Délmagyarország, 1936. június (12. évfolyam, 133-154. szám)

1936-06-21 / 148. szám

1036 június 2t. DÉLMAGYARORSZAG 9 l hetes nyaraló társasutazások a legszebb jugoszláv fürdőhelyekre Arbe szigetire, a Piitvicai tavakhoz, Raguzába stb. * 21 napOS egyéni és társasutazások Vámára a Fekete tenger Híres fürdőhelyére. Rogaska Slatina (Rohitseh Sauerbrtinn) gyŐgyfÜrdC gyomor, bél, vese, epe, stb. betegeknek Hetenként kisebb-nagyobb hajóutak a dalfflát*gÖ­rög partvidék mentén és a Földhöz! ten­geren. Kérjen részletes prospektust a Jugoszláv Utazási Irodától, Budapest, V., Dorottya-ucca 6 Telefont 83-2-16. Szegeden: Neu Ernő irodájában Az OTI és a vidék Sürgtis szervezeti változtatásokat keli végrehajtani a vidék jogainak biztosítása érdekében Ingatlanforgalom » > —•! Szeged területen junius 13—20-ig a következő ingatlanok cseréltek gazdát: Ingatlan és Áruforgalmi Rt. eladta Ábrahám István és nejének a Csórva kapitányság 16. sz. házát 9 hold <><)> négyszögöles földdel, melynek kataszteri tiszta jövedelme 45.82 k, 5000 pen­gőért. Dr. Nyári János eladta Bódi Józsefnek a Baktó dűlőben lévő 523 négyszögöles kertjét, 8.83 K kataszteri tiszta jövedelemmel, 650 pengőért. Felhő Miklós és társai eladták Dobó Antalnak a Kisivánszik dűlőben lévő 1465 négyszögöles földjüket, 5.92 k kataszteri tiszta jöveiíelem­mel, 600 pengőért. Fekete Flórián eladta Fekete Pá Inénak a Szir­tes dűlőben lévő 2 hold 472 négyszögöles föld­jét, 21 -20 K kataszteri tiszta jövedelemmel, 1400 pengőért. Kelemen Miklós és neje eladták dr. Greguss Pálnénak a Baktó dűlőben lévő 483 négyszög­öles kertjüket a rajta lévő házzal 1200 pengőért. Ceóti Istvánné ée társai eladták Juhász Fe­renc és nejének a Balagitó dűlőben lévő 290 négyszögöles kertjüket, 4.89 K kataszteri tiszta jövedelemmel, 200 pengőért. Srécsi István és neje eladtak Kispéter András­nak a Nyári dűlőben lévő 1 hold 290 négyszög­öles földjüket, 5.43 K kataszteri tiszta jövedelem­mel, 1285 pengő 20 fillérért. Istóczy Jánofené eladta Lóki Jenőnek ar ösze­>zek dűlőben lévő 3 hold 1132 négyszögöles föld­jét, 23-23 K kataszteri tiszta jövedelemmel, 2000 pengőért. Török Imre eladta Török Jánosnémak a Szirtes dűlőben lévő 1200 négyszögöle* földjét, 5.02 K kataszteri tiszta jövedelemmel, 455 pengőért. Pap Imréné eladta \acsa József és nejének a Farkas dűlőben lévő 435 négyszögöles szőlőjét, 4.62 K kataszteri tiszta jövedelemmel, 150 pen­gőért. Dr. László Gábor eladta Nimis Antalnak • Piliich Kálmán-ucca 36. sz. házát 369 négyszög­öles teleikkel 14.000 pengőért. Csóti István és társai eladták .Savanya Miklós és nejének a Puskaporos dűlőben lévő ! hold 1499 négyszögöles föld jüket, 38.23 k kataszteri tiszta jövedelemmel, 3099 pengőért. Özv. Kállai Gáborné és társai eladták Steier István ©s nejének a Tanítói kiskertek 45. sz. há­zukat 169 négyszögöles telekkel 2800 penyőért. Gleisberg Ottó és neje eladták Szabó Antal «6 nejének az Aigner-teíep 41. sz. házukat 811 négyszögöles telekkel noo pengőért. Vitéz Somogyi Jenő eladta Szabó Ferenc és nejének a Maros tő dűlőben lévő 2 í 9 négyszög­öles szántóját, 3.40 k k ' i.ízteri tiszta jövedelem­mel, 540 pengőért. Ábrahám Furus János eladta Szécsi József és nejének a Kis-Sziksós dűlőben lévő 911 négv­«zögöles szőlőjét, 4.84 k kataszteri tiszta jöve­delemmel, 450 pengőért. Szeged-Csongiv ! Tak nék[>énztár eladta Széli Antal és nejének a. Rózsa-ucca io. sz. házát 167 négyszögöles telekkel 4600 pengőért. Bálint Bata Szilveszter és társai eladták Varga Ferenc és ne jének a Bérn és Városi dűlőben lévő 1 hold 663 négyszögöles földjüket, 20.09 K ka­taszteri tiszta jövedelemmel. 900 pengőért, Szeged-Csongrádi Takarékpénztár eladta Vass Gézánénak a Zákány kapitányság II. m. házát IT hold 1237 négy "göles földdel, melynek ka­taszteri tisz+a iövedelme 85 K. 8000 pengőért. TRENCSEN TEPLIC fürdő valóra váltja gyógyulás, üdü­lés és szórakozás utáni vágyakozását. Felvilágosítások, prospektus a PftrdŐ­igazgatóság utján. Az OTI közel tízesztendős működésének tapasz­talatai alapján ugy a közvélemény, mini az ille­tékesek előtt is meggyőződéssé vált, iiogy ez az intézmény a jelenlegi közpo tositott formájúban nem tartható fenn, lényeges szervezeti változtatá­sokra van. szükség. Feltétlenül köv etkezni kell egy egészséges decentralizálódásnak, ahol ugyan egy­séges szabályok szerint és megfelelő felügyelettel, de mégis a helyi viszonyok ismeretében, megfe­lelő rugalmasság mellett végezheti az intézmény a maga szociális feladatait. Teljesen indokolatlan az, hogy a legkisebb részletkérdésekben is a fővárosba kelljen intéz­kedésért fordulni, ahol egy referens tisztviselő, aki talán sohasem járt még a1 érdekelt városban és az ottani viszonyokat sem ismerheti, az adjon utasítást, hogy például a fogorvosi rendelés ide­jét szabad-e délelőttről délutánra áthelyezni. Bu­dapestről állapítják meg, hogy szükség van-e Szegeden eggyel több vagy kevesebb körzeti or­vosra, vagy egy óra helyett másfél óra sze­mészeti rendelésire. A szükségletek beszerzésénél ugyancsak a fő­város részesül előnyben és előfordul, hogy még seprőt, szappant és más apró szükségleti cikke­ket is a fővárosból küldenek az úgyszólván gyarmati helyzetbe hozott vidéki vá­rosokba. Ez a mai helyzet súlyos sérelmét jelenti a vi­déknek, még pedig nemcsak a biztosítottaknak, hanem elsősorban a magyar vidéki városok gaz­dasági életének. A vidék legéletbevágóbb kérdéseiben az 6 mag­hallgatása és beleszólása nélkül határoznak. Az OTI milliókat von ki a vidéki városok gaz­dasági vérkeringéséből anélkül, hogy ezeket az összegeket más formában, mint például intézmé­nyek létesitése, tőkekihelyezés, eaociális építke­zések, stb. visszavezetné oda, ahonnan kivonta­Szegeden ez az összeg évenként háromnegyed mil­lió pengő, az ÜTI fermáliása óta közé. négy ét fél­millió pengőire mg az az összeg, amU Szeged felszállított Budapestnek. Az évek óta annyiszor sürgetett szegedi szék­ház építési költségeit egy félév alatt teljes ősz­szegében befizeti a város guzdasági élete a fő­városi. központnak. Az OTI közgyűlésének jelenlegi vátisztási rend­szere mellett — ami feleslegeseu száaeznekbe is ke­rül — a vidék nem tudja közvetlenül uiaga válasz­tani a maga köréből a saját érdekei képvisele­téire azokat a közgyűlési tagokat, akik hivatottak az OTI gazdálkodásának irányi szabni. Ez a tény a közgyűlés összetételében azt eredményezi, hogy a nagy kisebbségben lévő néhány vidéki közgyűlési tag megfelelő eredményeket elérni nem tudhat. De nincs a vidéknek képviselete az ügy eket tula jdon képen intéző elnökségben és igazgat óságban sem. Ennék a körülménynek saj­nálatos következménye, hogy az intézet az ország Budapesten, kt­vüli területének gazdasági szempont» jóból egyoldalúan és a vidékre nézve hátrányosan működik. Az ország egyetemes gazdasági érdekei szem­pontjából éppen ezért feltétlenül szükséges, hogy a kerületi választmányok megfelelő félügyelet, mellett kapják vissza legalább az 1907. évi XIX. tc.-ben biztosított régi autonómiájukat, a köz­ponti önkormányzati szervekben pedig kapjanak taglétszámuk arányában megfelelő képviseletet, A mai választási rendszernél a közgyűlési je­löltek személyére vonatkozólag a választó még azt sem tudja, hogy a jelölt melyik városban lakik, legkevésbé tudja egyéni arra valóságát el­bírálni. Ez a választás behát a képviseleti gon­dolat kicsúfolása és lehetetlenné tétele az autonómia fogalmával összefüggő azon fontos szempontnak, hogy a munkásbiztosilás autanom ügyeit a helyi viszo­nyokat is ismerő, figyelembevevő és a választók bizalmát ténylegesen biró megválasztottak irá­nyítsák és intézzék. Az OTI-t fen tartó munkaadókat, és munkavál­lalókat valójában a kerületi választmányokba beküldött tagok képviselik, mert őket a válasz­tók közvetlenül ismerve, ugy jelölik, bogy a sae­mélyes hizalom is megvan irányukban. Erkölcsi szempontból tehát az OTI-ban érdekelteknek iga­zi képviselője nem a mai választási rendszer mellett összeállított közgyűlés, hanem a kerületi választmányok, amelyek azonban hatáskörrel eemilyen tekintetben sem rendelkbzirtek. At kell tehát szervezni a. nagy taglétszámánái fogva eredményes munkára egyébként is kép­telen közcfvíilést ugy, hogy ibban a főváros é*

Next

/
Thumbnails
Contents