Délmagyarország, 1936. május (12. évfolyam, 108-132. szám)

1936-05-06 / 112. szám

,<956 május (5: D£LMA'G7ARORSZAr, A kúria halálraítélté az ujszegedl feleséggyilkost Ha a kegyelmi kérelmet elutasltiák, a Csillagbörtön udvarán kivégzik Szalai Illést (A Délmagyarország munkatársától.) Emléke­seles az a nagy feltűnést keltett gyilkossági bűn­ügy, amely két esztendeiével ezelőtt pattant ki Újszegeden. A rendőrségnek tudomására jutott, hogy Szalai Illés kertész 1932 áprilisában meg­öltt feleségét és holttestét a kertben elásta. Szalai Élés éveken keresztül különváltam élt feleségé­től, egy másik nővel vadházasságban. Szalai Illés T932-ben visszacsalogatta feleségét azzal, hogy éljenek tovább együtt, mint később kiderült, en­nek az oka az volt, mert rossz anyagi helyzetbe került, házát is fenyegette az árverés. A vadházas­társ elköltözött a lakásból, de Szalainak az volt a szándéka, hogy felesége megölése után vissza­veszi. Szalainé gyanútlanul visszament férjéhez, aki azután az első alkalmas éjszakán megfojtotta és holttestét a kertben elásta. Az asszony eltűnését bejelentette a rendőrségen, kerestek is az asz­ezonyt, de nem találták. Akadtak tanuk, akik azt vallották, hogy látták a szerencsétlen asszonyt a közúti hidon lehorgasztott fejjel menni, való­8*inü tehát, hogy beleölte magát a vizbe. Kr't fgztendő után a vadházastárs egyik vidéki rokona ttzette nyomra a rendőrséget. Szalai Illés csak­hamar beismerte, hogy megölte az asszonyt és A képviselőház kedden délután Korniss Gyula elnökielével megkezdte a költségvetés tárgyalását. Zsindely Ferenc előadó egyórás beszédben is­mertette a költségvetést. Beszéde során jelenitek meg a karzaton a fővárosban tartózkodó kül­földi újságírók, akiket Zsindely üdvözölt. — Engedjék meg — mondotta —, hogy a Ház minden tagja nevében melegen köszöntsem kedves vendégeinket, az ujságiró urakat. A ven­dégeknek Magyarországon mindenkor kijáró szi­veslátáson kívül összekapcsol minket az az igaz­ság, amelynek Önök foglalkozásuk révén har­cosai ós amely igazság nekünk legnagyobb bi­zakodásunk. Az ellenzék első szónoka Sulyok Dezső érdekes történelmi fejtegetésekkel kezdte beszédét. A 18-as években nemzetünk pá­ratlan történelmi tragikumát — mondotta — nem Károlyi Mihály és Kun Béla idézték elő, mint ahogy nem az éjszaka csinálja a sötétséget. Bukásunkat szégyenteljessé telte az, hogy min­den külső és belső fronton silány ellenfelek előtt tettük le a fegyvert. — A 67-es kiegyezési politikának következ­ménye volt az — folytatta —, hogy nemzetünk lényében sohasem tudta keresztülvinni akaratát és kénytelen volt formaságokon lovagolni. Ha az utódállamok gyilkos ksíebbségi politikáját a mi háboruelőtti kisebbségi politikánkkal összehason­azt adta elő, hogy holttestét elégetne a mosó­konyhában. Végre aztán megmutatta azt a helyet a kertben, ahol a szerencsétlen asszonyt a borzal­mas éjszaka után elföldelte. A törvényszék előtt a gyilkos férj azzal véde­kezett, hogy nem előre megfontolt, szándékkai ölte meg feleségét, hanem pillanatnyi felindulá­sában. Az asszonnyal ugyanis összeveszett, szi­dalmazta őt, meg is ütötte, mire ő megfogta a torkát. A szorításától azután az asszony meghalt. A törvényszék több tanú kihallgatása után meg­állapította Szalai ülés bűnösségét _és a kertészt gyitlcosság büntette miatt halálra ítélte. A tábla megváltoztatta az elsőbiróság ítéletét a büntetés mértékére nézve és Szalai Illést életfogytig tartó fegyházzal sújtotta. Kedden került az ügy a kúria elé, amely az elsőfokú itélelel erősítette meg. .Szalai Illés hta­lálos Ítélete tehát jogerős. A kúria az ítélet ki­hirdetése után kegyelmi tanáccsá alakult át és azon döntött, hogy ajánlja-e kegyelemre a fele­séggyilkost, vagy sem. A döntést zárt tanácsko­záson hozták meg. fia Szalai. Illés kegyelmi ké­rését elutasítják, akkor rövidesen sor kerül ki­végzésére. Htjuk, megállapíthatjuk, hogy a magyarság soha egy szalmaszált sem tett a nemzetiségek boldo­gulásának útjába, ellenkezőleg, mindig pártolta őket. Hogy a nemzetiségek mégis elszakadtak a szentistváni államiság gondolatáról, ugy ennek oka abban keresendő, hogy a szabadságharc idején a magyarságot szembeállították a nemzetiségekkel. Ezután rátért a magyarság mai feladataira és első teendőinek azt állapította meg, hogy éjt nappal egybevetve kell dolgozni ezeréves határaink visszaszerzésére, ugyanakkor védenünk kell a meg­maradt csonkaországot is, amely nélkülözi a biz­tonság kellékeit. Belpolitikai téren viszont négy­száz esztendő mulasztását kell pótolni és minden tekintetben olyan állapotokat kell teremtifni, ame­lyet szegénységünk mellett is kívánatossá tesz a fejlődés. — Nekünk is állást kell foglalnuk — mon­dolta — azokkal a szellemi áramlatokkal szem­ben, amelyek kereszlfil-kasul járják Európát. Külföldről importált idegen télelek­kel a magyar népet nem lehet fel­emelni. — Egyik legkényesebb kérdésünk a felekezeti kérdés. A lakosság 64 százalékát kitevő katoli­cizmusnak nagyobb szerepet k •!l adni az ország életének irányításában. A; antiszemitizmust hely­telenili. A zsidóságnak nemcsak rossz tulajdon­ságai vannak és egyébként sem lehel a nemzet organizmusából félmillió embert kirekeszteni. Gömbös Gyulának a sors különös lehetőséget adott. Ha konnányraj utasakor megvalósítja a tit­kos választójogot és rátér a fentartás nélküli né­pies politikára, a magyar történelem legnagyobb alakjai közé emelkedhetett, volna. A miniszter­elnök azonban elmulasztotta ezt a lehetőséget. Nem a népre, hanem a szüle kamarillára támasz­kodott és irányzata ugy viszonyul a helyes kor­mányzathoz, mint a gics a művészi alkotáshoz. A kormány iránt bizalmatlan, a költségvetést nem fogadja el. Bud János beszédében foglalkozott az ifjúság kérdésével és rámutatott arra, hogy nem elég az 3 egyetemi felvételek megszigorítása, hanem arra is törekedni kell, hogy a szakiskolák növendékei a gazdasági életben helyezkedjenek el és ne a2 államnál ós egyéb közületeknél. A deficitért nem lehet a kormánynak szemrehányást tenni — mondotta —, mert Európaszerbe mindenütt nagy a deficit és ennek oka a nehéz gazdasági helyzet Ezután arról beszélt, hogy a tanyavilág el van zárva a kultúrától, kultúráját tehát emelni kell Kijelentette, hogy mélyreható adóreformra nincs szükség. Hangsúlyozta, hogy a közvélemény el­ismeréssel kiséri a római megállapodásokat. Huszár Mihály foglalkozott a kereszténypártot éri támadásokkal. Kijelentette, hogy a párt kallo­likus alapon áll, de senkinek jogait nem akarja csorbítani. Sérelmeket tett szóvá, amelyek a ke­reszténypártot vidéki hatóságok által érték. Vitéz Ujfalussy Gábor a honvédelmi minisz­tertől kérte a fegyvernemek közötti egyenlőtlen­ség megszüntetését. Éber Antal hatáiozati javaslatot nyújtott be, hogy a kormány küldjön ki parlamenti bizott­ságot a deficit eltüntetését szolgáló eszközök ki­kutatására. A munkanélküliséget nem lehet meg­szüntetni tőke nélkül, a tőkeképződéshez azonban bizalom kell. A bizalom nem állhat addig hely­re, amíg állandó hatósági beavatkozás tapasztal­ható a gazdasági életben. Részletesen foglalkcn zott az adóreform szükségességével, a költségvetést nem fogadta el. Rátz Kálmán beszédében a modern kapitaliz­musnak Magyarországon való kialakulásával fog­lalkozott. A költségvetést elfogadta. Peyer Károly határozati javaslatot nyújtott be. hogy a kormány hat hónapon belül terjesz­szen elő törvényjavaslatot az általános titkos választójogról, a választások tisztaságáról és az ajánlási rendszer el törléséről. Ellenőrizni kell, hogy azok a lapok, ainehek nem előfizetőkből élnek, honnan meritik pénz­forrásaikat. Éles szóharc fejlődött ki fíajniss Ferenc és a baloldal között. fíajniss: Mondja meg információit, aki nem mondja el információit, gyáva ember. Györki Imre: Milotay ur azelőtt Tretlinával zsarolta a vállalatokat, most a kormányt zsarolja. Peyer: Olyan adataim is vannak, hogy- kül­földről hoznak be pénzt egyes lapoknak. fíajniss magából kikelve kiáltja: Gyáva, bi­tag, disznói Esztergályos igy felelt: Strici, csirkefogó, gaz­ember! Györki: Bitang gazember! Az elnök mindhárom képviselőt többször rend­reutasilolta. Az ülés vegén ismét kiujultak a viharok. fíajniss kijelentette, hogy l'eyer beszéde köz­ben őszinte sajnálatára elragadta az indulat. Az »Uj Magyarság« nem kap pénzeket Németor­szágbló. Felhívta Peyert, ismételje meg kijelent tését, hogy felelősségre vonhassák. Peyer: Nem hajlandó kiszolgáltatni informá­cióit. Utasításokat senkitől sem fogad el. Egyre tartott az éles vita, amit a kormány­pártról zajos, izgatott közbeszólásokkal kisérték. A viharral tarkított ülés 12 órakor ért véget. Balvárosi Mozi Mára a nagy siker miatt meghosszab- Cmhna a hiffl glgfl cimü nagysikerű Mtottuk az LlllUGl 9 IIIU dldll magyar filmet. Széchenyi Mozi Szerda, csütörtök Moszkvai nász (Utolsó keringő) 3transz csodaszép muzsikájával teletűzdelt szerelmi történet. Petrovits Szvetlaslév, Adelle Sandrock, Malmay Tibor. Éjfélig tarló viharos öléssel kezdődött a költségvetés tárgyalása Durva közbeszólások és összecsapások a, szélsőjobbok al és a szo­cialisták között — Sulyok, Huszár, Bud, Éber és Peyer beszédei az első nyolcórás Qlésen

Next

/
Thumbnails
Contents