Délmagyarország, 1936. június (12. évfolyam, 133-154. szám)

1936-06-07 / 137. szám

DELMAGyARORSZAO 1956 funius 7. gem. Elindultam a gyermekkel hazafelé, egy kis községben azonban ismét megbetegedett, mire Wlener-Neustadtba vittem. Az ottani orvos magaslati levegőt rendelt a gyermeknek, mire én fiamat átvittem Németországba és ismerőseim segitséfifével egy gyermekszanatóriumban helyeztem el... — Hol? — kérdezzte Apczy elnök. — Ne tessék haragudni, erre nem felelhetek, meirt férjem lelövéssel fenyegetett meg mindene kit, aki nekem segítségemre van. Nem akarok azoknak ártani, akik szívességet tettek nekem. A| gyermek különben nincs már ott... Az anya levelei Most érdekes jelenet játszódott le a teremben. Bejött a terem szolga ée átadott egy levelel az elnöknek. Alz elnök a levél átvétele után a következő szavakkal fordult a vádlotthoz: — A vizsgálóbíró hozott egy végzést, amely szerint az ön levelezése idejön... Most kapott egy levelet a vármegyei árvaszéktől. Majd a tárgyalás után átadom ... —-Az árvaszéknél megjelentem azután — folytatta vallomását a vádlott — ós megtudtam, hogy az árvaszék az én meghallgatásom nélkül az aput gondozásába adta a gyermeket. Ez késztetett engem arra, hogy a gyermek tartózkodási helyét titokban tartsam. Azt mondottam, hogy amíg* ezt a sérelmes határozatot meg nem változtatják, nem árulom el a gyermek tartózl-odási helyét. Három éve idegenben — A gyermek — folytatta — 34 juniusáig volt Németországban. Onnan édesapám egy fiatalkori barátja, aki külföldi állampolgár, elintette. Ez az trr valamikor apámnak sokat köszönhetett ée most az unokájának akarja visszahálálni a dolgot. A gyermeknek yobb dolga van ott, mint itthon lenne, tanár van, mellette, francia nevelő, mnideoe megvan ... — Kinél van a gyermek? — Ezt nem mondhatom meg. — Szóval a gyermek három esztendeje nem volt a szülei háznál, hanem állandóan idegenben? — Mis gyermek is így van, ha intézetbe kerül — Jelelte Borőczyné. Ha a kúria azt mondja ki —- mondotta ezután sirtiafakadva az asszony •—, hogy a gyermeket adjam át apjának, akkor majd átadom... A gyermeket a múlt nyáron láttam utoljára, akkotr lehozták Magyarországra. — Bűnösnek érzzi-e magát? — Nem érzem magam bűnösnek, 6 hagyta el gyermekét és így nem is formálhat hozzá! jogot. Ezzel az aenzonv vallomása véget ért ée a bíróság az apát szólította be a terembe. Az apa vallomása Az apa vallomásában elmondotta, hogy felesége az egész dolgot tervszerűen csinálta. Amikor: azt Látta, hogy az ő anyagi helyzete megromlott és nem tud mellette vagyont gyűjteni, akkor határoz la el magát arra, hogy eJmegy. Tagadta, hogy a gyermekkel és feleségé*«! nem törődött volna, elmondotta, hogy a fia jobban szerette öt, mint óz anyját és éppen ez volt a baj. Sokszor félóráig is sirt a gyermek utána, ha elment. A gyermeket soha sem bocsáj totta el v^glegcícn, csak ideigilenesen. Tagadta azt is, hogy bárkit is lelövéssel fenyegetett volna. Azt áJE-< loIU, hogy a gyermekről egyideig gondoskodott is, addig, ameddig el nem rejtették előle. Elmondotta, hogy anyagilag is képes lett volna a gyermekéről gondoskodni, vagyona ugyan nem volt, de voltak kinnlevőségei és keresett figyvédj irodája. A biróság az apát TWTTt eskette meg vallomására, jóllehet, az ügyész inditvánvozt» meegeeketését. Egyedüli áldozat: a gyermek Dfltrtán folytatták a tárgyalást, amikor lt ár. Kormányos István védő, valamint az apa terjedelmes bizonyitáskiegétzitési indítványt terjesztett elő, de a bíróság azokat dutasitotla, majd a ver beszédekre került a sor. Dr. Grottó László ügyész vádbeszédében azt hangoztatta, hogy a gyermek joggal megkövetelheti a szülök közös és egyöntetű szeretetét. Sajnos, az életben ez nem mindig van így, önző célok sokszor megfosztják a gyermeket a szülői szeretet melegétől, mint ez esetben is. — Az az anya, aki csakis a saját érdekeit tartja szem előtt — mondotta —, nem védekezhet azzal, hogy a gyermeke iránti szeretet vesetfce. Jő lenne tudni, hogy elhatározásában menntyi volt a gyermek iránti szeretetből és mennyi a férje iránti gyűlöletből. Ennek a pernek egyedüli és igazi wdozata a gyermek. Ha pedig a szülők önző anyagi érdekből nem tudják a gyermek jövőjét biztosítani, akkor közbelép az államhatalom, mint jelen esetben is és igyekszik megvédeni a gyermek érdekeit. Nem lehet tűrni, hogy a szülök harcában a gyermek alól csússzon ki a Árról beszélt ezután az ügyész, hogy a vádlott: gyűlölködése férje ellen, szinte példa nélkül áll. Boróczyné négy esztendeje dacol az államhatalommal, de most már nem sokáig, mert eljön az idő, amikor ennek az állapotnak vége szakad. — A törvényszéknek fontos család- és gyermekvédelmi problémát kell eldöntenie ennek a Sziklasír — Magyar László regénye -— Ha Magyar László regényét valamilyen kategóriába akarnánk sorozni, igen sok szempont között ingadozhatna az e&atározás. Klasszikus regény vagy riport regényt Spirituális vagy realista? Mindeszekből van benne valami, de ha nagyon óvatosak vagyunk s meg akarjuk kerülni az aprólékosabb meghatározást, azt mondjuk rá; enrópai regény. Ma nagyon sokat beszélnek az európai reglényről s ennek kapcsán az európai lélekről, ami ezt a regényfajtát megteremtette. A Sziklasír problémája Jézus és ennek kapcsán a hit, az ember önereje. Hőse egy lázongó, fiatal szerzetes. A kolostor falai között nem tud belenyugodni, hogy az ember ereje önmagában semmi. Nem tud belenyugodni, hogy a teljes embert, Krisztust aki megtalálta az élet titkát, az emberi középszerűség isteni magasságba emelte az emberek közöl, csak azért, hogy mellette ne kelljen éreznie a középszerűséget Azt akarja hát bebizonyitant hogy Krisztus ember volt, megfeszítették, de nem támadt fel. Meg akarja találni Krisztus sirját. A kolostor falai kőzött természetesen eg lehetetlen. Leveti a szerzetes ruhát, ki. megv a világba. Pénz nélkül indul el. A maga erejére, tehetségére támaszkodva az egész világot végig zarándokolja. Kálváriájának végső stációit már a milliomos zarándokok nagyvilági módján teszi meg. Amerikai töke segítségével kutatja fel a szent sirt Valóban meg ic taüálja Krisztus sebhelyes testét és Arimathia! József óhéber sírfeliratait. A regény végső kicsengéseként János rádöbben, hogy lehet visszaadni az igazi Jézust, mert nero akarják, ö maga eljutott hozzá, a maga erejéből, a maga kálváriájával, de ahhoz már nincs ereje, hogy a végső stációt a keresztrefeszitést Is végigcsinálja. Aa ember valóban gyenge, a világot nem érdemes megváltani. Minden összedől benne, hintázik Várnába, ahol először találkozott az Aszszonnyal. ösz van. kiül a tenger partjára, csak a tenger és saját lelke zúgását hallja, majd egyszer megszólal mögötte Momfcse, mint legelőször. — ügye, nagyon szóp a tengert 'A könyv tulajdonképpeni problémájához. Krisztus embervoltához, nem akarónk hozzászólni. Magyar László regénve egészében mozgalmas, eleven olvasmány. Problémája izgalmas, embert probléma s János aiakián keresztfii sikerfll is felkelteni iránta az érdeklődést Hogy ezt az érdeklődést az író nem elégiti ki mindig, ez a kőirwnek, ha DOTO Is e^vetlen, de legjelentősebb hlbála. Jánost az Író mint megszállottat In/Htja e! Olvan tűzzel, olvan átszellemülten hogv az olvasó számára fftltéöenfil a flgcrs telH készíti Tehát elvárnánk, hogv minden lépésnél kapinnk a Jánosban lévő szikrából. De alig hogv kikerül az életbe, kétségeket ébrerot ma« iránt. Vallon Igazán mseszállott-e. vagv csak fantaszta, •vacv T>«dig ejrészen közönséges kalandor? A kolostorból alflnfltiló ember lelki ntlát az fró csak ugrásszei-fien ábráeolia. ntnos benne semmi •rrvs7erfiség s i""1- * r>reblémát. ami kim<*ndott!tri «efrttnáHs. ma'erlSlís sr^nerftfrré *1ar«fm-rUl9. i eél. me^líl^ -a mai éleiben Krisztust. — léleV.^brízolás nélkül, a rrportresréirv eszközeivel —. csak materiális nroblémává srfikül. pusztán a szentsir tárgvi felfedezésére iránvul. János « pernek a kapcsán, — fejezte be vádbe;:/"'<H az ügyész. Ezután az apa jelentette be magánjogi igényét és kérte, hogy a biróság három évre vissza* menőleg havi 150 pengőt Ítéljen meg rész éré, amely összeget a gyermek feükutatására, detek* tivekre, hirdetésekre költötte el. Dr. Kormányos István védő a vádlott felmentését indítványozta, majd az utolsó szó jogán ajj anya szólalt fel. Felmentés Este hét órakor hirdette ki a biróság az itéletet, amelyben dr. Boróczy Kálmánnét az ellene emelt vád alól felmentette. A biróság ítéletében tényként állapította meg, hogy a vádlott gyermekét ismeretlen helyen tartja az árvaszék döntése ellenére, azonban ebben a cselekményben mm látja a családi állás ellen elkövetett bűncselekmény kritériumát fennforogni, mert a gyermek családi jogain ezáltal nem változtatott. Az Ítélet ellen az ügyész fellebbezést jelenj tett be. emberekben nem keres semmit, sem Jézust sem önmagát Nagyon sokáig csak azt látjuk, hogy a pénzt keresi. Ebből a materiális szineződésből a jekaterinburgi epizód emeli fel a regényt spirituális magasságokba. Itt teljes erejében mutatkozik meg Magyar László írói tehetsége. Akii annyira az igazságot keresi és a békét hirdeti. mint János, azt cellába vetik a kolostorban épp ugy, mint a vörös Jekaterinburgban. A párhuzam, aimi János és Krisztus útja között önkéntelenül asszociálódhat ennél a résznél messze távolságokat nyit a hit ereje felé Húszezer bányász éh régsztrájkot kezd a tárnáikban, egy olyan birodalomban, amely a lelket kihagyta a szervez« kedésnél. S mindezt azért, mert közéjük vetődött valaki, aki a lélek világával sugározta be a tárnák homályát. Az ember örök sóvárgása a lélek után, olyan valaikinek a lángjánál gyulladt ellenforradalomba, aki semmi másban nem hisz — ennél a résznél ez valóban érezhető — csak a létók forradalmában. János több, mdnt európai lélek —, emberi lélek. Ez megható, szép mozzanatai a regénynek, olyan csillogása van az olvasóban, amilyet csak igazi Író tolla képes felidézni Ugyanezt mondhatjuk el az utolsó száz oldalról, amely a regény legnagyobb teljesítménye Jánosban itt újra fellobog az elindulás tüzes áhítata, újra hiszünk abban, hogy többet akar, mint pusztán a sziklasír feltárását Próféta, megszállott újra, a kereszténység életét akarja meghosszabbítani azzal, hogy visszaadja a világnak Krisztust, az embert A pápával vitatkozik é6 uj szentírást akar Imt Már irja is. Egy fordulattal azonban kiderül, hogy ez is, meg sok minden más, lélegzetviasizafojtóan érdekes esemény, csak álom volt. Ez talán kifogásokra adhatna alkalmat Mintha utólag semlegesítené az álomban megtör« tént események erejét. Azt el kell ismernünk, hogy a regény és drámaírók nagyon régen élnek ezzel az álom-fogással, azonban itt egyenesen kívánatos ei a motivwn. * Meg kell még emlékeznünk a regény egy érdekes és kitűnően megírt szakaszáról. A munkanélküliek éjjeli szállásának leírásáról. Az elindításai élményszerűen jó. azonban kitűnően elgondolt lélektani vázat, a szerző hibás technikával fejazi be. A munka nélkül ifik vágyálmaik lereagálásában nagyon igazak lehetnének; hogy s nyomortanyán a nagyzá6i mánia epidémiaszertlen robban ki, a nyomorult emberek abbeli törekvése, hogy * 1 valóság elől képtelen álmokba meneküljenek, em| beri, de a kivitelében sántit. Az egész olyan finomra van hangolva, az emberek olyan leheítetkönnyü iróniával fordulnak maguk ellen, ahogy csak mazochista filosopterek között lenne indokolt Ahogy beszélteti őket Magyar László, az olyan kecses, olyan finom, olyan pletykás, olyan rafftnált, sőt annyira udvari, bogy ilyen modorban csak nyomorgó bölcsészek élhetnék kl a vágyálmaikat Különösen, ha előzőleg egyhangúan elhatározták, rokokó stílusban fogják tenni. Magyar László Sriklasir cimü regénye egészében nagyon szép munka, az idei könyvnap légér, őekesebb ajándékai közül "való Kétségtelen, hogv sok helyen több lélektani ellenőrréssel dolgozhatott volna, azonban maga az elgondolás a Magyar kftnnved. egyszerű, töaaőr stiluskészsége sok mindenért kárpótol. A borítólapot Bordás Ferenc tervezte Ti. Szász Károly,