Délmagyarország, 1936. május (12. évfolyam, 108-132. szám)

1936-05-08 / 114. szám

2 OeiMAGYARORSZAG 1956 május 8. te a szegedi— kelebia—csikériai vasút mielőbbi megépilését, amelynek nagy gazdasági jelentősége van. Kertész Miklós egész sor határozati javaslatot nyUjtolt be. amelyek mind a magánalkalmazottak szociális helyzetének javítását célozzák. A költségvetést nem fogadta el. Árvátfalvi Nagy István és Reibel Mihály után Csikvandv Ernő felemiitette, hogy a horogkeresztes élharcosok felelőtlen ígérgetésekkel izgatják a falvak népét. így például az ő kerületében azt mondották, hogy jövőre már fegvvert kapnak. A Ház legközelebbi ülését pénteken délután 4 óakor tartja. Az ülés háromnegyed 12 óra után ért véget. Budapest, május 7. A képviselőház mentelmi bizottsága csütörtökön délután Ángyán Béla elnökletével ülést tartott és letárgyalta Peyer Károly, Rainiss Ferenc, Esztergályos János, Győrki Imre és Propper Sándor képviselők ügyét, akiket a képviselőház a mentelmi bizottsághoz utasított. Krüger Aladár előadó ismertette a történteket. A mentelmi bizottság azt javasolja a képviselőháznak, hogy Peyer Károlyt 30 napra zárja ki a nyilvános ülésekről. Esztergályos Jánost, Györki Imrét és Propper Sándort jegyzőkönyvileg róják meg, mig Rainiss Ferencet kötelezzék a Ház ünnepélyes megkövetésére. Május 7~ének a Mars~téri emlékünnepe lakianyában A polgármester beszéde 72 tiszt tizenhét év előtti elhatározásáról (A Délmagyarország munkatársától.) Csütörtökön délelőtt kegyeletes emlékünnepély ío'yl le a volt negyvenhatos laktanya udvarán. A város polgári és katonai társadalma annak a törlénelmi jelentőségű eseménynek az évfordulóját ünnepelte meg impozáns keretek közölt. amelv tizenhét évvel ezelőtt, 1919 május 7-én történt, mikor néhánv hősiesen elszánt tényleges és tartalékos tiszt megszállta a laktanyát, lefegyverezte annak kommunista őrségét és ezzel megteremtette a hatalmi alapját a nemzeti megújhodásnak. Az emlékünnepélven megjelentek a résztvevő ténvleges és tartalékos tisztek csaknem teljes számban, ott volt dr. Pálfv József polgármester vezetésével a város tisztviselőkara. nénes küldöttséggel képviseltette magái a helvőrség tisztikara, megjelent dr. T, á n g Miticzky Ernő táblaelnök a táblai, törvényszéki és iárásbirósági bírák élén. dr. vitéz Tmecs György főispán, dr. vitéz Shvoy Kálmán nv. altábornagy, országgyűlési képviselő, dr. D i t r ó i Gábor professzor, az egveletn rektora, kivonullak a frontharcosok, a vitézek, a vasutasok és részi vett az űnnpnségen a város társadalmának igen sok polgári tag|a is. Az ünnerélv tábor! misével kezdődött. A misét dr. Halász Pnl móravárosi plébános mondotta a laktanva-kapuval szemben fölállított tábori oltár elölt. Az egvházi énekeket a szegedi egyházi énekkar énekelte Csornák Elemér karnagy vezényletével. A május hetediki bajtársak az oltár Italoldalán fölállított szószék alatt helyezkedtek el. Névsorukat véglegesen még nem állították össze, az ideiglenes névsor szerint a következők vettek részt tizenhét évvel ezelőtt a laktanya elfoglalásában: v. Arvay Jen«, dr. Biedl Jenő, Berger Imre, Bach Artúr, Baoh Ferenc, Bárkányi Ferenc, Barta Fcrenc, Bogyó József, Bózsó János, Brunner Gyula. Bach László, Bencéik Endre, Bunford Józsel, Borza Pál, Balogh Ferenc, Böck János, Be dftházl Sándor, Csórja Zsigmond, Csenderits Imre, Dobó József, dr. Dobó József, Erdélyi György, dr. Fisoher Marcel, Gárgyán Imre, Gábor György, Havas Árpád, Hágér László, Hrabák Zoltán, Hurvadi János, Ivánkovics Ferenc, Keővárv Ottó, Klemcnt Antal, Klein János, Kriegner Emil, Kertész Lajos, Kovács József, Kószó György, Klivinyi Józscr, Klucsik Ferenc, Kynsburg Béla, Lindenfeld Lajos, Lábdy Jen«, Mihálvffy István, Molnár Miklós, Máthó Gyula, Miksa Jen«, Mecher Anlal, dr. Nekích Bichard, Nagy Sándor, öry Gyula, dr. Eördögh Lajos, Kováts Zoltán. Nyáry János, Patzauer Aladár, Pnipp János, Pálfy István, Budnay Lajos. Schatz Gvörgy, Schimits Fe. renc, Szabó Béla. Szombathelyi Béla. Széli Akos. Tábith Jenő, Trebitsch Gyula, Tóth Gyula, dr. Tóth Imre, Wégmann Jen«, Wégmann Béla, Vass Miklós, Veres Miklós, Várady Pál, Wéher Oszkár, Zeitlcr Albert, Zeisler Sándor, Zimmermann Vilmos Ezeken kivill az előkészítésben ?>s a végrehajtásban részt vettek a kővetkezők": P Zadravetz István, Harsányi Hemér, Tirts Sándor, Dicndorfer Miksa, Pottyondy Károlv, ütirtik Gy«z«. Karlik István, Berecz János, báró T'eim Géza, Hammerl Géza. Dobokay Béla. Izséfy •Madár, dr. Kovács Béla. Eckensbérger György. Gömbös Gyula, Kökénvesdy Papp Ferenc, Reiter Ferenc. Kerner Pál. Székessv Ferenc, dr. Polgár Péter (• dr Bokor Pál, A tábori misén Halász plébános nagyobb beszédet mondott, amelynek keretében megemlékezett a hősies roham jelentőségéről és hálával, elismeréssel szólt mindazokról, akik bátor szívvel vállalkoztak a terv végrehajtására. Mise után kezdődölt meg az ünnepély, amelyet a Szegedi Városi Énekkar Egyesület a Hiszekegy-gyei vezetett be. Az első beszédei dr. Pálfv polgármester mondotta: — A ránk nézve oly szomorú véget ért világháború egyik legnagyobb és leggyászosabb ta íu. sága - mondolla a polgármester —, hogy a polgári és katonai fegyelem meglazulása milyen romboló folyamatol idéz el« és milyen veszélvbe döntheti a nemzetei. A történelmi távlat mindjobban igazolni fogja azt a feltevést, hogy nem jutottunk volna ide, ahol vagyunk, ha lelkiismeretlen izgatások hozzá nem férkőznek testi és lelki szenvedé sektől elavötört h«s katonáinkhoz is és meg nem lazítják az egész világháború alatt legmagasabb katonai erényekben tündöklő, fegyelmezett magatartásukat. — A frontokig eljutott bolsevista gyújtogatás néhol fellobbanó lánggal, de parázslott végig az egész ország testén és nem kerölte el a mi vároVoll Onozóné halászcsárdáidban ma este uegyes naiDdi tüzöti halászién Abonenseket vállal és kihordásokat la eszközöl 184 Puaztaazerl (Puzsln) Miklós ha'ásrcsárdá a, Szenlháromsáa;.uc;a 3. KerttielylségemBf megny tot'am 1 FHtsan csapolt sflr állandóan kapható. sunkat sem. A megszálló francia csapatok jelenKta itt. még fékezte valahogyan a súlyosabb kilengéseket, de azért ncin akadályozta meg a vörösöket abban, hogy a halaimat magukhoz ragadják. Ennek a hatalomnak egyik legfontosabb tényezője voit a kaszárnyák birtokbavétele. Ezért mélységes hálfc és elismerés illeti azokat az elszánt, hősies bátorságú, életüket kockáztató, tényleges és tartalékos tisztekből álló csapatot, amely 1919. május 7-én rajtaütéssel lefegyverezte a vörös őrséget és birtokba vette a kaszárnyákat. Ez a nagyszert fegyvertény aléltságából felrázta a polgári társadalmat és utat nyitott a közbiztonsági haderő megszervezéséhez, amf viszont Magyarország kormányzója által uj honfoglaló útjára vezetett nemzeti hadsereg alapja volt. . , — Ugy érzem, hogy a város hatóságának kötelessége. hogy ezt az emlékünnepet minden idők okulására a törvényhatóság akaratával Intézményesen biztosítsa Bejelentem, hogy erre nézve 3 kezdeményező lépéseket megtettem és a közgyűlés elé határozati javaslatot terjesztettem. A város legjobb polgárait megillető tiszteletadással kö. szöntöni a felszabadítás hálánkra érdemes, ragyo gó fegyverlényében résztvett összes bajtársakat és azt kívánom, hogy Jiátor és hazafias példaadásuk buzdítsa minden idők magyar ifjúságát, a város minden hü fiát komoly időkben hasonló áldozatos és bátor magatartásra. A polgármester beszéde után dr. T ó t h Imre tartott beszédet, amelynek keretében méltatta 3 hetvenkét szegedi tiszt cselekedetének jelentőségét, amelvben a magvar őserő megnyilatkozását kell látni, ez a cselekedet fejezte ki azokban a veszedelmes időkben először a magyar yővendőbe vetett és újraéledt hitet. Dr, H a j n al István adta elő ezután Miskolczy Kovács Gyula: „Árpád ébredése" cimü ünnepi ódáját, majd dr. Bokor Pál tartott lelkes beszédet, amelyben a magyar ifjúság elé példaképül állította a tizenhét év előtti cselekedet bőseit. Az ünnepséget az énekkar a Himnusszal zárta be. Róma szuverén módon gyarmatosítja egész Abessziniái A négus csak Jeruzsálemben nyeri vissza szabadságát London, május 7. Legutóbbi táviratok szerint Addisz-Abebában a rend teljesen helyreállt. Az élet visszatért a rendes keretek közé. Az olaszok uj rendőrséget állítottak fel, amelyet gyorsgépkocsikkal láttak el. Az abesszin fővárosban olasz haditörvényszéket létesítettek. Dz§ibuti és Addisz-Abeba között a távbeszélő és a vasúti közlekedés az éjszaka helyreállt. Harrarból az abesszin bandák már kivonultak, de az olaszok még nem szállták meg a várost. A párisi Oeuvre értesülése szerint Olaszország nem állit más embert a négus helyére. Valamennyi törzs önkormányzatot kap, az egész terület gyarmat lesz egy fasiszta kormányzó fennhatósága alatt. Róma nem vállal semmiféle nemzetközi kötelezettséget senki iránt sem és teljesen szuverén módon hajtja végre rendszabályait. II négus utia Pott-Said, május 7. Az Enterprice angol cirkáló, amely a négusr- és kíséretét Páleszi inába viszi, reggel 6 órakor Szuezbe érkezett és azonnal engedélyt kapott, hogy a csatornán áthaladjon. London, május 7. Haifából a külön vonaton angol kalouai diszőrség kíséri el a négust. A hatóságok kijelentették a négusnak. hogv amig angol védelem alatt áll. nem szabad a külvilággal érintkeznie, "de mihelyt Jeruzsálembe érkezik, magánszemélynek fogják tekinteni és akkor visszanyeri teljes szabadságát es fogadhatja a sajtó képviselőit. »abessziniát katonailag nem győzték le« — mondja Vehlb pasa Dzsibuti május 7. Az abesszin hadsereg Sezszeomlásának okáról érdekesen nyilatkozott Vehib pasa, a déli hadsereg volt vezérkari főnöke és Damptu tábornok, volt abesszin hadseregparancsnok. Vehib pasa kijelentette, hogy Abessziniát katonailag nem győzték le. A visszavonulásnak az volt az oka, hogy az ország zilált! és kétségbeejtő anyagi helyzetbe került. Damptu tábornok szerint a négusnak nem volt más választani valója, mint elmenakülni, mert fellázadt katonái megölték volna. Katonáinak nem volt te lőszere, se élelmisztf. Megtörtént, hogy katonái öt napig nem jutottak táplálékhoz. & lepia^sabb katonai rendjelet kapta Mussolini fíóma. május 7. A-király csütörtkön a leg» magasabb olasz katonai rendjellel, a Savoyar rend nagykeresztjcvel tüntette ki Mussolinit.