Délmagyarország, 1936. június (12. évfolyam, 133-154. szám)

1936-06-21 / 148. szám

DELMACiyAH ORSZÁG 1936 június 21. Bemutatja a polgármester a kiegyülésnek azoknak a városi lakásoknak a jegyzékét, amelyekért vagy egyáltalán nem kap bért a város, vagy pedig a lakók természetbeni szol­gáltatásokkal adódnak. A kimutatás szerint a városnak nyolc festőművész lakója van. akik festményekkel egyenlítik ki lakbérszámlájukat. Ennek a nyolc lakásnak, amelyből négy a mü­toremlaká4 5690 pengő a bérértéke.' Felme­rült az a gondolat, hogy a jövőben a város C6ak a műteremlakásokat adja ilyen módon bérbe, azokat a festőművészeket, akik nem műterem­lakásban laknak, fokozatosan kiköltözteti. Ez a szándék a::ónban módosult és a kisgyűlés elé most olyan polgármesteri javaslat kerül, Iiogy a kisgyűlés vessen véget az ilyen festő­lakások szaporításának. Mondja ki, hogy a jö­vőben senki sem kaphat ilyen Ingyen lakást a várostól. A kimutatás ezerint eok olyan lakás is van a városi bérházakban, amelyekért egyet­len fillér bért sem fizetnek. Ingyen lakást kap a csecsemőgondozó, az államépitészeti hi­vatal, a katolikus leányegylet és a görögkeleti magyar egyház. Ezeknek a lakásoknak a bér­'rtéke 10.900 pengő, a város tehát több, mint tizenhatezer pengő bérértékü lakásért nem kap készpénzjövedelmet. A polgármester olyan ha­tározatot kér a kisgyüléstől, amely lehetőséget nvujt majd az ingyen lakások rendszerének fo­kozatos megszüntetésére. Foglalkozik a kisgyűlés a városi strand, illetve a Partfürdő Részvénytársaság ' felsze­relésének megvásárlására vonatkozó ajánlatá­val is. Az ajánlatot a város hatósága tulajdon­képen már elfogadta, a felszerelést megvásá­rolta, sőt a városi strand berendezésinél fel is használta, a kisgyűlés tehát csak szankcionál­ni fogja a végrehajtott üzletet. A kisgyűlés napirendjének hetvenedik pontja a muzeumigazgató-választás. A Nemzeti Muzeum tanácsa a pályázói közül első helyen, mint ismeretes, dr. Banner Jánost, a második helyen dr. Csallány Dezsőt jelölte. A kisgyűlés a két jelölt közül választja meg a szegedi kultúrpalota uj igazgatóját. Számos földbérügy, köztérhasználati kére­lem és tisztviselőügv szerepel még a kisgyűlés napirendjén. A közgyűlés tárgysorozatának harmincnyolc pontja műfa­jok szerint igy oszlik meg: 1 polgármesteri je­lentés a közigazgatás menetéről, 5 körirat, 20 kisryülési előterjesztés ós 12 önálló indítvány. A kisgyűlési előterjesztések között, első­ként szerepel egy II. osztályú adótiszti állás választás utján való betöltése, ami bizonyára a legnagyobb érdeklődést fogja kelteni, mint minden tisztviselőválasztás. A Liszt-évre való tekintettel a kisgyűlés javasolni fogja, hogy a város a Rudolf-tér déli, piaci részét Liszt Fe­renc-térnek nevezze el. A közgyűlés napirendjén szerepel három tiszti orvos. dr. Wolff Ferenc, dr. Bucholtz János és dr. Wéhly Béla nyugdíjazása és még néhány tiszt­viselőügy. Az Indítványok során dr. Bodnár Géza a közgyűlések tartására vo­natkozó ügyrend módosítását, dr. Csekey Ist­ván és társai a városi etatisztikai adatgyűj­tés elrendelését kéri. Tárgyalja a közgyűlés Csűrik JánoFnak azt az indítványát, amely­ben az állami felíőipariskola átköltöztetését szorgalmaz»«. Dr. Gróf Árpád azt indítvá­nyozza, higy a népjóléti ügyosztályhoz beosz­tott állandó jellegű szellemi szükségmunkáso­kat minősítse át napidijasokká a közgyűlés. Napirendre kerül Moldván Lajos indítványa, amelyben turistaszálló építésére tett javaslatot. A Pusztaszeri A ipád Egyesület azt indítvá­nyozza, hogy a közgyűlés feliratilag kérje a törvényhozástól a honalapítás emléknapjának — mii'.den évben szeptember első vasárnapja — nemzeti ünneppé való nyilvánitását. Selmeczy József két indítvánnyal szerepel a napi­renden. Az elsőben annak az elrendelését kéri, hogy Sziklai Jenő szinigazgató fizesse vissza vitéz Bánky Róbertnek, az Országos Kamaraezlu-iáz igazgatójának azt a bérösz­szeget, amelyet tőle a szinház átengedéséért kapott. Második indítványában a város külön­böző hivatalaihoz beosztott szellemi inség­munkások és dijtalan gyakornokok véglegesí­tését kivánja. A szegedi kereskedelmi és ipari kamara azt indítványozza, hogy a közgyűlés irjon fel a kormányhoz a városi rendkwüll ideiglenes házadómentességnek kiterjeszté­séért. Szerepel a napirenden még több indít­vány, amelyekről lapunk más helyén számo­lunk be. Megsemmisítették iróf Teleli i János mandátumát a közigazgatási biróság Moizes Jánost jelen­tette ki baracskai képviselőnek Törvénytelenségek, feg yzőköny vhamisiiások Budapest, junius 20. A nagybaracskai isme­retes petició ügyében hosszú előzmények után szombaton hirdetett Ítéletet a közigazgatási bí­róság, amelyben p-i megfosztotta gróf Teleki Jánost mandátumától és az ellenzéki Moi­zes Jánost jelentetle ki Nagvba­racska képviselőjének. A választáson gróf Teleki, — aki Nep-pro­grammal lépett fel —, 9 szavazattöbbséggel mondották ki győztesnek, a kisgazdapárti Moj­zes Jánossal szemben. Mojzes párthívei meg­peticionálták a választást és számos törvény­telenségre mutattak rá. A szombati ítélet sze­rint a közigazgatási bíróság a választásvédők­nek azt a kérelmét, hogy Mojzes János vá­lasztójogát és választhatóságát függessze fel, elutasította, ezzel szemben helyt adott a pa­nasznak; a választást kiigazította és Moizes Já­nost a nagybaracskai kerület megválasztott képviselőjének jelentette ki. A bíróság köte­lezte gróf Teleki Jánost és a választásvédőket 9800 pengő költségnek 15 nap alatt való megfi­zetésére. Maver Márton és Feles Ferenc sza­vazatszedó küldöttségi el-nök vá­lasztójogát 5—5, Major Sándorét 2 évre felfüggesztette. Az itélet indokolása szerint Teleki szavaza­taiból 44-et kellett levonni, Mojzes szavazatai­hoz pedig 249-et hozzá kellett adni. mert a szavazások alkalmával jegyzőkönvvhamisitások történtek. Eszerint Mojzes 104 szótöbbséggel lett Nagy­baracska képviselője. Az ítélet indokolása ezután ezeket mondja: — Az egyik kerületben 17 szavazatot kell Mojzes javára írni, mert az illetők egyáltalá­ban nem éltek szavazati jogukkal. Nyolc sza­vazatot azért kell átirni Mojzes javára, mert a szavazás lezárása után szavaztatták le a pol­gárokat. További 11 szavazatot azért kell átír­ni, mert jogosulatlan befolyás alatt állottak a szavazók, megtévesztés történt, sőt egy elme­beteget is beírtak. A bíróság a következő megállapítást tette: — Amikor Maver Márton a választási jegy­zőkönvvet Nagybaracskára szállította, ezt a jegyzőkönyvet útközben Csátalja községben meghamisították. Hogy a hamisítást kik és kiknek az utasítására követték el. erre nézve büntetőbírósági itélet nincs. Nem vitás azon­ban, hogy a jegvzőkönyvet Györgypusztán Fe­íes Ferenc vezette egv példányban és Maver Márton szállította Nagvbaracska községbe. Ténvként állapította meg a biróság. hogy Csátalia községházán uj szavazási rovatos ivek készültek oly módon, hogy egyes választókat Moizes János híveiből kihagytak, ezeket Tele­ki János Tavára írták át és ezenkivfll 17 olyan választót irtak be Teleki gróf javára, akik egy­általán nem gyakorolták választójogukat. — A hamisítások megtörténteknek bizonyul­tak. Mesríllanitást nvert. hogv ifjú Keim Já­nost, a Moizes-párt egvik vezérét, a csendőrök letartóztatták és esrvideig törvénvellenes mó­don őrizetben tartották — mondja az itélet. Minden hftlssr harisnyát visel szavatolt minCsé><?, divat SChort ftérd) harisnyák kizárólag Pollák TeitvéreKnei 91 Örült, vagy gonoszlevő" 4 szegedi törvényszék hélfőn hírdeíi ki az ilélelel a kaszáskeresztesek bűnügyében Békés, junius 20. A kaszáskeresztes per szom­bati tárgyalásán egy tanát, Angyal Ferenc csend­őrtörzsőrmestert hallgatták ki. A szegedi tör­vényszék az összes bizo.iy'áskiegészitósi indítványt elutasította. Dr. Mihályffy István ügyész mondotta ed ez­után vádbeszódét, amelyben mcgdübibenéiónek adott kifejezést, hogy négy gonoszlelkü ember ilyen tömeget tudott megmozgatni. Ennek az volt bxn MAIraiUreden fi „TSÜ! ÓH lláZ3 én dependacoei NyilvAno» szálloda pensió é< étterem BOTFAL.VA.I (Wiokll P&l vezetésével. A tsigyfuerd > közepén, modern 43 szoba, minion szobában folyó v.z. Elsőrendű mayyRi-tranoia konyha. Na­pozó tarra«. Elfizékeny kíszolgáláh. Tel a« napi pensio az elősze­zonban 5 P., lóidényben 6 pengótói. Levélolni: Botfalvai Pál Mitratflred. Tuniték háza 260 Hosszabb gyakorlattal, alapos tudássaíTerT"' delkező lenázfató mester azonnalra felvétetik. Ajánlatok „LEN 511" jeligére, BLOCKNER J. hirdetőirodába, Budapest VI., Vilmos császár ut 33. küldendők. a célja, hogy a vezetők előnyökhöz jussanak a húsosfazék mellett. 1 A továbbiakban azt hangoztatta az ügyész,, hogy Böszörménynek nincsenek olyan* képes-« ségei, amelyekkel vezetőember lehletne. Ak' olyan dologra vállalkozik — folytatta az ügyész —4 hogy hat elemit végzett embereikből társaságot toboroz, amellyel az ország kormányzatát másf alapokra akarja helyezni, az vagy őrült, vagy gonosztevő. — Ha őrült, a bolondok házába való. Ha gonosz, ebben a percben elnyeri méltó bünteté­sét. A propaganda a vádlottak előtt Böszörmény Zoltánt valóságos csodának dicsőitette, pedig in­kább békához hasonlít, amely annyira felfuvalko­dott, hogy most ennek a pernik a során fog szét­pukkadni. Bányai Imre védő azt fejtegette, hogyha van vádlottja ennek a pernek, az niacs jelei*: Böször­mény Zoltán, ö a vádlott, aki ha'a'mába kerí­tette az embereket. A vádlottak az utolsó szó jogán kórusb&n vála­szoltak. — Felmentést kérünk. Hétfőn délelőtt hirdet ítéletet a törvépjszéi.

Next

/
Thumbnails
Contents