Délmagyarország, 1936. június (12. évfolyam, 133-154. szám)

1936-06-05 / 135. szám

DELM AGYA KOR SZAG SZEGED. Szerkctxk)*«o: Somogyi uee* U.I. KB. Telelőn!Kin dóhlv«t«l, k»lc»»Bk«Dyvl«ur «t legviroda: Aradi ncea «. Telefoni 13-06. - Nyomda: Low HpAt ccca 19. Telelőn: 13-00. . TAvlrntl ** laT^iclmi Dílir Bovarorí/éa 9tea«d fiz osztrák rébusz Ausztria az a szomszédunk, amelytől az ellentétek leges-kélyebb felületei sem választanak el bennünket, sőt amely a háború szerencsétlen befejezése óta majdnem állandóan baráti viszonyt tart fenn velünk. Ausztria az a szomszédunk, amely a kaput jelenti számunkra nyugat felé. Ausztria az a szomszédunk, arxe!y normális kereskedelmi összeköttetést tart fenn velünk, vásárolja mezőgazdasági termékeinket, viszont a nyári hónapokban — természetesen nem ingyen —, vendégül látja a magyar nyaralók ezreit. Ezer és egy oknál fogva nem közömbös reánk nézve, arni Ausztriában történik. Az osztrák rébusz megoldása és az osztrák keresztrejtvény megfejtése Magyarországnak elsőrangú érdeke. A rébusz akkor kezdődött, mikor a megcsonkított Ausztria, a versaillesi ítélőszék retorta-állama, magára hagyatva maradt vissza, mint egy néhai nagyhatalom letűnt gondolatának szomorú emléke. A rébusz az volt, hogy van-e életképessége ennek az állam csonknak és nemzetté tud-e jegecesedni az a töredék nép, amelytől még azt a jogot is megtagadták, hogy a németségre való utalást viselje államának nevében. Keresztíejtvény akkor lett a rébuszból, mikor a megalázottságában Is dinamikus erőt képviselő nagy néptestvér részéről érvényesülni kezdett a vonzás természetes törvénye és mikor esztendőről-esztendőre az Anschluss-! tól való rettegés ébrentartása volt Ausztria gazdasági megsegítésének legbiztosabb eszköze. Ausztria bőségesebben kapta a pénzügyi segítséget és kölcsönöket, mint a legyőzött államok bármelyike. De minden pénzügyi segítségnek és kölcsönnek egy volt az előfeltétele, alapja és háttere: Ausztriának függetlennek kell maradnia, nem mintha az osztrák függetlenség oly becses volna a párisi politikusoknak, óh nem, — egyszerűen azért, hogy Ausztria ne egyesülhessen Németországgal. Az osztrák lélekben, ha lehet róla, mint különálló valamiről beszélni, a legkülönbözőbb érzelmi és értelmi mozzanatok ütköznek össze. Egyik oldalon a mult, amely keletre ¡rányitotta az osztrák-németség tekintetét és olyan önálló utakra lenditette történelmét, mint amely különálló nemzetté formálta a hollandokat és svájciakat, másik oldalon pedig a nagy német néptengerhez való tartozás tudata. Egyik oldalon a volt antant hatalmak nem egészen önzetlen jóindulata és támogatása, másik oldalon a kevéssé kívánatos részesedés az önmagát marcangoló Németország belső küzdelmeiben. Egyik oldalon a kitartottság keserű érzése, másik oldalon a jövő kilátások reményte lényégé. Egyik oldalon a Habsburg-restauráció és Bécs világpolitika! jelentőségének csillogása, másik oldalon az öncéluságról való lemondás és a beletörődés a másodranguság kevéssé kívánatos szerepébe. Nem csoda, ha mindezek a problémák tépdesve marcangolták az osztrák lelket már akkor is, mikor még a nemzeti szocializmus és a horogkereszt nem lépett fel a weimari köztársaságénál sokkalta hangosabb, kíméletlenebb és mindenesetre hatékonyabb propagandának eszközeivel. Mindezek és még más kérdések feleletre váróan merülnek fel Schuschnigz kancellár Péntek, 1936 Junius 5. Ara lO fillér XII. évfolyam, 135. sz. római útjával kapcsolatban. Mi tette ezt a váratlan utat szükségessé és minő okok rejtőztek az utat megelőző kormány-rekonstrukció mögött? Mi volt a lényege annak a lappangó ellentétnek, amely a kancellárt elválasztotta Starhemberg herceg alkancellártól és a mögötte álló fegyveres alakulásoktól? Akik belátnak az osztrák politikai élet kuliszszái mögé, ugy tudják, hogy ez az ellentét már_ régóta fennállott és a kancellár már régóta ráébredt annak tudatára, hogy semmiféle államhatalom az állami fegyveres erő mellett tartósan másféle fegyveres alakulásokat meg nem tűrhet, még ha ezek a légii azafiasabb jelszavakat js irják zászlójukra. Starhemberg és fegyveres csapatai már régóta kényelmetlenek voltak és az afkancellár herceg is a maga külön politikai írtjaival nem volt kényelmes partnernek tekinthető. Minden valószínűség szerint Schuschniggnak kedvező alkalom gyanánt jött kapóra, mikor Starhemberg kissé impetuozus és felelős állasban levő államférfiaknál szokatlan móT.ondon. junius 4. Eden és Benes telefonbeszélgetést folytattak A v e n o 11 a 1, a Népszövetség főtitkárával és abban állapodtak meg, hogy lia előre nem látható körülmények nem jönnek közbe, a Népszövetség rendkívüli közgyűlését junius 29-re hívják egybe. A népszövetségi tanácsülést junius 16-ról későbbre halasztják. A Tanács néhány nappal a közgyűlés előtt fog összeülni. Londonban ugv tudják, hogv Benes. aki legutóbb a Népszövetség közgyűlésén elnökölt, tekintettel arra, hogy időközben köztársasági elnökké választották, a júniusban összeülő közgyűlésen nem fog elnökölni. Tgy tehát a közgyűlés napirendjének első pontja a közgyűlés tLÖFIZETts, Havonta helyben 3.20 vidéken «» Budapesten 3.W, kUltttldOo o.-to pentjö. - Egyai Mán «(• baiköi tO_ vmér. H»n«pnap •• ,nl. Hirdetések -eJ V«-.Í»-I«5 MRII* *jro»,i»»«. Me«Je. enlk neito KlMtelava* novnnla (*•«•!, don Olaszországba küldött táviratában a hazug és álnok demokrácia fölötti győzelem gyanánt üdvözölte az olaszok abesszíniai sikereit. Minthogy ez a kitétel a legjobb akarat mellett sem volt n négusra vonatkoztatható, az angol érzékenységre és az osztrák pénzügyi függőségre való tekintettel Starhembergnek menni kellett és vele együtt ki kellett válni az os/trálkormányból azoknak, akik a külön fegyveres erőnek voltak exponensei. Befelé ezzel az ügy egyelőre el volna intézve, kifelé azonban a kancellárnak bizonyítani kell, hogy az osztrák politika utjai nem változtak. Az osztrák külpolitikának Rima lévén az egyik sarkpontja, ott kel' igazolni, hogy Starhemberg menesztésének ne.m az olasz barátság volt az oka, hanem egészen más. A külpolitika irányvonala Ausztriában nem változott. Ennek igazolását szolgálja az olaszországi ut, amelyet oly sok találgatással kísérnek. Ez az osztrák rébusznak ideiglenes megoldása. elnökének megválasztása lesz. Addig, amig a» uj elnököt meg nem választják, valószinülea Éden külügyminiszter, mint a Népszövetségi Tanács jelenlegi elnöke tölti be az elnöki tisztet. Prágából jelentik: Benes délelőtt fogadta Madariaga spanyol népszövetségi főmegbizotiat, a 13-as bizottság elnökét. A megbeszélésről semmiféle hivatalos közleménvt nem adtak ki. A lapok rámutatnak arra. hogy Benes tulajdonképen még mindig elnöke a népszövetségi közgyűlésnek és ebben a minőségéhen tárgyalt Madariagával. Csütörtökön este féltíz órakor megalakult Leon Blum kormánya Az u| trancia miniszterelnök pénteken rádiószózatot intéz a francia néphez Terjed a sztrájkmozgalom Franciaországban Paris, június 4. A francia képviselőház csütörtök délután Salas korelnök elnökletével öszszeült. hogy megválassza uj elnökét. Elnökké H e r r i o t volt miniszterelnököt, a radikális szocialista párt diszelnökét választották meg. A leadott 585 szavazat közül 367-et Herriot kapott. A Sarraut-kormány tagjai délután a miniszterelnök hivatali szobájában minisztertanácsra ültek össze, majd onnan az Elysée-palotába mentek, hogv átadják a köztársasági elnöknek a kormány lemondását. Lcon Blum hat óra után néhány perccel megérkezett az Elysée-palotába és azonnal bevezették Lebrun köztársasági elnök dolgozószobájába. T.con Blum henyujtotta Lebrun köztársasági elnöknek kormány» tagjainak névsorát. am>t este 9 órakor hoztak hivatalosan nyilvánosságra. A hivatalos lap péntek reggeli száma közli a Bluro-kormánv tagjainak kínevezéséről szóló rendeletet. Az uj kormány holnap délben tartja az első minisztertanácsot. Az első államtanács pedig holnap délután lesz. A Blum-kormánv szombaton délután mutatkozik be a képviselőházban. Párís, junius 4. A Blum-kormány 21 óra 30 perckor hivatalosan megalakult. A francia kormány összetétele a következő: Miniszterelnök: Leon BlumAUamminiszterek: Chautemps, Faure cs VioIc.tte. Honvédelmi miniszter: Daladicr. Tengerészeti miniszter; Oastnier Dubait. Légügyi miniszter: Pieirc Cot. 29-én rendkívüli ülésre ül össze a Népszövetség : t V ;. " • . . .*;.'• •'*.., f „. , • • • • » • • • Ki lesz Benes utóda az elnöki székben i