Délmagyarország, 1936. június (12. évfolyam, 133-154. szám)

1936-06-19 / 146. szám

DHMAtiYARORSZAfi HSSSS^-^^í3? Mníek, 1936 Június 19. m évfolyam, 146. sz SSSK^lSfeSSí^Bli Termés előtt Tudjuk, hogy a termés szépen áll s a földmivelésügyi minisztérium termésjelentése is szépeket ígér. A most közzétett becslés szerint, amelyet kü'önösen az alföldön már jóformán csak néhány nap választ el az aratástól, 22 millió métermázsát meghaladó búzatermésre van kilátás a tavalyi 20 millióval és a két esztendő előtti 17-6 millióval szemben. Rozsban 7J millió métermázsás termésre lehet számítani a tavalyi 6.7 millióval és a két esztendő etötti 6.2 millióval szemben. Ha ezeket a számokat pénzértékre akarjuk átváltoztatni és ugy akarjuk felbecsülni, hogy mit jelent ez a terméstöbblet a magyar gazdasági élet szempontjából, a búzánál métermázsánkint 14.50 pengős, a rozsnál pedig 12.20 pengős kulcsot véve alapul, az elsőnél a mult évvel szemben kerekszámban harminc milliós, a két év előtti állapottal szemben pedig hatvan milliós értéktöbblet jelentkezik. Ugyanez a többlet a rozsnál hozzávetőlegesen 12 millióra rug. Kétségtelen, hogy ezek a számok még nem véglegesek és kétségtelen az is, hogy csak két terményre, — igaz, hogy nagyon fontos terményre —, vonatkoznak. A mai állapot szerint Jog<jsnak látszik azonban mór az a feltevés, hogy amennyiben csak katasztrófák sorozata nem ér az aratást megelőző rövid néhány nap alatt bennünket, lényeges eltolódásoktól már nem kell tartanunk. Eltolódás azonban történhetik kedvező irányban is. Viszont azt a kedvező képet, amit a búzánál és rozsnál látunk, általánosítani lehet a többi gabonaféléknél is, valamint nem lehet elzárkózni annak megállapításától sem, hogy az eddigi főzelék- és gyümölcsfélék termése kedvező volt s a többiek is jó hozamot Ígérnek. Ha nehéz is ilyen rendkívül sokféle és különböző értékű terményt értékelés szempontfából egységes nevezőre hozni, egyáltalán nem látszik lehetetlennek, hogy a buza harminc, illetve hatvan milliós értéktöbblete az összes termények figyelembevételével a tavalyi és két vé előtti állapottal szemben száz, i 1 le t v e kétszáz milliót is jóval meghaladó összegre növekszik, vagyis tisztán a növényi termelés ennyivel fogja nemzeti jövedelmünket szaporítani. Az óvatos gazda mintájára nem szeretnénk ezeket a nagyon is kedvező és a sokszoros megpróbáltatások után szinte szemkápráztatásnak tetsző eshetőségeket elkiabálni. A jelenségek azonban nagyon komoly igéret formájában itt vannak és számolnunk kell velök. Számolnunk kell azzal, hogy több egymásután következő nehéz esztendő után lesz pénze a gazdának, amellyel törleszt'heti tartozásait, hasznos beruházásokat eszközölhet és mint vásárló léphet fel a kereskedő boltjában és az iparos műhelyében. Számolnunk lehet azzal, hogy a gazdasági életnek az a sokat emlegetett begyújtása, amely a hivatalos tüzszerszámokkal és hatósági motalkókkal sehogysem akart sikerülni, most a nap jótékony melegének hatása alatt önmagától megtörténik és megindul az a pezsgő elevenség a gazdasági élet mezején, amelyet esztendők óta fájóen nélkülözünk. Ismételjük, nem akarunk túlzó reménységeket kelteni, de lehetséges, hogy iev lesz és szeretnénk remélni is, hogy csak ugyanez fog bekövetkezni. Áttérve az országos képről a bennünket közvetlenül érdeklő Alföld adataira, isimét egy olyan körülménnyel találkozunk, amelyet gazdasági jövőnk alakulása szempontjából közömbösnek nem tekinthetünk. A mult évben ugy a gabona, — mint a gyümölcsfélék és a bor termése a Dunántúlon és az északi dombvidékekein hasonlíthatatlanul jobb volt, mint az alföldön. Mig mifelénk a tavasa fagy, jégverés ós aszály elpusztította a termés jelentős hányadát, a többi országrészek fokozottabban érezték meg az emelkedő árak gazdaságot élénkítő hatását. Ezért van az, hogy mialatt országos viszonylatban a statisztika a vasúti és postai forgalomnak és az adóbefizetésnek emelkedését mutatta, nálunk visszaesés, vagy legjobb esetben stagnálás volt tapasztalható. Az idén talán megváltozik ez a helyziet. Csupán a buza London, junius IS. Izgalomtól túlfűtött légkörben ült össze csütörtökön délután az alsóház, hogy meghallgassák Eden beszámolóját. A páholyokban a diplomáciai testületek csaknem teljes számban megjelentek és egy gombostűt is alig lehetett volna leejteni a telt padsorok között. Az ellenzék már az interpellációk során a legharciasabb karokat pengette. Baldwin miniszterelnök az interpellációk során bejelentette, hogy a Ház kedden folytatja a külügyi vitát. Eden. akit terembelépésekor a kormánytámogató pártok lelkesen éljeneztek és a munkáspárt gúnyos felkiáltásokkal fogadott, nyugodt, de szemmelláthatóan harcias hangulatban volt. — Elsősorban helyes távlatba, kell helyeznünk a megtorlásokkal kapcsolatos politikánkat, — kezdte beszédét Eden. Anglia nem a Népszövetség, hanem annak csak egyik tagja,. A leglojálisabban alkalmazkodni fogunk az 50 nemzet közgyűlésének döntéséhez, többet nem mondhatok, mielőtt Genfbe mennénk. Eden ezután hosszasan fejtegette, hogy az angol kormány a kezdeményezés tekintetében minden tőle telhetőt megtesz Genfben. — Mivel a Népszövetség zavarban van, nézetünk szerint ismét reánk vár a kezdeményezés szerepe. Könnyű volna másokra hagyni a kezdeményezést, de ez nem illene Angliához. El kell ismernünk, hogy a megtorlások nem érlek célt. — Olaszország katonai, hadjárata sikerre? járt, A helyzetet, csak Abesszinián kivfll megindítandó hadműveletek változtathatnák m?2. termésjelentését véve figyelembe, rá kell mutatni arra a körülményre, hogy két millió métermázsás országos emelkedéssel szember 2.6 millió métermázsa többlet esik az alföldre, vagyis a többi országrészek némileg megcsökkent terméskilátásait az alföldnek előrelátható nagy termésszaporulata billenti helyre és változtatja jelentős többletté. Minden irányított gazdálkodás helyett £ magyar ég jóindulatába és a magyar föld termőerejébe vetjük a bizodalmunkat és reméljük, hogy ebből a két ősi erőforrásból fog kibuggyanni gazdasági életünk virágzása. Az »rányitott és monopóliumos gazdálkodás apostolaitól csak egyet kérünk. Téglahordás helyett utcsinálást tüzizenek a programjukba. Igyekezzenek szabaddá és akadálytalanná tenni az utat a gördülő élet számára. Vájjon van-e olyan ország, amely kés« volna ilyen hadmüveleteket indítani és van-e a> angol közvéleménynek olyan része, amely ezért hajlandó volna felelősséget vállalni? (Eango* felkiáltások és ellentmondások.) — Ez volna a tényállás, amellyel szembe kell néznünk, — folytatta Eden. Bármilyen kevésbé is örvendetesek legyenek a tények, azt a következtetést kell belőlük levonni, hogy a Népszövetség csak akkor valósíthatja meg eredeti céljait, ha az eddigiektől lényegesen eltérő eszközöket használ. — Egyáltalán nm sajnáljuk azt, amit eddig ezügyben tettilnk. Tudjuk, hogy mi lesz a. Genfben képviselt kormányok felfogása, de az angol k'»rmánv alapfs megfontolás után, amit én, mint kü'ügyminiszter kötelességemnek tartót am, arra a megállapodásra jutott, hogy nem volna semmi értelme annak, hogy ezeket az intézkedéseket Olaszországra nézve, ebben a formában továbbra is fenntartsnlc. Felkiáltások az ellenzéken: Gyalázat, mondjatok le! — Döntésünket a következőkkel indokolom, — folytatta Eden, miközben túlharsogta, az ellenzék közbekiáltásalt. Senki sem várhatja, hogy a. megtorlások fenntartása visszaéttitfa a régi állapotot Abessziniában. Ami pedig a katonai eljárást illeti, ennek lefolytatására az angol kormány sem hajlandó. — Vallja be a Népszövetség, hogy nem érUk célt, a megtorlások! Ez a Népszövetség dolga, de ebben i« mi minden körülmények között részt fogunk venni. Eden emlékeztetett arra, hogy si angol kormány és bizonyos földközi tenaeri hatalmak M angol munkáspárt bizalmatlansági indStvdnut tesz a horntáng ellen a szankciók feloldása miatt Történelmi jelentőségű vita az angol alsóházban — Lloyd George éles támadása a Baldwín-kormány ellen