Délmagyarország, 1936. június (12. évfolyam, 133-154. szám)
1936-06-27 / 153. szám
SZEGED. ScerkMziflaég! Somogy* "cca 22. I. em. Teleion: 23.33,.Klnd6hlvalnl, k«lc»«nkOnyvl6i é* Jen-* Irocio: Aradi ucca «. Teleion: 13-OG. . Nyomda: Löw Lipót ocra 19. Telefon: 13-oe. - TAvIrnfl levélcím: DéltnacvaronzAa Szened Szombat, 1936 Junius 27. Ara ÍO fillér XII. évfolyam, 153. sz. ELŐFIZETNI Havonta helyben 3.2«! vidéken e* Budapesten 3.W, nuuöldöq ©.40 pengd. - Egye* «in «.íi?4^*" nnn ÍO, vatór* é» Ünnepnap 10 ,ul> deieaek ielvé«ele tarila swsrlnl. Meg)e, lesik i,étio Kivételével nanonta raggel Aba Nóvák Aid életrajzot, képzőművészeti eszmefuttatást vagy vitai /atot vár tőlünk, az csalódva fog átlapozni az újságnak a vezércikket tartalmazó oldalán. Nem lapozgattunk a Művészeti Lexikonban, de más segédkönyvben sem, hozzánk is eljutott bizonyos támadásoknak és kívánságoknak a hire, de élő impressziók erejn tart fogva és ugy véljük, hogy a közügynek akkor teszünk szolgálatot, ha ezeket az impressziókat adjuk át a nyilvánosságnak, álcázgatás, szépítés, de túlzás nélkül is. Féltizenkettőre hivta össze a helyettespolgármester a városatyáknak azt a rögtönzött gyülekezetét, amely előtt Aba Nóvák a tervpályázata körűi inditott harc miatt meg akart jelenni. Legpontosabban Back Bernát nyitott be a terembe. Kivüle akkor még csak a szabadtéri iroda nagyelfoglaltságu, magasrangu vezetője tartózkodott. Nem a palotakapurój beszélgettek, Aba Novákról, sőt Márton Ferencről sem. Back Bernát tudvalevőleg országoshirű műgyűjtő és gazdag kulturáju képzőművészeti szakértő. De a tárggyal kapcsolatosan később — az ülésen — se volt egyetlen észrevétele sem. Az lehetett a véleménye, amit a közgyűlés egyik ujságiró f igja a következekben fejtette ki: — Legelőször azt kellene eldönteni, hogy inért hívott bennünket össze a polgármester? Ahhoz, hogy a nyertes pályamüvet a várossal megismertessék, kevesen vagyunk. Odáig még nem jutottunk, hogy a közgyűlési tagok néznek és az egész polgárság lát. Nagyon gyakran a közgyűlési tagok se látnak. Hiába néznek. A munkákat ki kell tehát állítani. Mért kell azonban ehhez tanácskozás? Hiszen döntési joga csak a Képzőművészeti Tanácsnak van és helyes, hogy igy van. Végül arra is vigyázni kell, hogy művészet legyen az a kevés, amit azon a címen alkotnak, hogy — művészet. A közgyűlési tagság uccarendezés kijárása, városi autó szabad használata s a tisztviselői választásokban való részvétel kipihenhetetlen fáradalmai mellett sok minden olyan édességekre kvalifikál még, ami irtán közönséges városi halandónak hiába folyik a nyála egy életen átal, a képzőművészetekkel kapcsolatos szakértelem és intuíció mellett még sem bizonyíték. Ha a Dugonics Társaság regénypályázatot irna ki, a zsűribe nem Boldog Gyula és Boldogtalan Imre közgyűlési tagokat hívná meg, hanem Szigethy Vilmos, Farkas Antal, Berezeli Károly, esetleg Herczeg Ferenc véleményére lenne kíváncsi. Pedig érhetné a várost az a baleset is, hogy a közgyűlés adná a dijakat. Háromnegyed tizenkettő és tizenkettő között fokozatosan zajosodott a tanácsterem. Azt mondják, ez igy stílusos. Valamivel déli harangszó előtt befutott a helyettespolgármester, fáradhatatlan szivélyességgel üdvözölve a gyülekezet minden tagját. Mellette a közszeretetnek örvendő S i m k ó Elemér és a méltán közbecsült Pap Róbert foglaltak helyet. Akkor már Aba Nóvák is a teremben tartózkodott. Termetes testéből és tekintélyes pocakjából következtetve nem savanarolai önmegtartóztatással élhet. Azt, hogy rágyújt, sose lehet látni. De a szájában mindig van cigarettavég. Érintkezése Dolcári, előadása folyamatos és logikus. Ha valami olyat hall, ami megragadja a fantáziáját, pillanatnyilag átsuhanó elgondolás és erő nemcsak a szeméből, hanem az egész arcából fellobog. Ez már a művész. Bemutatja, ahogy ő mondja, művész-kollégája munkáját is. A legjobb szándékkal akar felemelkedni a tárgyilagosság magaslatára. De ki tud annyira szürkén prózaíró lenni ebben a pillanatban, hogy a szines szubjektivitás teljes feladását várja tőle. Egészen biztos, hogy Jézus alakjára különösen büszke. — Ugy, ahogy én itt elgondolom, mondja, mindenkié és mindenkit a Föld keresztségén magához ölel. Állja az észrevételek és tanácsok ostromát. Vitatkozik is, konciliáns is, elgondolkozik is. Azt mondja, hogy sok érdekes észrevételt hallott és lehet, hogy egyiket, másikat megvalósítja. Az emberek megnyugodva mennek el. Néhányan szentül meg vannak győződve, hogy részük van a nagy műben. Az elnöklő polgármesterhelyettes kijelenti, hogy a megjelent közgyűlési tagok el vannak ragadtatva. Az ülés befejeztével jön egy szegedi piktor-müértő, aki rögtön neki fekszik a szemlélődésnek. De Aba Nóvák most mái nagyon unhatja a dolgot. ... Lent kószálok már a városban, a Gizella téren. Állok szemben a palotakapuval, a városnak — mindenki meglássa — rövidesen grandiózussá kifejlődő legújabb építményénél. Idézem Klebelsberg szellemét, akinek alkotó ereje holtában is épit. Nézem a bolthajtásokat, ahova a hősök emlékét felálmodja Aba Nóvák. Ide álmodom a városháza tanácstermében látott kartonokat. Művészi alkotásokban gazdag olasz városok jutnak az eszembe s meleg hálával telek el az Alföldet, ezt a magyar talajat, örökké ékitő legnagyobb kultuszminiszter iránt s ugy látom, hogy e megnyugodni sosem tudó hajszás talajon is művészit fog alkotni Aba Nóvák. Olaszország nem vesz részt a genfi szankciós vitában A közguülés fárőgalia az olasz-abesszin Kérdési - liegkezdődfttt a népszövetségi tanács Ulésszoha Tiíulescu heves beszéde a revízió és a Népszövetség elleni reform ellen - „A Kisantant a háborúval szerzett iogaiból egg porcihat sem enged" Genf, junius 26. A Népszövetségi Tanács ülésszaka pénteken délután zárt üléssel kezdődött, amelynek során E d e n angol külügyminiszter, mint a Tanács elnöke, felolvasta az olasz külügyminiszter .¡érzékét. Ciano gróf olasz külügyminiszter a jegyzékben közli, hogy Olaszország a már ismert okoknál fogva nem vesz részt az abesszin kérdés tárgvalásában és ehhez képest kénytelen távolmaradni a locarnoi kérdés megvitatásától is. Reméli azonban, hogy mielőbb tisztázzák a helyzetet, amely lehetővé teszi majd. hogy Olaszország is résztvehessen a genfi munkalatokban. Az ülés többi része a Népszövetség újjászervezésére vonatkozó módszerek feletti vitával telt el. A Tanács legközelebb hétfőn, a közgyűlés kedden délután ül össze. Ez utóbbin fognak határozni, hogv a köztársasági elnökké választott Ben esnek ki legyen az utódja a Népszövetség közgyűlésének elnöki székében. Az abesszin küldöttség csak egy-két percre foglalt helyet a Tanács asztalánál, amig az elnök bejelentette, hogy az olasz—abesszin kérdés a közgyűlés elé kerül. A tanácsülés vitája az egvezmény okmány reformjáról szólott, amit Chile követe terjesztett elő. Litvinov gunvos szavakkal kísérte az előterjesztést, majd T i tu 1 e sc u vette védelmébe az alapokmányt. — Nem az alapokmánvt, hanem az embereket kellene megreformálni. Tiltakozott az ellen. hogy az alapokmányt gyengítsék és annak tekintélyét aláássák. Ragaszkodik a nemzetek ioae^yenlőségi elvéhez; a kisantantállamok *» háborúval szerzett jogaiból egy porcikát sem fognak feláldozni — jelentette ki. Nem fogják tűrni, hogv meghallgatás nélkül rendelkcz7enek felettük. De'hos francia külügvminiszter közvetítő szerepet kezdett játszani, amiből Eden elnök arra következtetett, hogy a vita legjobban • közgyűlés előtt folyhat le. A Tanács, ezután így is határozott. Döntés szeptemberben? Paris, junius 26. A párisi lapok azt hiszik, hogy Genfben a mostani ülésszak alkalmával még mm hozzák meg azokat a fontos határozatokat, amelyekre általában számtitanak. hanem a döntést a szeptemberi ülésszakra halasztják. Az Oeuvre valószínűnek tartja, hogy szavazás vagy határozathozatal helyett bizottság kiküldésére szorítkoznak, amely állandóan együtt maradna. Ennek a bizottságnak lesz a feladata, hogy behatóan tanulmányozza a felmerült kérdéseket és jelentést dolgozzon ki a szeptemberi közgyűlés számára. Az Excelsior szintén ugy véli, hogy a népszövetségi reform ügyét szeptemberre halasztják. A lap örömmel emeli ki, hogy a hivatalos ¡közlemény szerint, amelyet az Eden angol külügyminiszterre] folytatott tanácskozás után kiadtak, Nagybrittania és Franciaország felfogása megegyezik az elvi kérdésekben. A lap megjegyzi, hogv a rajnai kérdés nyitva marad és hogv Németország ugylátszik nem szándékozik válaszolni az angol kérdőívre. Az angol és a francia kormánvnak az kötelessége — véli —. hogy közös diplomáciai és politikai el járásban állapodjunk meg a körzeti biztonság és az együttes európai biztonság tárgyában. A Journal, szerint a meg>tiorlások beszüntetése egymagában nem hárítja el a nehézségeket, Az etióp kérdés megoldása mén sok gondot fog okozni és félő, hogy alkalmat ad a nemzetközi versengések fejlesztésére. \