Délmagyarország, 1936. május (12. évfolyam, 108-132. szám)

1936-05-09 / 115. szám

a ¡íidikrtlcsönősjegyzáket a költségv«tés mosto­ha gyerjjifklxnt kezeli. Az országnak köteles­ség« volna l-icsületbeli tártozását törleszteni. A gazdasági liberalizmus a gvpngébbek érde­kében szükséges állami heavatkozást célozza, nálunk azonban csak az erősebb érdekében avatkozik be az állam. Sürgette a minimális munkabérek megállapítását. Határozati javas­latot nyújtott be a titkos választójogról, A pánszláv és a pángermanízmus ellen foko­zottabb védelemre van szükség. A költségvetést nem fogadta el. Leel-össy Árpád a mezőgazdasági mun­kásság helyzetével foglalkozott. A költségvetést elfogadta. Györki Imre beszéde következett ezután, aki szóvátette a legutóbbi ismeretes botránv ögvét. Felszólalását azzal kezdte, hogy a vita során több képviselő szóyátette azt a mozgal­mat, amelyet horogkeresztes mozgalomnak szokás nevezni. Ez a mozgalom különösen a németlakta vidékeken érvénvecfil. Ezt a kér­dést érintette legutóbb Pever Károly is és eb­ben az ügyben összeütközésbe került annak a lapnak egyik munkatársával, aki Magyaror­szágon a mozgalom egyik irányitója és szer­vezője. Rainiss Ferenc ezen az ülésnapon ki­jelentette. hngv az olvan újságíró, aki tudva, akár barítsárros akár idegen íntnlom érdeké­ben tevékenvkedik. hnznárii'ó. Rninjss felszó­lj lolta Pever Kárólvt. hogv biznnvítékokat ter­jesszen eló. Pever erre azt felelte, hogv ő ha­tározza meg, mikor terjeszti eló bizonyítékait. Ennek az volt a célja, hogv egy későbbi ülésen áll majd elő bizonyítékaival, amelyekkel rá­mutat majd a pénzforrásokra. Mivel Peyert kitiltották n Ház ülé­seiről, ezért én ismertetem azt az elsői/ónul bizonyítékot, — folytatta Györki Imre —, amelyet beszédem végén fényképes másolatban a Ház asztalára teszek. Gvőrki ezután terjedelmes memorandumot olvasott fel, amelven Barasits Tivadar és Rai­niss Ferepc névaláírása szerepel. A memorandum ismerteti a budapesti sajtó­viszonyokat. Barasits és Rainiss ugy folytat­iák ezt a memorandumot, hogy a Gömbös­kormánynak hivatása ellenére sem sikerült a zsidó sá jtóhegemónia megtörése és különösen Németország ennek a sajtónak a célpontja Ezen a ba.]on segíteni kell — hangoztatja a Rainissék memoranduma — és ecélból köz­gazdasági lapot kell létesíteni, amely a két or­szág gazdasági viszonyát szem előtt tartva, a gazdasági kapcsolatok további kiépítésén fára­dozik. A lap egyik feladata volna, hogy mind­két ország kereskedőinek, iparosainak és me­zőgazdáinak érdekeit mozdítsa elő. Természe­tes, az ilyen lap sokkal több költséggel jár, semhogy azt előfizetésekből fedezni lehetne. Erre is volna egy megoldás, hangoztatják to­vább a memorandumban. Nagv német cégek, mint például Krupp, Aeg Farben Industrie, stb. arra kényszerültek, hogv magyarországi hirdetéseit zsidó hirdetőirodák utján adják fel, az ebből keletkező nyereség a 100 ezer márkái is eléri. Ebből az összegből biztosítani lehetne ennek a lapnak a fenntartását, a fennmaradó összeget pedig propagandacélokra lehetne for­dítani. ,,"A német kormány számára természetesen biztosítanák azt a jogot — mondja tovább Rainissék memoranduma —, hogy képviselete (követség, konzulátus) utján lapunkban az ügyvitelt, az üzletvezetést ellen­őrizze. Ennek kellős célja lehet, mert megte­remti a kölcsönös magyar—német hírszolgála­tot gazdasági téren, másrészt pedig csökkenti a magyar zsidó sajtó aknamunkáját." — Á levél aláírása 1935. december 28-án kelt. Aláírója Barasits Tivadar és Rai­niss Ferenc — fejezte be a memorandum felolvasását Györki. Zsindely: Valódi az aláirás? GyArfci ezután gyre fokozódó zajban azt kérdi, mi tőrtént volna, ha 6. vagy bár­Oíl MAHVÍRORSZÁG mely szociáldemokrata képviselő hasonló ér­telmű levelet intézett volna — a moszkvai táv­irati irodához. (Nagy zaj.) Ez a levél meg fog jelenni, függetlenül a logvédelemtől. A Har­madik Birodalom által szállított rotációs gé­pek és papirszállitmányok is a Ház elé kerül­nek. Ez a levél volt az első bizonyíték. Hadnagy Domonkos: Rainiss a magyar nemzeti eszmékéit küzdött! Propper Sándor: Idegen állam segítségé­vel! Györki Imre ezután letette a Ház asztalá­ra a levelet és elfoglalta a helyét. Az elnök ezután M a k k a i Jánost szólította. M a k k a i, aki ugyancsak az „Uj Magyar­ság" munkatársa, azzal kezdte beszédét, örö­mére szolgál, hogv Gvőrki után szólalhat fel és válaszolhat olyan vádra, amely nem tarto­zik ugyan a költségvetési vita keretébe, de kiegészítő látszat lesz arra a vádra, amelyet a Kázhan Pever emelt Rainiss ellen. Peyer azt mondotta, hogv az „Uj Magyarság" német kormánypénzből tartja fenn magát és hogy a pénzt Rajniss Ferenc hozta. Rainiss felszólí­totta Peyert. hogy Házon kívül ismételje meg állításait. Nincs abban a helyzetben, hogy Ba­rasits és Rainiss aláírását agnoszkájja. felfo­gása szerint mindkét aláirás hamisítvány, de azt ismertetett levél, mint bizonyíték, egyál­talában nem áll arányban azzal a váddal, ami néhány nappal ezelőtt elhangzott, hogy az „Uj Magyarság" német pénzen hazaáruló mun­kát végez és a pénzt Rainiss hozza. — Rainiss ajánlatot tett egy Wolff nevü ur által — folytatta Makkai —, hogy itt kőnyo­matos lapot indítsanak, amely hétenkint két­szer-háromszor jelenne meg és amely a német sajtó tájékoztatná a ma­gyar viszonyokról. — Ez a kőnyomatos nem lehet azonos az „Uj Magyarság^-gal, amely napilap. A Peyer által hangoztatott vádak csak azt a célt szol­gáljak, hogy a közéleti tisztességet bemocskol­ják. Milyen bizonyítékot szállít, amely a ma­gyar sajtóról tesz megállapítást. A magyar saj­tó 85 százalékban állandóan uszít Németor­szág ellen. Ha valaki a német—magyar keres­kedelmi viszonyokról kőnyomatost akar készí­teni, természetesen a német kormány támogatását kéri. — Ennek a levélnek ismertetése arra volt jó mondotta tovább Makkai —, hogy előse­gítse azt a folyamatban levő akciót, hogy Ma­gyarországon a német cégek képviselete ne le­gyen tisztán zsidó kézben. Ezután azzal folytatta, hogy hamisítvány­nak tartja Rainiss aláírását es mig ellenkező­jét be nem bizonyítják, állítja ezt. Németor­szág velünk barátságos állam és velünk azonos uton halad. Uj vadként jelent meg itt ez az állítás, közöljék a szociál­demokraták a Népszavában is. Esztergályos János: Meg fog történni! Makkai: Ugy majd biróság elé kerül az ügy, amely majd eldönti, hogy a két fél közül melyiknek van igaza. Makkai ezután külpolitikai kérdésekkel foglalkozott. Megemlékezeti az olaszoknak az atesszinek elleni győzelméről és rámutatott arra, hogy Németország ma már Európa egyik legnagyobb katonai hatalmát jelenti. Ezután Malasits Géza szólalt fel. A szo­ciáldemokraták azért gyűlölik a mai német rerdszert — mondotta —, mert üldöz egy vallást és tönkretette a munkásság szerveze­teit. Komis? elnök ekkor figyelmeztette, hogy egy idegen állam belső kérdéseit ne bírálja. Malasits ezután a munkásság kereseti viszonyaival foglalkozott és uj adóreformot sürgetett. A kormány munkáját ciigalasaisá­gunak tartja, ezért s költségvetést nem fo­gadja ej. A Ház végül elfogadta az elnök napirendi indítványát, hogy legközelebbi ülés«! kedden délután tartsák. 1936 mams 9. —' = Farukk Egyiptom királya Kairó, május 8. A parlament pénteki meg­nyitó ülésén Mahaz pasa, a wafd párt vmáre rövid beszédei mo.idott, ameltben annak a H­vánságának adott kifejezést, hogy a pártok foly­tassák az elhunyt király által megkezdett együttn működés politikáját. Ezután első Faruk Bot háromszori felkiáltással Egyiptom királyának kiáltották ki. Az egybegyűli képvise'ők és a karzat közönsége lelkesen éltette az uj uralkodót. Zavargások a lassM egyetemen Megsebesítetlek egy professiort Bukarest, május 8. A bukareti diákegyesüle­tek sztrájkja még mindig tart. A sztrájkolók még ma <em akarták beengedni az egyetemi hall­gatókat, de kísérletük meghiúsult. A rendőrség több diákot letartóztatott. A jassi-i eg\etemen komolyabb zavargások voltak. A diákok behatoltak az élettani intézetbe és súlyosan megsebesítették Grigore Popa egye­temi tanárt és Lucinescu tanársegédat. A diákok ki akarták szabadítani a zavargások sorén letar­tóztatott öt társukat, mire a csendőrség riasztó­lövéseket adott le a levegőbe és a diákok meg-« futamodtak. Starti emberi) Olaszországija utazik Bécs, május 8. Starhemberg herceg május 15-ike és 22-ike között olaszországi utat tesz, amihez különböző politikai találgatáso­kat fűznek. Utjának célja Milánó és Roma, aJ utazás hivatalos megokolása az, hogy olasz­osztrák labdarugómerkőzóst tartanak, amit Starhembergnek, mint az osztrák sport veze­tőiének meg kell tekintenie. Ezzel szemben azonban felhozzák, hogy Starhemberg torább marad Olaszországban, mint szükséges lenne, ha tényleg csak a mérkőzést akarná megnézni Utazása miatt a hazafias arcvonal májuí 24-re tervezett felvonulását junius 7-ére halasztot­ták. o Iliit Biztositási Osztálya PPPMíMHIHHÍ

Next

/
Thumbnails
Contents