Délmagyarország, 1936. június (12. évfolyam, 133-154. szám)

1936-06-04 / 134. szám

2 Dtí MAGyAROPS7AG 1936 juniut 4. amilyen messze vagyunk mi Abessziniától. S nem is véletlenül jutott eszünkbe ez a söt é t földrész, azt ajánljuk a gázgyár urainak, kérjenek koncessziót a még meg nem hódított abesszin területre. A birói itélet utón, amikor már a gázgyár is elismerte, hogy a mérő hibás volt s többet mutatott n tényleges fogyasztásnál s amikor kiderült a bíróság előtt is az, hogy a gázgyár követelésének egy része jogtalan volt akkor, amikor nemfizetés esetére kikapcsolással fenyegette meg a fogyasztót (s ezt az igéretét be is váltotta a gázgyár), Sebők Endre levélben fordult a gázgyárhoz, elsírta benne, hogy milyen károk érték őt a gázgyár kíméletlen és jogtalan eljárása következtében s megkérte szép szóval a kisember a nagy gázgyárat, hogy legyen hozzá emberséges és segítsen neki azokat a terheket elviselni, melyeket részben ő okozott. A gázgyáMevélben válaszolt s szemrehányást tesz Sebők Endrének, hogy amikor a gázgyár többet követelt tőle, mint amennyihez joga volt, akkor Sebők Endre — bizalmatlan volt a gázgyárral szemben. Azt mondja válaszában a gázgyár: „Ami azt illeti, hogy a hadirokkanttal szemben helyezkedjünk a méltányossáp álláspontjára és jogosnak vélt kártérítési igényét perenkívül elégítsük ki, sajnálattal kell közölnünk, hogy olyan fogyasztóval szemben, aki azt hangoztatja, a gázgyárral szemben bizalmatlan, nem volna opportunus méltányosságot gyakorolni." Értik, hogy mi ez? Kiderült, hogy a •;'zgyár többet követelt, mint amilyen öszrgnek követeléséhez joga volt, kiderült, 'gy a gázgyár mérője rossz volt s a gázr.;yár semmi könyörgésre nem vizsgáltatta meg az órát külön vizsgálati dij nélkül, kiderült az is, hogy olyan követelés érvényesítése végett kapcsolta k! az áramot, ami a gázgyárat nem illette m e g s ilyen előzmények után azért tagadja meg a családfenntartó hadirokkanttól a méltányosság gyakorlását, mert az vele szemben bizalmatlan. Hát lehet más, mint bizalmatlan ilyen eljárások után a maga és családja bőrén érezve a gázgyár jogtalan és kíméletlen eljárásának súlyát? A gázgyár mindig a szerződésre üt, amikor kívánságok merülnek fel vele szemben, arra a szerződésre, amit egy megszorult város megszorult hatóságától sikerült neki kieszközölni. Hol van ebben a szerződésben szó arról, hogy még bizalommal is tartozunk a gázgyárnak ? Nem elég az ötvenkilencfilléres egységár, még bizalommal is fidózzunk? Mi a gázgyár, politikai testület, vagy kormányzat, amelyik bizalmat követelhet s akinek nincs hozzá bizalma, attól, h i ába hadirokkant, hiába családfenntartó, hiába volt és van igaza, megtagadják még a méltányosságot i s. Rossz az óra, rossz a számla, túlzott a követelés, aminek nemfizetése miatt megvonják a világítást s a gázgyár azt panaszolja, hogy a fogyasztó, aki ezen a kálvárián keresztülment, nem érez velük szemben bizalmat? Ez után már csak az következik, hogy íaszovszky ur fellép Szegeden képviselőnek s aki a fogyasztók közül nem szavaz rá, attól megvonják az áramszolgáltatást, mert politikai bizalmát a gázgyárral szemben nem bizonyítja eléggé. Amikor a gázgyári koncesszió meghosszabbítását tárgyalta a város, a gázgyér budapesti urai szédülve hallgatták azokat az eseteket, melyeket a fogyasztókkal szemben a gázgyár Ilyen és hasonló eljárásokkal produkált. S ízért mi most nem Jaszovszky János urat idézzük perbe, de megkérdeztük a Salgó nagyhatalmú vezérét, D e s b e r g Henrik urat és megkérdezzük a MÁK nagyurát, Chorin kegyelmes urat, helyes* lik-e ők, eltürik-e ők, megengedi k - e ők, hogy ilyen kegyetlen, irgalmatlan és belátás n é 1 k ii li _ eljárást tanúsítson a tulajdonukban álló vállalat nyomorult, családfenntartó hadirokkantakkal s magukra is véve most már ezért a felelősséget, megengedik-e Jaszovszky János igazgatónak azt, hogy tovább is azt a szellemet tenyéssze ki, azt a szellemet ápolja és fejlessze szegedi vállalatukban, amely miatt most exísztenciáját, a maga és családja kenyerét, nyolcvannégy éves édesapjának a sirral mesgyés nyugalmát sirassa egy ötvenszázalékos hadirokkant, akitől, szegény nyomorulttól jogtalan követelést támasztva vette el vállalatuk a fényt és a világosságot? Erre a kérdésre vár választ Sebők Endre, az ötvenszázalékos hadirokkant elsötétedett élete és elsötétedett boltja. Bauer Aladár Fogadásokat ügynöksége, amely eddig Feketesas-u. 9 alatt Besze István ur által volt képviselve, működését mint VoIOFnOII II Q hivatalos ügynökség llOlüillGlI U. 0. ala'ti helyiségben folytatja. «w ugyanugy mint eddig, az ügetöre és galoppra start és íola- I^Ihj^«» lizAttir szerint I«SlwS.Bft. A képviselőház letárgyalta a földmlvelésl költségvetést Darányi miniszter beszéde — Megkezdték az ipari tárca vitáját Kéthly Anna interpellációja Budapest, junius 8. A képviselőház szerda délutáni ülésén Sztranyavszky Sándor elnökletével megkezdte a földművelésügyi tárca részletes vitáját. Az ülés elején Darányi Kálmán földmüvelésügyi miniszter, mint a miniszterelnök helvettese, benyújtotta a 33-as bizottság működésének meghosszabbításáról szóló törvényjavaslatot, majd Zsindely Ferenc beterjesztene a pénzügyi bizottság javaslatát Liszt Ferenc emlékének megörökítésére verendő 2 pengős ezüst emlékérmékről szóló javaslatról. A földművelésügyi tárca részletes vitája során D u 1 i n Jenő a Sió szabályozásának kérdésével foglalkozott és az tkivánta, hogy ha a pénzügyi lehetőségek nehézségeket támasztanak, legalább szakaszonkint tegyék hajózhatóvá a Sió csatornát. A mezőgazdasági kamarák autonómiájának kiterjesztését kérte. Maday Gyula a mezőgazdasági munkanélküliségről beszélt. Eckhardt Tibor a termésértékesités kérdésével foglalkozott ás azt kívánta, hogy ha a mondotta —, ha meglepően jó termés volna az országban. Állandó árszínvonal fenntartására kell törekedni, mert az biztosítja a mezőgazdaság jövedelmezőségét. Állandó színvonal és stabil pengő mellett jut a mezőgazdaság egyensúlyba. A pengőtartás minden terhét azonban nem viselheti a mezőgazdaság. Gmdoskodni kell arról, hogy minden év őszén jelentkező túlkínálat ne rontsa le a? árakat. Újból felveti azt a gondolatot, hogy engedjék meg az adónak búzában való lerovását Darányi Kálmán földmüvelésügyi miniszter szólalt fel ezután. Első az öntözés kérdése — mondotta —, amelynek fejlesztésére már a beruházási javaslatban 5 millió pengőt vett fel a kormány, ezt, valamint a következő költségvetésekben ugyanezen célra előirányzott összegeket elsősorban az alföldi és tiszántúli öntözések megoldására kívánja felhasználni. Az Alföld fásitása sok szempontból nagyjelentőségű. 190 ezer hold olyan terület van, amelynek erdősítése első helyen áll. Az előirányzott 1 milliós hitel keretben évenkint mintegy 800 ezer facsemetét és 1,300.000 suhángot lehet ültetni. örömmel állapítva meg, hogy az Alföld népének jelentős része felismerte a fásítás fontosságát. Bejelentette ezután, hogy a mezőgazdasági szakoktatás kérdésében megegyezés történt a földmüvelésügyi és a kultuszkormány között, majd igy folytatta: — A külkereskedelmi tárgyalások során igyekeztünk minél jobb búzaárakat elérni és tévedés az az álláspont, hogy a minimális árakat nem tartja fenn. Nem helytálló, hogy Olaszország nem vette át a buzafeleslegből a római egyezményben vállalt mennyiséget. Osztrák részről lanyhább az érdeklődés, ami a nagvobb osztrák búzaterméssel van összefüggésben. Svájc a megállapodás értelmében másfélmillió métermázsa búzát vesz át tőlünk. A földmüvelésügyi miniszter ezután a mezőgazdasági munkásság ügyéről beszélt. A mezőgazdasági munkásság érdekeit szolgálja — mondotta —, hogy ott, ahol a napszámbérek a gazdasági munkasok megélhetését nem biztosítják, bárki kérheti a legkisebb napszámbér megállapításának -Irendelését, Beytéde véaéw rámutatott arra, hogy az idén 10 szasüekkal sikerült felemelni a tárca költségvetési öszszegét Ezután Somogy váry Gyula a falusi kultúrházak építésének támogatására kérte fel ? kormányt. Lázár Imre a gabonaárak mimimálását kérte. Gaál Olivér felvilágosítást kért az állítólag Nagykanizsán megalakult állatkiviteli szövetkezetről és az annak juttatott marhakiviteli engedélyekről. Farkas István kifogásolta, hogy a földmüvelésügyi tárca költségvetése keveset törődik a mezőgazdasági munkások szociális helyzeté nek javításával. A harmadik címnél Klein Antal panaszol ta adatokra hivatkozva, hogy egy hizott sertés szállítása töhhe keröl, mint egy másodosztályp utasé. Az ötödik címnél Balogh István az állatok kőtelező oltását és a szérumok árának csökkentését kérte. Csoór Lajos az állatorvosok létszámának emelését kívánta. A hatodik címnél Mózes Sándor azt javasolta. hogy minden községben téli mezőgazdasági tanfolyamokat tartsanak. A kilencedik cimnél Mózes Sándor a borértékesítés szervezetlenségét tette szóvá. A tizedik cimnél Lázár Imre a szikes területek javítására beállított összeget keveselte. A tizenegyedik cimnél Eckhardt Tibor a péterfa gazdaság földjéből földhözjuttatott 23 kisember ügyét tette szóvá. Csoór Lavos a FAKSz-hátralékosok számára kért méltányos elbánást. Mózes Sándor a FAKSz- és az OFB-telepitéseket tette szóvá. Az utolsó cimnél Mózes Sándor kérte a kalocsai iárás határában levő paprikakészlet felvásárlását. Ezután részleteiben is elfogadták a tárca költségvetését, majd áttértek az Iparügyi tárca költségvetésének tárgyalására. Knob Sándor ismertette a javaslatot, majd az elnök napirendi indítványt tett. hogy a Ház legközelebbi ülését csütörtökön délután 4 órakor tartsa. Az interpellációk során Kéthly Anna rámutatott arra, Hogy a cukrászipari alkalmazottak majdnem egész napon át végeznek munkát, holott a miniszteri rendelet szerint csak az árusításra van felfüggesztve a vasárnapi munkaszünet. Bornemisza Géza iparügyi miniszter válaszában kijelentette, hogv a rendelet kiadása óta az a gvakorlat fejlődött ki. hogy- a hatóságok megengedték a cukrászipari tevekenység folytatását vasárnap is. Uj rendelettervezetei készít, amelyet a napokban megküld az érdekelteknek. Kéthly Anna viszonválaszában helyteleníti. hogy a hatóságok a rendelettől elférő gyakorlat kialaku'ásál engedték meg. Az ülés éjfélután egynegyed 1 órakor ért véget.