Délmagyarország, 1936. június (12. évfolyam, 133-154. szám)

1936-06-20 / 147. szám

DELMAGYARORSZAG SXESED, StokeuMtég; Semegrl ueea - _ _ _ _ _ tLÖFIZETEs, BbtoaI* helybMi 5.2Q t2.i.•B.TeicioB>2303^KiadAhiTaitf, Sznmhai IQin íiimiis 20 ^k«»««Budapeuei»xw,kuu«i<»Hi IctOnkOnyvtAr «• tMrlroda. Arad! ÖWUIUUI, »»J" JUUIUv» 6.4O pengő. - EqTm tsám Ár* Mik«» kületOnktlayvlAr e* legrirodm Aradi Ö.40 pengő. — Egye* ncca 8. Telelőm lM)ft..Nyoindai L«w <A rillAv nap 1®, *aMr> é* Ünnepnap »• «U. Blr* Upót B«ea W. Teleiant IMW. . tAvlrall detetak ieiv««ele tarfia «aortat. Magle. lavMeln: Délmngynronaáa tenged XII ^Vfnlyam 1-4HT SX lenUc h6Wo «»«el黫 naponta röggel. Kulisszák a szabadtéren Ha a Gau&os próbáinak előkészítése céljából tavaly ilyenkor az alkonyati órákban átmentünk Ujsztgedre és szerény illendőséggel, meg csendes kopogtatással beboesájtást kértünk a SzllE ujszegedi telepére, rendszerint sokáig várattak, barátságtalanrf fogadtak ós morgás nélkül soha nem nyitottak kaput. A* idén is elmentünk megnézni a pécsi ünnepi játékokat. Az olyan ember, akinek az élete összeforrott ennek a szélesen elterülő nagy alföldi városnak az életével — azt a kitételt, hogy az ország második városa, ne használjuk most —, nem elégedhetik meg annak a megállapításával, hogv nappali világításban Pécsett tribün és színpad együtt Siem nyújtja azt a látványosságot, amelyet Szegeden csak a nézőtér nvuitott — nem kezdett még szürkülni sem, az előadásról tehát ne beszéljünk —, hanem megpróbál tovább nézni és tovább látni a Dóm térnél. A város megismerésének szánt sétánkon eljutottunk a pécsi SzllE telepére is. A bejárata nincs ugy eldugva, mint a szegedi SzllE bejárata, a kapu tárva-nyitva, a telepigazgató elénk jön, kalauzolnak, figyelmesek, szívélyesek, a hullámfürdőben bemutatót rendeznek a hullámokból, a vendéglős büszkén és kedvesen mutogatja meg a legkisebb helyiségét is, amikor kilépünk Isten szabad ege alá s a város közepe felé lejtősen vezető uton a látottak hatása alatt jóidéig szótlanul ballagunk, egyszerre csak hallom, hogy az egyik útitársam oda fordul a másikhoz és azt mondja neki: — Kedvesek és okosak ezek az emberek és sok figyelem van bennük. — Dunántuli szellem — hangzik a válasz s utána szünet és csend. Szótlanul szállunk vissza az autóba. * Az egyik pécsi ur, akivel megismerkedtünk, ezeket mondja: — A bátyám tavaly is, tavalyelőtt is elment Szegedre s amikor hazajött, bizony azt mondta, hogy lokálpatriotizmus ide, lokálpatriotizmus oda, el kell ismerni, hogy a szegedi játékok olyan grandiózusak, hogy azokat elérni soha nem lehet. Egy másik pécsi ur, akitől pécsi fényképfölvételeket kérek, azt feleli, hogy ad ő a szegedi játékokról is olyan fölvételeket, amilyenek bizonyára nekem sincsenek. Hivatalos helyen elmondják, hogy a négy pécsi előadás negyven-negyvenkét ezer pengőbe kerül, hogy a püspök ötezer pengőjével együtt társadalmi uton huszonöt ezer pengő gyüll össze, teljesen ki van tehát zárva, hogy deficit legyen. — Fölvetette-e valaki azt a gondolatot, hogy mért nem szednek vigalmi adót? — kérdeztem. — örülünk, hogy megint van szabadtéri játékunk, hogy jut az ilyesmi valakinek az eszébe?! — kérdezik. * Az előadás a három év előtt lezajlott első pécsi szabadtéri játékhoz képest fejlődést mutat. Bizonyára nem fogja zokon venni a fáradhatatlanságáért minden elismerést megérdemlő pécsi rendezőség, ha néhány őszinte megjegyzésre — a bók még sohaA Blum-kormány a francia frank sorsáról Vincém Aorta! pénzttgmniniszter Költségvetési beszéde — „relszOlttiok a nemzetet, tioüu mentse meg a pénzei, mert ezáltal Önmagát menti meg!" - 26 milliárd trankot vittek ki kOHOldre Jk világ népei évente 122 milliárdot adnak ki, hogn lelkészoifenek orra a napra, amikor darabokra tép heflk egymást" Paris, junius 19. A francia képviselőház pénteken délután ülést tartott, hogy meghallgassa Vincént Auriol pénzügyminiszter beszámolóját Franciaország pénzügyi helyzetéről. A miniszter beszédében megállapította, hogy 1936-ban a költségvetési hiányt 6—7 milliárdra lehet becsülni. A gazdasági fejlődés kérdésével kapcsolatban kijelentette, hogy a nagykereskedelmi árak csökkentek ugyan, de a kiskereskedelmi árak a nagyobb adóteher és nagyobb szállítási költségek és más körülmények következtében továbbra sem csökkentek. A deflációs erőfeszilések következtében 7 milliárd frank hiánnyal kell számolni ebben az évben. Beszéde további során ellenezte az egyoldalú értékcsökkentést, de megjegyezte, hogy nem hajlandó azokhoz csatlakozni, akik néhány hónappal ezelőtt még az értékcsökkentés képviselőinek letartóztatását követelték. — A kormány — mondotta a pénzügyminiszter —, arra kéri az ország népét, nyerje vissza önbizalmát, mert csak igy hiusithatjuk meg azokat a manővereket, amelyeket a francia frank ellen indítanak és egyúttal a nemzet érdekei ellen cselekszenek. Csak olyan politikát lehet folytatni, felszólítjuk a nemzetet, hogy mentse meg pénzét, mert ezáltal önmagát menti meg. Azok a tőkék, amelyéket 1935. január óta tőkések viltek ki külföldre. 26 milsem volt lendítő erő — épp ezért elszánjuk magunkat. A közönséget — szabad talán így általánosságban mondani — nem elégítette ki a sok részletében gondos produkció. Nem lehet két és fél óráig szünet nélkül játszani, amikor a közönség teherbírását úgyis próbára teszi a kezdetleges épitésü színpad, mindjárt az előadás kezdetén hosszú ideig tartó sötétségben vonulnak be s a tömegekmozgatásának és a világítási effektusoknak egy óra elteltével szinte pontosan kiszámítható ugyanaz a variálása történik. Minden példázatban és párhuzamban van túlzás, de nem tudtunk szabadulni az előadáson attój a gondolattól, hogy így éreznők magunkat, ha Az f»mber tragédiájának az első színét játszanák, tehát az*, amely a mennyországban van, amelyben az Ur, Lucifer és az angyalok szerepelnek és ha mindig élőiről kezdenék ezt a színt, amíg két és fél óra el nem múlik. Aztán vége az előadásnak. A pécsiek érzékenyek. Nem szeretnők tehát, ha sorainkat vagy intenciónkat félreértenék. A pesti sajtó megengedheti magának velünk szemben a konvencionális elismerés hangját. Mi egymással szemben nem. Nekünk — legalább néhányunknak — vállalnunk kell nemcsak az allootás boldog terhéltj, de a kritika — persze csak a kritika — számonkérését is. Ez a tökéletesedés irtja s a tökéletesedéstől ki akarhat elzárkózni? Bizonváliárd frankra becsülhetők. A pénzügyminiszter ezután bejelentette, hogy azok a tőkések, akik külföldi követeléseiket Í

'ulius 15-ig nem jelentik be, súlyos büntetésien részesülnek. — A kormány mindenekelőtt ugy akar nagyobb lökést adni a gazdasági életnek — mondotta —, hogy először az értékpapírtőzsdén teszi meg a szükséges védelmi intézkedéseket. Néhány nap múlva felszólítja a tőkéseket, hogy rövidlejáratú kis névértékre szóló adóssági jegyet jegyezzenek. A kormány bevallja, anélkül, hogy szégvelné magát, számláját talán egv kissé túllépi. A kormány nem szándékozik a magánbankokat nacionalizálni, ellenben ellenőrzést kiván gyakorolni a bankok és részvénytársaságok tevékenvsége felett. — A pénzügyi helyzet mindig az általános politikai helyzettől függ. Most általános fegyverkezés folyik és egves országok költségvetései már nem sokáig bírják az egyre növekvő fegwerkezés kiadásait. A világ népei évente 122 milliárd franknak megfelelő összeget adnak ki. hogv felkészül ienek arra a napra, amikor darabokra téphetik egymást. Lehetetlen, hogv ez továbbra is igy maradjon. Végül Vincent Auriol beterjesztette a kormány által tervhevett pénzügyi törvényjavaslatokat. ra a pécsiek sem s már is hallatszik, hogy jövőre nem a szerző lesz a rendező, hogy a szabadtéren nagy szerepet játszó műszaki kérdésekre nagyobb gondot fordítanak s általában talán kevésbé tehetséjges, de több tapasztalattal rendelkező urakat fognak sorompóba állítani. A dóm remek. De a tér, amikor beáll a sötét, nem olyan egy a föléje boruló sűrű csillagu éggel, mint a szegedi tér. Lehet, hogy a pécsi kövek történelmet sugároznak. De a szegediek hangulatot. Van annak magyarázata, hogy gróf Klebelsberg Kuno a szegedi Dóm-térre szánta a magyarországi szabadtéri játékokat, de annak is, hogy He vesi Sándor egyetlen magyarországi teret, a szegedi Dóm-teret tartja teljesen alkalmasnak szabadtéri játékokra. Elég jó a pécsi tér akusztikája, de nincs meg a hangnak az az érce, amellyel betölti a színészi beszéd a szegedi Dóm-teret. * Valaki felvetette Pécsett azt a kérdést, hogy a grandiozitásnak azokkal az eszközeivel, amelyekkel Szegeden dolgoztunk, világsikert aratott volna-e Pécsett is. Az ember tragédiája? Szeged részére ez nem szabadtéri probléma. Amikor szegediek egymás között maradtunk, arról a hajszáról s azokról a gondokról beszéltünk, amelyek azok nyakába szakadtak, akikről itt Pécsett mindenki, I mint az egyik magyar világsiker megterem -