Délmagyarország, 1936. június (12. évfolyam, 133-154. szám)

1936-06-21 / 148. szám

1036 június 2t. DÉLMAGYARORSZAG 9 l hetes nyaraló társasutazások a legszebb jugoszláv fürdőhelyekre Arbe szigetire, a Piitvicai tavakhoz, Raguzába stb. * 21 napOS egyéni és társasutazások Vámára a Fekete tenger Híres fürdőhelyére. Rogaska Slatina (Rohitseh Sauerbrtinn) gyŐgyfÜrdC gyomor, bél, vese, epe, stb. betegeknek Hetenként kisebb-nagyobb hajóutak a dalfflát*gÖrög partvidék mentén és a Földhöz! tengeren. Kérjen részletes prospektust a Jugoszláv Utazási Irodától, Budapest, V., Dorottya-ucca 6 Telefont 83-2-16. Szegeden: Neu Ernő irodájában Az OTI és a vidék Sürgtis szervezeti változtatásokat keli végrehajtani a vidék jogainak biztosítása érdekében Ingatlanforgalom » > —•! Szeged területen junius 13—20-ig a következő ingatlanok cseréltek gazdát: Ingatlan és Áruforgalmi Rt. eladta Ábrahám István és nejének a Csórva kapitányság 16. sz. házát 9 hold <><)> négyszögöles földdel, melynek kataszteri tiszta jövedelme 45.82 k, 5000 pengőért. Dr. Nyári János eladta Bódi Józsefnek a Baktó dűlőben lévő 523 négyszögöles kertjét, 8.83 K kataszteri tiszta jövedelemmel, 650 pengőért. Felhő Miklós és társai eladták Dobó Antalnak a Kisivánszik dűlőben lévő 1465 négyszögöles földjüket, 5.92 k kataszteri tiszta jöveiíelemmel, 600 pengőért. Fekete Flórián eladta Fekete Pá Inénak a Szirtes dűlőben lévő 2 hold 472 négyszögöles földjét, 21 -20 K kataszteri tiszta jövedelemmel, 1400 pengőért. Kelemen Miklós és neje eladták dr. Greguss Pálnénak a Baktó dűlőben lévő 483 négyszögöles kertjüket a rajta lévő házzal 1200 pengőért. Ceóti Istvánné ée társai eladták Juhász Ferenc és nejének a Balagitó dűlőben lévő 290 négyszögöles kertjüket, 4.89 K kataszteri tiszta jövedelemmel, 200 pengőért. Srécsi István és neje eladtak Kispéter Andrásnak a Nyári dűlőben lévő 1 hold 290 négyszögöles földjüket, 5.43 K kataszteri tiszta jövedelemmel, 1285 pengő 20 fillérért. Istóczy Jánofené eladta Lóki Jenőnek ar ösze>zek dűlőben lévő 3 hold 1132 négyszögöles földjét, 23-23 K kataszteri tiszta jövedelemmel, 2000 pengőért. Török Imre eladta Török Jánosnémak a Szirtes dűlőben lévő 1200 négyszögöle* földjét, 5.02 K kataszteri tiszta jövedelemmel, 455 pengőért. Pap Imréné eladta \acsa József és nejének a Farkas dűlőben lévő 435 négyszögöles szőlőjét, 4.62 K kataszteri tiszta jövedelemmel, 150 pengőért. Dr. László Gábor eladta Nimis Antalnak • Piliich Kálmán-ucca 36. sz. házát 369 négyszögöles teleikkel 14.000 pengőért. Csóti István és társai eladták .Savanya Miklós és nejének a Puskaporos dűlőben lévő ! hold 1499 négyszögöles föld jüket, 38.23 k kataszteri tiszta jövedelemmel, 3099 pengőért. Özv. Kállai Gáborné és társai eladták Steier István ©s nejének a Tanítói kiskertek 45. sz. házukat 169 négyszögöles telekkel 2800 penyőért. Gleisberg Ottó és neje eladták Szabó Antal «6 nejének az Aigner-teíep 41. sz. házukat 811 négyszögöles telekkel noo pengőért. Vitéz Somogyi Jenő eladta Szabó Ferenc és nejének a Maros tő dűlőben lévő 2 í 9 négyszögöles szántóját, 3.40 k k ' i.ízteri tiszta jövedelemmel, 540 pengőért. Ábrahám Furus János eladta Szécsi József és nejének a Kis-Sziksós dűlőben lévő 911 négv«zögöles szőlőjét, 4.84 k kataszteri tiszta jövedelemmel, 450 pengőért. Szeged-Csongiv ! Tak nék[>énztár eladta Széli Antal és nejének a. Rózsa-ucca io. sz. házát 167 négyszögöles telekkel 4600 pengőért. Bálint Bata Szilveszter és társai eladták Varga Ferenc és ne jének a Bérn és Városi dűlőben lévő 1 hold 663 négyszögöles földjüket, 20.09 K kataszteri tiszta jövedelemmel. 900 pengőért, Szeged-Csongrádi Takarékpénztár eladta Vass Gézánénak a Zákány kapitányság II. m. házát IT hold 1237 négy "göles földdel, melynek kataszteri tisz+a iövedelme 85 K. 8000 pengőért. TRENCSEN TEPLIC fürdő valóra váltja gyógyulás, üdülés és szórakozás utáni vágyakozását. Felvilágosítások, prospektus a PftrdŐigazgatóság utján. Az OTI közel tízesztendős működésének tapasztalatai alapján ugy a közvélemény, mini az illetékesek előtt is meggyőződéssé vált, iiogy ez az intézmény a jelenlegi közpo tositott formájúban nem tartható fenn, lényeges szervezeti változtatásokra van. szükség. Feltétlenül köv etkezni kell egy egészséges decentralizálódásnak, ahol ugyan egységes szabályok szerint és megfelelő felügyelettel, de mégis a helyi viszonyok ismeretében, megfelelő rugalmasság mellett végezheti az intézmény a maga szociális feladatait. Teljesen indokolatlan az, hogy a legkisebb részletkérdésekben is a fővárosba kelljen intézkedésért fordulni, ahol egy referens tisztviselő, aki talán sohasem járt még a1 érdekelt városban és az ottani viszonyokat sem ismerheti, az adjon utasítást, hogy például a fogorvosi rendelés idejét szabad-e délelőttről délutánra áthelyezni. Budapestről állapítják meg, hogy szükség van-e Szegeden eggyel több vagy kevesebb körzeti orvosra, vagy egy óra helyett másfél óra szemészeti rendelésire. A szükségletek beszerzésénél ugyancsak a főváros részesül előnyben és előfordul, hogy még seprőt, szappant és más apró szükségleti cikkeket is a fővárosból küldenek az úgyszólván gyarmati helyzetbe hozott vidéki városokba. Ez a mai helyzet súlyos sérelmét jelenti a vidéknek, még pedig nemcsak a biztosítottaknak, hanem elsősorban a magyar vidéki városok gazdasági életének. A vidék legéletbevágóbb kérdéseiben az 6 maghallgatása és beleszólása nélkül határoznak. Az OTI milliókat von ki a vidéki városok gazdasági vérkeringéséből anélkül, hogy ezeket az összegeket más formában, mint például intézmények létesitése, tőkekihelyezés, eaociális építkezések, stb. visszavezetné oda, ahonnan kivontaSzegeden ez az összeg évenként háromnegyed millió pengő, az ÜTI fermáliása óta közé. négy ét félmillió pengőire mg az az összeg, amU Szeged felszállított Budapestnek. Az évek óta annyiszor sürgetett szegedi székház építési költségeit egy félév alatt teljes őszszegében befizeti a város guzdasági élete a fővárosi. központnak. Az OTI közgyűlésének jelenlegi vátisztási rendszere mellett — ami feleslegeseu száaeznekbe is kerül — a vidék nem tudja közvetlenül uiaga választani a maga köréből a saját érdekei képviseletéire azokat a közgyűlési tagokat, akik hivatottak az OTI gazdálkodásának irányi szabni. Ez a tény a közgyűlés összetételében azt eredményezi, hogy a nagy kisebbségben lévő néhány vidéki közgyűlési tag megfelelő eredményeket elérni nem tudhat. De nincs a vidéknek képviselete az ügy eket tula jdon képen intéző elnökségben és igazgat óságban sem. Ennék a körülménynek sajnálatos következménye, hogy az intézet az ország Budapesten, ktvüli területének gazdasági szempont» jóból egyoldalúan és a vidékre nézve hátrányosan működik. Az ország egyetemes gazdasági érdekei szempontjából éppen ezért feltétlenül szükséges, hogy a kerületi választmányok megfelelő félügyelet, mellett kapják vissza legalább az 1907. évi XIX. tc.-ben biztosított régi autonómiájukat, a központi önkormányzati szervekben pedig kapjanak taglétszámuk arányában megfelelő képviseletet, A mai választási rendszernél a közgyűlési jelöltek személyére vonatkozólag a választó még azt sem tudja, hogy a jelölt melyik városban lakik, legkevésbé tudja egyéni arra valóságát elbírálni. Ez a választás behát a képviseleti gondolat kicsúfolása és lehetetlenné tétele az autonómia fogalmával összefüggő azon fontos szempontnak, hogy a munkásbiztosilás autanom ügyeit a helyi viszonyokat is ismerő, figyelembevevő és a választók bizalmát ténylegesen biró megválasztottak irányítsák és intézzék. Az OTI-t fen tartó munkaadókat, és munkavállalókat valójában a kerületi választmányokba beküldött tagok képviselik, mert őket a választók közvetlenül ismerve, ugy jelölik, bogy a saemélyes hizalom is megvan irányukban. Erkölcsi szempontból tehát az OTI-ban érdekelteknek igazi képviselője nem a mai választási rendszer mellett összeállított közgyűlés, hanem a kerületi választmányok, amelyek azonban hatáskörrel eemilyen tekintetben sem rendelkbzirtek. At kell tehát szervezni a. nagy taglétszámánái fogva eredményes munkára egyébként is képtelen közcfvíilést ugy, hogy ibban a főváros é*