Délmagyarország, 1936. május (12. évfolyam, 108-132. szám)

1936-05-10 / 116. szám

DELMAGYAKQRSZAö Vasárnap, 1936 május 10. MEOED. Sterke*tM*ég: Somogyi ucca 12. i. em. Telelőm SSOS^Kladóhlvalal, külr«enk»nyvl«r «• legvlroda: Aradi ncea tt. Telefont I3«Oe. . Nyomdai Lrtw ^V^Y*^ X". évfolyam, UO. sz. Ara 1« fillér Pánik és üzlet Ha az emberek nemcsak akkor hallgatná­nak szakértőre, amikor házat, lovat, zongo­rát, vagy autót akarnak vásárolni, ha az em­berek szakértőkre hallgatnának akkor is, ami­kor a béke és háború nagy kérdései vivód­najc, vajúdnak előtte s amikor minden kimon­dott, vágy elhallgatott szóval akaratlanul és öntudat nélkül, de múlhatatlanul, vagy az egyiknek, vagy a másiknak szolgálatába kell szegődni — akkor egész bizonyosan többet hallgatnának „a világháború nagy dobosá­ra", a háborús fenyegetések egyik legna­gyobb szakértőjére: Lloyd George-ra. Győzelem fanfárjaitól, háborús siker har­sonáitól hangos a világ, de már uj fenyege­tések riogatják fel álmából, uj félelmek lidér­cei ülik meg meggyötört lelkét s mint ijedős gyerek, reszketni kezd már minden zörejre, nem lehet azt se<m mondani, hogy tömeghisz­téria epidémiája lépett fel. Nem elképzelt okok játszák a pathologiának ebben az epo­szában a főszerepet. Valóban van félni, ezer ok, megbukik valahol egy kormány s nem lehet tudni, nem következik-e utána olyan államválság, melynek politikai bonyodalmai az országhatárokon is átcsaphatnak. Egy-egy választásnak azelőtt a belpolitika irányveze­tésére nem volt olyan hatása, mint amilyent ma a nemzetkőzi életre gyakorolni képes. Nyilatkozatok, melyek azelőtt huszonnégy órás életűek voltak, ma heteken keresztül ké­pesek felvenni a világ nyilvánosságónak nyu­galmát. Mindennek, ami félelmet kelt, min­dennek, ami nyugtalanságot szit, ilyen fel­fokozott hatásával találkozunk, amig az egyensúlyt, a békét, a stabilitást szolgáló szavak és cselekedetek majdnem minden ha­tásukat elvesztették. A félelemnek és ijedéses nyugtalanságnak ebben a hisztériás korában most előáll a há­borús előkészületek nagy szakértője, Lloyd George s azt ajánlja, hogy a magánhadi­ipart sajátítsa ki minden állam, mert nincs semmi, ami ugy sürgetné a há­borút, ugy izgatna a fegyveres összecsapás­ra, mint a magántulajdonban levő munució­ipar. A munlciósipar — mondotta Lloyd George —, félelmetes befo­lyású pénzügyi érdekeltségeket teremt világszerte, melynek nyeresége hábo­rútól, vagy legalább is a háborús készülődé­sektől függ. Példa erre a világháború előtti Drednaught-pánik, azzal rémitették éveken keresztül Angliát, hogy Németország tengeri hadereje felül fogja múlni az angol flotta ere­jét s ugyanakkor harsogó propagandát foly­tattak óriási csatahajók építésére. Necsak a közlekedési eszközöket, necsak a szénbányá­kat, — a magánkézben levő munciógyárakat is vegye köztulajdonba mindenütt az állam­hatalom. A nagy szakértő véleményének és taná­csának nem lehet ellentmondani. Valóban tűrhetetlen állapot, hogy egyfelől s legalább hivatalosan az államok foglalkozzanak a le­szerelés gondolatával s fáradozzanak annak az egyensúlyi helyzetnek kialakításán, mely képes távoltartani a háborús veszélyt a vi­lágtól s ezalatt másfelől a magántulajdonban levő municióipar a közvéleményirányitás­nak bevált módszereivel kontreminálja meg annak az államhatalomnak törekvéseit, mely­nek keretei között él s melynek védelme szá­mára az elfoglaltságot, a hivatást és a — hasznot jelenti. Egypár világra szóló botrány elvésrezte már felvilágosító munkáiét s be­mutatta, hogy milyen szemérmetlen módon tudnak a hadiipar ügynökei államok életébe beavatkozni s háborús veszélyeket felidézni akkor, amikor nagy tételben akarnak vagy megrendelést gyűjteni, vagy ócska, kimus­trált hadi felszerelést megvesztegetett politi­kusok segítségével — elsütni egy-egy sze­rencsétlen ország számára. Minden államha­talom óriási kedvezményeket nyújt a magán­vállalkozásnak, mely municíó gyártására rendezkedik be, mert mindegyik állam ugy gondolja, hogy háborús felkészültsége töké­letességéhez a municiógyártás abszolút üzem­képessége is hozzátartozik, — rle senki sem srondol arra, hogy mennyivel kisebb volna a fenyegető veszély s ennek folytán mennyi­vel kisebb arányú felkészültség is biztonságot nyújthatna, ha nem volnának magánkézben a municiógyárak s nem állhatna elő az a helyzet, hogy hadifelszerelést és hadianya­gokat gyártó magántőke csak azért, hogy megrendelésekre tegyen szert, vagy hogy raktári áruját értékesíteni tudja s igy profit­ját fokozhassa, háborús veszedelmet idéz ELŐFIZETÉS t Bevonta helyben vidéken «• BudapeUen 3.AO, kUlHUdBn 0.40 pengO. - Egyes u«m Ara heik«» nap tO. vaiar- ét Ünnepnap 10 tu*> Hlr" drtéiek 'elvétele tarlta izorlol. Megje. >.nlk Mtlö kivételével naponta reggel, fel, nemzetközi komplikációkról gondosko­dik, ultimátumokat szövegez s a kitartott saj­tója uszitó álnacionalista jelszavaival félre­vezetett közvéleményt démarsok elküldésé­nek követelésére izgatja. A kor színvonalán álló ipari termelés tö­rődik azzal is, hogy fokozza azokat az igénye­ket, melyeknek kielégítésére vállalkozik. A traktorgyár a mélyszántás előnyeiről győzi meg a gazdákat, az autógyár a gyors és ké­nyelmes közlekedés nélkülözhetetlenségéről akvirálja üzletfeleit. A municiós iparnak a háborít ugyanaz, mint a traktornak a mély­szántás. A municióipar csak akkor él s csak akkor prosperál, a municiós ipar a befekte­tett tőke kamatozását csak akkor biztosítja, ha szükség van produktumaira s ha minél nagyobb mennyiségben fogynak készítmé­nyei. Amig a béke boldog korszakába be­lépni nem tudunk, legalább a municióipar köztulajdonba vételével védekezzen az em­beriség ezzel a szervezett, halálból hasznot, vérből aranyat szerző békeellenséggel szem­ben. Mussolini bejelentette Abesszínia teljes armektálását Az olasz császárává kiáltották kl Abesszínia első aikiráiya: Badoglío — Grazianit tábor­naggyá nevezték ki — A fasiszta nagytanács szombat éjszakai iilése Róma, május 9. A fasiszta nagytanács és a minisztertanács szombati ülését lázas türel­metlenséggel várták. A hangszórókat ismét fel­szerelték az ország valamennyi városának fő­terén, az épületeket kivilágították és fellobo­gózták. Rómában a Palazzo Venezia előtti té­ren már este 8 órakor hatalmas tömeg gyűlt össze. A Palazzo Venezia erkélyére kitűzték a fasiszta párt lobogóját, az erkélyre biborsző­nyeget helyeztek. A nagytanács este 10 órakor ült egybe és félórával később a minisztertanács vette tárgyalás alá a nagyta­nács elhatározását, amelyet egyhangúlag el­fogadott. Közben a tömeg lelkesen éljenezte a királyt, Mussolinit, Badogliót, Grazianit. Mussolini fél 11 órakor jelent meg a Palazzo Venezia er­kélyén. Beszédében bejelentette a győzelmet és a következő határozatokat. 1. Az (abesszin császársághoz tartozó minden terület és minden vidék az olasz királyság tel­jes és eltörölhetetlen szabadságjoga alá került. 2. Az olasz király és utódai felveszik az abesszinai császári cimet. — Az olasz nép vérével birodalmat teremtett — folytatta — és munkájával megfogja ter­mékenyíteni, a hadsereg meg fogja védelmez­ni, amit megszereztünk győzelmünkkel. — Légionáriusok hadi jelvényekkel, fegy­verekkel és szivetekben üdvözöljétek 15 évszázad után a császárság feltámadását. — Róma történelmi dombjai felett méltók lesztek-e erre? A tömeg dübörgő igennel válaszolt, mire Mussolini igy folytatta: — Ez a kiáltás olvan, mintegy szent eskü. Ez az eskü életre, halálra kötelez bennünket Isten és ember előtt. Fekete ingesek, legioná­riusok, üdv a királynak! A tombaló ünnenlés után Seren a. a fa­siszta párt helyettes főtitkára olvasta fel a határozati javaslatot: — A nagytanács MussoHninek, a birodalom megalapitójanak az olasz nép legmélyebb há­láját fejezi ki. A beszédet rádión közvetítették valamennyi keletafrikad csapattesthez és hadihajóra. A határozat szerint Olaszország királyát Etiópia csá­szárává kiáltották ki. A király mint Etiópia császára. Badoglío tábornagyot Etiópia alkirálvává nevezte ki. A király G r a z i a n i tábornokot tábor­naggyá nevezte ki. A négus nyilatkozata Jeruzsálemben Jeruzsálem, május 9. A négus szombaton es­te nyilatkozott először a sajtó képviselői előtt és a következőket mondotta: — Az a nemzet, amely teljes bizalmát a Népszövetségbe helyezte, amelynek tagja volt, nem hiheti el, hogy a Népszövetség nem igyek­szik elégtételt szerezni azzal a tagjiíal szem­ben, amelvet támadónak bélyegzett. Azt kíván­juk, hogy igazság tétessék és a gyengébb vé­delmet nyerjen az erősebbel szemben. Hivatalos jelentés Harrar elfoglalásáról Rónia, május 9. Hivatalosan bejelentették, hogy Graziani tábornok csapatai elfoglalták Hor­rort. Harmincöt repülőgép keringett a város lett abban a pillanatban, amikor az első oIt^í csapatok bevonultak a városba. Az olaíz r«apa-<

Next

/
Thumbnails
Contents