Délmagyarország, 1936. május (12. évfolyam, 108-132. szám)

1936-05-31 / 132. szám

Arany János karlsbadi versei Irta ár. CSEKEY ISTVÁN egyetemi tanár A Pélmagyarország mult vasárnapi, május 24-i számában Karlsbadból keltezve érdekes cikk jelent meg a sokat utazó és mindig nagy elevenséggel író Paál Jób tollából. „Ahol Toldi szerelme megszületett, Arany János ismeretlen karlsbadi versei" volt a cikk cime. Ismeretleneknek azonban nem lehet ebeket a. verseket minősíteni, mert hisz részint Arany költeményei közt előfordulnak, részint .pedig mái' előzetesen közzétettük őket, így jó magam 1932-i karlsbadi kúrám közbep szorgalmasan gyűjtögettem a kurlshadi magyav emlékeket, amelyekről egy cikkben, majd ugyanakkor Arany János karlsbadi életerő) és működéséről egy másik cikkben Sfároeltam be. A rákövetkező évben pedig dr. Molnár Béla karlsbadi fürdőimig tollából könyvárusi forgalomba nem került, rendkívül izíéees kiállítású, illíjfztfált füzet ke jeleni meg Kner gyomai könyvnyomtató műhelyének dicséretére. „Arany János Karlsbarlban" a 22 lap terjedelmű kis oktáv alakú brosúrának a eime Ebben Molnár minden! leközöl, ami Aranyra vonatkozólag karlsbadi viszonylatban kinyomozható volt. Arany Jánosnál 1868-ban ,.máj- és bállob" tünetei mutatkoztak. 1861 és 1872 közt dr. Kajdaesy. Pest vármegye tiszti orvosa volt a házi orvosa, aki az 1*63. év nyarán Karlshadba küldötte. 1 «69-től 18?6-ig ősségen nyolePz»r időzött Arany egy-egy hónapig nyaranta a világhírű fürdőn minden évben megvette a karlsbadi ivópnharat. amelyek meg is maradtak halála után a. hagyatékában. Amikor a vizivás után az előirt sétát befejezte, ő is a. ,-Posthof" kerti vendéglőben reggelizett, „hol a magyar asztal e'l és virágzik". Valamikor Goethe. Schiller. Beethoven és más hasonló nagyságok élvezték a „Posthof" fái alatt a Tepla csobogását. És most is, ha e gyönyörűsége,s helyen megmeríti az ember tekintetét a természet sziklába meredt fenségén, lelke elmerül ^ régmúlt postakiesi-romantikájába ,.. 1871 és 1872 nyarán Arannyal egvijtt CsenQeryék is ott voltak. 1871-ben Pálffy Albert, 187?-ben Horváth Boldizsár, Tóth Lőrinc, 1875-ben Ghiczy Kálmán, Thaly Kálmán, báró Fejérváry Géza és Ferenczy Ida. Maradt Arany hagyatékában vagy száz nevet tartalmaid iegy?ik is azokról, akikkel nvolc év alatt Karlshadhan megismerkedett. Most ie a Schloeaplatzen van a „Hungafia" hotelpanzióval szemben a 6. ezámu „Jáger" nevü há». (Karlsbadbnn nem házszámok, hanem nevük szerint különböztetik meg a házakat,) Ennek második emeletén lakott Arany „panorámás kis szobájában". Paál Jóh közölte annak az emléktáblának siövegét, amely a halálraítélt ház falán a kapu fölött németül és magyarul hirdeti, hogy mely években lakott ott Arany Jánoa. Mai napig nem tudjuk, hogy ki és mikor állítatta a márvány emléktáblát, amelynek évszámai azonban nem egészen helyeseik- Az 1869. és 1870. években ugyanis Arany, amint a kurlistákból megállapítottam, a. Hir«ehen«prungzeile 18. szám alatti „Walter ftott" nevü házban lakott és csak azután, szállásadó ess/onyát kfc'vetve, mert át a „J6ger"-be. Ebédelni az ezzel szemben levő „Hannoverébe járt, Épp igy n?m egészen bizonyos, hogy az e> két verssor, amely annak a fapadnak a kőtámlájába van vésve, amely az , Ecce homo Kapelle" mellett a Freiindscbaftsscialba vezető uton több erdei ut kereszteződésénél fekszik, Aranytól szármarV-é. Voimvlck Géia nem hiszi, hogy e vereeket Arany irta Ellenben szerinte hiteles az a sírvers, amelyet egy ott slhunyt, szegény, budapesti fiúnak, Rockenstein Mihálynak a karlsbadi zsidó temetőben felállított sírkövére irt 1869-ben. Érdekes azonban, hogy ezt a sirkövet nem sikerült megtalálnom, sőt nem is tudtak róla Kailsbadban. Maga a vers igy hangzik: „Jó magyar ifjan akart használni honának És hogy err>t nyerjen, jött felüdülni ide — Hajh, de ihWcs hfujt kora sírját lelte meg litten, Most apa és rokonok gyásza kesergi nevét" Említi azután Paál, hogy Arany szintén lefordította ,Vit az ódát, amelyet Lúbkowitz Bohuslav (1462—1510) cseh humanista, aki rövidebb ideig Ulászló király budai udvarában is szolgált, „In therma* Caroli IV." címmel irt. Ezt az ódát- amely Karlsbadban a Műhlbrirm mellett máivánvtáblába vé6ve olvashattó, 1829-ben Johavn de Carro lovag kerlsbadi orvos franciául és németül kiadta. Könyvében a latin eredetin kivül két német, egy cseh, két francia (az egyik Dumas-tól), egy angol, egy görög, két héber, egy-egy olasz, svéd, holland és orosz műfordítás mellett két remek magyar fordítás is szerepel. Az egyik Kazinczy Ferenctől, a más>k Szem,ere Páltól. Hogy Arany ismerte-e ezeket a fordításokat, nem tudjuk. Annyi azonban bizonyos, hogy már első karlsbadi tartózkodása idején, 1869-ben Blairao&k Karlsbadról irta. könyvében olvasta a latin ódát és maga is lefordította. „Károly császár forrásaihoz" címmel jelent meg költeményei között. Hiányzik azonban abbéi a hatalmas kvartalnku díszkő tétből, amelyet 1932-ben adott ki a kHfnadi városi tanács „Karlsbad ím Munde seiner 05ete** címmel gazdagon illusztrálva. Benne esak Kazinczy és Szemere fordítása található a 21. és 22. lapon. A véletlen nemrég érdekes felfedezésheg juttatott. Erről Molnár Béla sem tud fentebb idézett kiadván\ áhan. Nevezetesen a Vöjeemartytól szerkesztett „Tudományos Gyűjtemény" 1S29 évi IX. kötetében a „Külföldi Literafura" könyvismertetései között Kis János 13 Ezer is ezer megelégedett háziasszony Igazolja, hogy a wOTQS? hengerrendszertt petroleumgAz - ktsz(111ék DeikUlSshetetlen a háztartásban, mert: GAZDASÁGOS, GYORS, KÉNYELMES. A legújabb 1936-oa modelleket lev. lap, hivátrn vételktnyszer néllctll 4s díjtalanul, kész< •éggel bemutatja: n szegedi képviselet : M4DAR4« ZSIG*fONl>. ATTILA II. 7. evangélikus szuperinteoidens, Kazinczy költő társa, bőven ismerteti Oarro lovag fent emli tett, francia könyvét. Kötzli belőle a Lúbkowitzféle óda latin eredetijét és annako Kazinczyés Szemere-féle fordítását. De közzéteszi a maga fordítását ie, mert — mint jegyzetben irja - ..Ezen dc-ák vers fordítására én is fel voltam PrágáLól szólítva, de megvallu. i, sem mi vonzót nem találtam henne". (104. 1.) Sőt Kis János közleményéből azt is megtudjuk, hogy: „Még egy harmadik Magyar Forditá* is készült, mellyet, ámbár emezekkel eggvütt kinyomtatva nints is, a' többi rendbéli próbák öszve hasonlításában gyönyörködök kedvéért hasonlóképen ide iktatunk." (103. 1.) „Annak ckát, hogy ezen fordítás fel pem vétetett, de Carro Ur egy a' fordítóhoz Frantzia nyelven írtt Levelében így adja elő: Bizonytalan lévén szándékom foganatja eránt, minden Nemzetbélieknél egyszerre több költőket szóllftattam és kérettem-meg, 's amikor az Ür munkáját vettem, már a' másik fordítás le volt nyomtatva, V egy nyelven kettőnél többet nyomtattatni nem bátorkodtam." (103—104 1.) Hogy ki volt ennek a harmadik magyar műfordításnak a szerzője, Kis nem említi meg Mindenesetre érdekes azonban, hogy a Liobko witz-féle óda magyar műfordításainak a száma nem három, hanem öt. Mondanunk sem kell, hogy Aranyé valamennyit messze felülmúlja. Arany azután lassankint ráunt Karlsbadra. 1876-ban azt írta feleségének, hogy jövőre inkább szeretne Csengeryvel Korytnicára menni. „ ... nem tudom, miért járok Karlsbadba." Ettől kezdve a nyarakat azután a Margit-szigeten töltötte, mígnem 1882 október 22-én utol nem érte a halál. " —~ .. Mmm laa&Ali Modern szabi«, ele-yins öltönyök, felöltők, ragUnok Pivatoi tZOVtttaK, K R l E B-nél.° Klauzál tér 5. Efl^éni fürdőruha után félnap alatt készfil Horuatn m u. 10 KÖLCSÖNÖKET FOLYÓSÍT Magyar Általános Takarékpénztár Részvénytársaság Széchenyi Mr i. SZEOrDI néMNItZETC Fiókok az ország legtöbb városában Salát tfike 34 millió dedsS