Délmagyarország, 1936. május (12. évfolyam, 108-132. szám)

1936-05-31 / 132. szám

s oei maíivahoksz AO 1936 május 3t.' lalkozva, azt fejtegette, hogy a bizonyítás si­került és a vádlottak felmentendők az ellenük emelt vád alól. Az utolsó szó jogán felőször Mák József ez ólait fel és kérte fel­mentését azon az alapon, mert neki a cikk megírásában nem volt semmiféle része. Végül dr. Lázár Ferenc mondott hosszabb beszédet, amelyben rámuta­tott azokra a körülményekre, amelyek a Petty­kó elleni fellépését indokolták. Kijelentette, bogy érzése szerint nemcsak azokkal az ügyek­kel kell foglalkoznia, amely véletlen folytán bi­rói Ítélőszéke elé kerülnek, hanem azokkal is. amelyek nem kerülnek oda. de amelyek mellett nem lehet elmenni szó nélkül. A magyar ifjú­ság érdekében emelt, szót — mondotta — és évek óta Kálváriát kell járnia, mártirsors ju­tott osztályrészéül. -Ha a bíróság ugy tal.ílja — mondotta —, hogy bűnös, akkor a legsúlyosabb ítélettel EPILETFA ASZTALOS-ÁRU PADLÓ DESZKA HEMtMYfR-DtSZHa és PBLIQ EN Y VEZET L LEÜEZ m Ahácosziop, icc, Karó e'sloi 11-26 ós Szt István tér, rárisj krt35.( v.Somló telep) Uisrag-1 8*thlen u. sújtsák, tudni fogja majd kötelességét, levonja a konzekvenciákat. Arra sem kell tekintettel lenni, hogy mi lesz majd vele, mert családja anyagi helyzete megélhetését biztosítja. D* az a véleménye, hogy nem itélhetf el, mert már az ismertetett iratokból is megállapítható, hogy állításai megfelelnek a valóságnak. Beszéde végén meghatott, szubjektiv hangon gyerekkoráról beszélt, küzdelmeiről, közben annyira elérzékenyült, hogy alig tudta beszé­dét folytatni. Nem is tudta az utolsó monda­tát befejezni, hirtelen letilt. A perbeszédek befejezése után Vaday tanács­elnök közölte, hogy a tárgyalást kedden dél­ben tizenkét órakor folytatja a bíróság. Való­szinti, hogy akkor már ítéletet, hirdetnek. A szombati tárgyalás este nyolc órakor ért vé­get.. PÉNZT KAP mindenki, mert bármily értéktárgyra, ruhára utó!ag fizetendő törvényes és méllányos kamattal nagy köl­csönt kap az uj zálogházban Kölcsey-u. 4. Zálocrcédu­lája kölcsönét felemelem és kiváltom. Pénze után a lesnnapasabb kamatot kapja, érté patlir|át, Kényszer­kölcsönét MARUA9 RAflI Dr. S I M 0 N megveszem lllHUTH^ m w, Kfi'oev u. 4. ELSSLER FANNY LEGYEZŐJE Üveggel borított, sárgára festett, «égy lábon álló tetejű vitrinek között csavargok mostanában minden éjszaka. Vasárnap nyilik meg Pöstyénben az a kiállítás, amelynek termeiben rámába szorítva a falra akasztottak, vagy öveges szekrényekben egymás mellé tették azokat s régi emlékeket, amelyek az utolsó száz esztendő komédiásainak, muzsikusai­nak életéből a számunkra itt maradtak. Néhol a levél mellett ott fekszik a ludtollból faragott pen­na, avagy a lerágott végű tollszár, amivel az „aktor" megírta előlegkér« sorait. A fotográfiák papirosán lekopott a fény, gyűrött papirosok megszürkültek, a képeken malomkerék nagyságú kalapok — hatalmas strucctoll a 1 — díszítik a dá­mák fejét és az urak glacékeztyüt szorongatva ke­zükben, gérokkban feszítenek ... * A színházi kiállításnak hallatlan«! érdekes az anyaga. Hónapok óta tartó kutatás során száz esztendő legkiválóbb színészeinek, muzsikusainak és Írói­nak olyan leveleit kutatták fel tudósok, akiknek nem volt más dolguk, mint megrendezni ezt a ki­állítást, amikről vagy semmit, vagy vajmi keve­set tud a müvészettörténelem. Van itt Liszt Fe­rencnek egy ismeretlen levele, Kis« Józsefnek egy sehol meg nem jelent verse, a Pálffv grófok szom­szédos nádasszomolányi kastélyából áthozták ide Mozart „Varázistuvolájá"-nak azt a kéziratát, amelyet nemrég fedeztek fel, egy külön pavillon Beethoven emlékeit foglalja magában azokból az időkből, amikor a bonni orgonás süketségre kárhoztatott szomorú életű fia éjszakának idle. jén, villámcsapások és men,irvdörgés közepette szökött meg az isteni Terézia korompai kastélyá­ból a Finta ezredes villájába, hogV másnap reg­gel odaüljön a spinét mellé és réveteg ujakkal ki­hozza a billentyűkből a kilencedik szimfónia első akkordjait. Kii lón vitrinhem őrzik a Víg özvegy első kéziratát, l.ehár Ferenc javitott még a kottasorokban, Meyerber, Offenbach, Berlioz életének sok-vsofr Ismeretlen epizódja elevenedik meg az üveg alatt, régi színlapok visszavisznek bennün­ket abba az időbe, amikor a színjátszás nagviai ekhós szekéren, vendégmara«ztaló sárban tették meg az utat Pápától Veszprémig és esténként — ha másként nem ment — előadás után azt a kol­bászt és tojást ették meg vacsorára, amit a há­lás publikum a biléta árában a pénztárnál ha­gyott. Bizarul hat. hogy megkopott szinházi cé­dulák mellett ott fekszik az üveg alatt az a se­lyemre nyomott színlap, amelynek aranyosak a betűt — nem talmi, hanem Igazi, huszonnégy ka­rátos aranyat kentek vattával erre a szlníaprá! és amely csak egy példányban készült el, hogy « fraklkba öltözött ..Hrfintendant" tlz nerccel az előadás megkezdése előtt átszellemült arccal te­gye le azit a császár ischli, vagy burgtheaterbeli páholyának bársonnyal áthúzott peremére. Tegnapelőtt éjszaka a kiállítás egyik vitrinjé­ben Elssler Fannyval találkoztam. " * Sehratt Katalin sikereidben gazdag éleiének do­kumentumai: fiatalkori fotográfiák, Alexander Girardi levelei, Kutschera és Tvro'df mindig mo­solygó képe, Alexander Moissinak — Jederm rnja még mindig előttem kisért — be nem fejezett naplója, a pár héttel ezelőtt nyolcvan éves ko­rában elhunyt Gl?org Reimers, Charlotte Wolter és a bécsi Bnrglheater nálunk talán sohasem hal­lott sok-sok világhírű tagjának ¡fortréja — a hölgyek és az urak kivétel nélkül azzal a fa­gyott melegséggel mosolyognak ezekem, a ké;>'* ken, ahogyan Ferenc. József hatvannyolc eszten­deje alatt általában mosolyogtak az emberek Schönbrunnbim, a Burgban és az ischli Kaiser­villában — hevernek a fényesre pucolt üveg alatt abban a lefelé lejtő szekrényben, amelynek kö-j zejyén félköralaku em píréból biedermeierbe hajló„ aranyos rámájú kazettában, egy elnyűtt selyem le-* gyező pihen. Gyöngybetükkel csak ennyi áll egy kartorv lapon: Ein Fácher der TőnÁrin Fanny Elssler. ... Az Elssler Fanny legyezője. Sárgára szürkült taf helyemből, miniatűr fest­ményekkel ékesen. Tizennyolc vékony, elefánt» csontból faragott küllő tartja a szétnyitott sely­met, amely régen széjjelmálott volna már, ha nem telték volna valamikor — ki tudja mikor és ki tudja, ki? — a blondelk ereibe szorított üveg alá. Arany falevelek között három kép disziti ezt a lehellel-legyezőt, az egyiken egy lovag, rózsaszín frakkban, fekete térdnadrágban, selyemharisnyá­val a csatlós lalcktopánja felett, vakítóan fehér parókában kezet csókol egy hölgynek, akinek csil­logóan szőke a haja és aki kék ruhájában unot­tan ül aranyostámláju, selyemmel áthúzott tö­rékeny széken. A középső képen két dáma és egy ur beszélgetnek, kék frakkjában a gavallér áll, a hölc madil fekeU hála mögött ott áll a szeladon, a fülébe suttog, az ember szinte hallja, hogy kinn a parkban ivz­fohol szól a zene, talán Mozart, i*igy llavdn fogja kezében az elefántcsontból faragolt dirigensi pál­cái, a holrl most bújik el a felhők möcré és a lakájok diszkréten fordítanak hátat, ha a platán nok mögül elsuhanó árnyukat látnak közeledni.., Az Elssler Fanny kicsinyke legyezője szerelem­mel van tele és szárnyaszegetten megkopva meséli azokról az időkről, amikor a főúri palo ták körül elterülő földeken Belgiumból és Skóciából érke* zelt kertépítők csak azért ültettek fálcat, cserjéket és bokrokat, hogy holdvilágos estéken ezeknek a fáknak, bokroknak és cserjéknek suttogó világá­ban szeretni lehessen ... * Eddig nem tudott róla senki Ennek a legyező­nek a balsarkában észrevétlenül két betű húzódik meg. Tintával írták oda ezt a két betűt és meg­kopott száz esztendő alatt, akárcsak a pergamen­tek irása, amiket öreg klastromokban lúdtollal róttak a mécses pislákolása mellett magas szé­kükön, díszes iniciálékká! egymás alá a kámzsás barátok. Bodzából készült akkor még a tinta és csak a kínaiak értettek hozzá, hogy örökélu.ivé tegyék az Írásukat. Ez u két betű csak ennyit mond: Fr Mit jelenthet ez a két betű? Aki valamikor régen Elssler Fanny selyem le­gyezőjét miniatűr üvegszekrénybe tette, az tudta talán, hogy kinek a nevét rejti magában az abc­nek ez a két betűje. De azok, akik elküldték a pöstyéni színházi kiállításra Elssler Fanny se­lyemlegyezőjét, talán nem is sejtik, hogy ez a két betű históriát jelent. Hetvenkét esztendős korában, ezernyolcszáz­nyolcvannégyben halt meg Elssler Fauny, akiért száz esztendő előtt Bécs, Berlin, London és Páris őrjöngött. A Bécs melletti Gumpendorfban látta meg a napvilágot nyolc évvel a mult század for­dulója után, az apja Haydn számára másolta a kottákat és a testvérét, Teréziát a bécsi forrada­lom idején vezette oltárhoz Adalbert porosz her­ceg. Az Elssler Fanny életének sok-sok sikere volt, de csak rövid romantikája. Erről a roman­tikáról Badenben mesél egy csendes villa, meg­fakult irások a Habsbrugok bécsi levéltárában és az a két betű, amelyik szerényen és megkopva, hangtalanul és bánatosan ott szomorkodik a se­lyemlegyező sarkának szélén. A badeni villa, ahol hónapokon keresztül meg­bújva az emberek szeme elől, dolgozott .,Lég­ion"-] án Bostand és ahol még ma is megvan­nak nyomai ama kerti háznak, ahol holdvilágos tavasza estéken ültek egymásmelleit Fenenc, reichstadti herceg, Napoleon és Mária Lujza fia és Eisler Fanny, a bécsi táncosnő, talán többet tudna mesélni erről a legyezőről amelyikre ak. kor festhette egy piktor a képeket, amikor Met­ternich kegyetlen kézzel nyeste le a sasfiók gyor­san növő szárnyát és amikor egy álmatlan tava­szi éjszakán lepelbe burkolt titokzatos alakok várakoztak a wagrami csatatéren a nagy Kor­zikai ábrándos szemű szerencsétlen fiára ... Ezt a legyezőt a római király ajándékozta Els­sler Fannynak ... Paál Jót». IRLLHMSORSIEGYEX kaphatók a junius 5-iki húzásra. 1 sorsjegyre 2. nyeremény is eshet I. főnyer. 40.000 pengő II. főnyer. 20.000 pengő ITT. főnyer. 10.000 pengő azonkívül 17.000 különböző készpénz nyeremény. Pető Ernő foínsltónál, Szeged, Széchenyi fér 3. «7 I

Next

/
Thumbnails
Contents