot a katonai zenekaroknak hivatásukon és képességükön túlmenő feladatok — nem betöltésére, de vállalására. Vannak és voltak mindig az elnézésnek olyan szempontjai, melyek a katonazenekarok filharmóniai kísérletei előtt is szemet hunytak, — elvégre in m a gnis etvoluisse sat est, de a katonazenekarok minden produkciója a fortissimójuknál hangosabban, — pedig ez már valami, — kiabált városi polgári zenekarok megszervezése után. A hangos filmek kora óta az állástalan magyar zenészek száma fájdalmasan megszaporodott. Szomorú helyzetük azonban valamire mégis jó volna: most van ideje és alkalma annak, hogy a magyar városok p o 1 g á r i z en e k a r o k felállításával foglalkozzanak. Ezen a téren Szeged város joggal vállalhatja a kezdeményezés érdemét. Ennek a városnak van már olyan zenekedvelő és zeneértő közönsége, hogy közvetve és közvetlenül egy komoly zenekar eltartásának terheit vállalni merje. A városi színházat is függetleniteni kellene már a katonazenekarok játékától s minden komoly operaelőadást veszélyez^ő gyakorlatlanságától. A fogadalmi tempóm zenés miséi is foglalkoztathatnák a felállítandó zenekart, — olyan cél ez, amiért áldozni szabad és áldozni érdemes. S a filharmonikus hangverseny szegedi közönsége s többet és magasabbrendüt kiván már, mint amennyit katonazenekarral nyújtani lehet számára. Amikor Kaposvár a maga erejéből példátlan magasfoku zenekari és énekkari teljesítményt produkált, amikor Kecskemét lassan a modem magyar énekkarok Weimav-jává válik, lehet akkor az ország nyilvánossága elé kiállni Szegednek a k ö z e 1 v i d é • r ő 1 ide összetrombitált katona zenekarok cintányérjaival és nagydobjaival? Valamit talán ennek a városnak i s nyújtani kellene ahhoz, ami a Dómtéren a szabadtéri játékokban történik. Ha az idén már elkéstünk ahhoz, hogy a produkciókban közvetlen részt véve, a magunk kulturképességének bizonyságát adjuk s hogy a magunk kultúrájából is adjunk valamit a nézőknek, most kell hozzáfogni ahhoz, hogy a szabadtéri játékok folytatása során erre is kerüljön alkalom. Most kell hozzáfogni ahhoz, hogy a jövő évre már városi zenekar álljon a szabadtéri játékok rendezőségének rendelkezésére, amelyik azután szegedi kitűnő amatőrökkel kiegészülve, nagy szegedi zenekart tud majd a szabadtéri játékok rendezői s a város részére szolgáltatni. Amig azonban ennek ideje el nem érkezik, szakitani kell azzal a játékok kulturszinvonalát veszélyeztető tervvel, hogy idevezényelt katonazenekarok közreműködésével mutassák be a szabadtéri János vitézt. Elvégre nem a Prinz Euge n-marsot és nem a Klapkaindulót, vagy K r a ul Antal népdalegyvelegét kell játszaniok, —- operai zenekar színvonalán álló teljesítménnyel vehetnének csak részt a szegedi játékokban, erre pedig képtelenek. A Fő városi Zenekar lehozatala nem kerül többe, mint amennyit a katona zenekarok szabadtéri nagy gyakorlata felemésztene. S ha ez igy igaz, akkor nem szabad töprengeni a megoldáson. Semmi sincs tőlünk olyan távol, mint a katonazenekarok megbántása. Nagyon kitűnően és nagyon derékul, buzgón és lelkes kötelességtudással látják el feladatukat s hivatásuk körén belül mindenben elfogadhatót is nyújtanak. De amit most tervbe vettek, az kivül esnék hivatásuk körén, meghaladná képességüket, idegen feladatok elé állítaná a derék zenészeket s igy sem a szabadtéri játékok érdeke, sem a katonazenekaroknak kijáró tapintat nem engedi meg azt, hogy operai zenekar feladatát bizzák a katonazenekarok kitűnő trombitásaira, dobosairr ' saira. iwwiiaH Olasz tüntetés Genfb< > a négius ellen MI ft Izgalmas események a népszövetségi közgyűlés első r -t A né^us mefjelent a Népszövetség előtt és tr mondott — A fiinieíő olasz ujsógiróka! eltávolították a Bizalmas tanácskozások az osztrák Habsburg-restaurációról - zb nigg átvette a meghívást, de nem megy Genfbe Genf. juniue 30. A kettős ünnepen Genfben több fontos politikai megbeszélés folyt le. Genfbe érkezett Leon Blurn francia miniszterelnök. akit felesége is elkísért Svájcba. Megérkezése után baráti vacsorán látta vendégül Edent és több angol politikust, Blum megegyezett az angolokkal az angol és francia érdekek messzireható közösségében. Ebből azt látják, í hogy az angol—francia front ismét teljesen helyreállott és olyan erősnek m amilyen már sok év óta nem vol Vasárnap Montreuxban folytat —francia megbeszéléseket, amelye rült az ausztriai Habsburg-rest lehetőségének kérdése is. Felkérték osztrák kancellárt, hogy utazzon Genfbe legalább egy napra és tájékoztassa a politikusokat Ausztria helyzetéről. A négui a Népszövetség közgyűlésén Genf, junius 30. A népszövetségi közgyűlés 16-ik ülésszakának második szakasza kedden délután kezdődött meg Eden elnöklésével. Felolvasták Benes cseh köztársasági elnök levelét, amelyben lemond a közgyűlés elnökségéről. A lemondó levél felolvasása közben lépett a terembe Hailé Szelasszié az abesszin küldöttség élén. A négus és kíséretének minden tagja fekete ünnepi ruhát viselt. Benes levelének felolvasása után Eden a közgyűlés nevében köszönetet mondott Benesnek, a közgyűlés táviratilag hozza ezt Benes tudomására. Ezután elfogadták a mandátumos bizottság jelentését. A bizottság nem foglalt állást arniak eldöntésére, hogy a négusnak van-e joga az abesszin küldöttséget vezetni. A bizottság megállapítása szerint ennek elbírálása nem tartozik a mandátumos bizottság hatáskörébe. Ezután a közgyűlés elnökének megválasztására került sor, a titkos választás utján Van Z e e 1 a n d belga miniszterelnök lett az elnök, aki az eredmény közzététele után azonnal szólásra emelkedett és utalt azokra a súlyos feladatokra, amelyeket a mostani közgyűlésnek meg kell olaani. Ezután felolvasták az olasz kormány emlékiratát, Az olasz jegyzék visszapillantást tesz a békéltetési tárgyalások kudarcára és beszámol az Abessziniában eddig uralkodott barbár álk tokról, majd ismerteti Olaszország civilizációs tevékenységét a megszállás óta. Végül az ola z kormány kijelenti a jegyzékben, hogy feltétlenül szükség van a Népszövetség reformjára Ezután az argentin kiküldött emelkedett szólásra, hogy mégegyszer megindokolia kormá-