Délmagyarország, 1936. május (12. évfolyam, 108-132. szám)

1936-05-31 / 132. szám

T93Ő május 3T. 0 e í M A G 7 A R O R S 7. % C, NOI FEHEECIPOK a legújabb modellek. Nyári cipők, saruk, bocskorok, szandálok. vászoncipők óriási választékban A. B. C.-tag HH-HH Cipöáruházban KeíeUen occa 12. Rassay nagy beszéde a szegedi Szabadságpárt szombati vacsoráján a kormányzati politikáról, a telelőtlen Izgatásokról, a reform jelszavakról, a demokratikus ideálokról, az alkotmányvédelemről, a tíz év ellenzéki küzdelméről, a politikai konszolidációról és az igazi nemzeti összefogásról (A Délmagyarország munkatársától.) Szombaton este nagyjelentőségű politikai esemény folyt le Szegeden. A Polgári Szabadságpárt vacsoráján nagyszabású beszédet mondott Rassay Károly, a szabadelvű ellenzék vezére, Szeged országgyűlési képviselője. A város ellenzéki polgársága rendkívül lelkes és meleg ünneplésben részesítette a képviselőt, aki este nyolc órakor érkezett meg Szegedre. A vacsorán, amely a Tisza-szálló hatalmas termében folyt le, közel ötszázan jelentek meg, köztük igen sok tanyai választó. A felsővárosi gazdák népes küldöttsége Dobó Ignác vezetésével jelent meg és vett részt a vacsorán. Amikor Rassay Károly fél kilenc után megjelent az étteremben, a vacsora résztvevői szűnni nem akaró tapssal és éljenzéssel ünnepelték. Az első beszédet / dr. Pap Róbert a Polgári Szabadságpárt elnöke mondotta. Meleg szavakkal üdvözölte Rassav Károlyt, majd így folytatta: — Mostanában sürü vendégvárásban volt részünk Szegeden, Hazánk nagyjai köziil többen kezBelváros! Mozi Vasárnap hétfőn és kedden Rökk Marika nagyszabású világ-filmje a Magyar tárgyú filmattrakció. Farkas Lajos és cigányzenekarának közreműködésével. Vasárnap éo hétfőn 3, 5, T, 9. Kedden g, T. 9 Széchenyi Mozi vasárnap és lvHfön — - - - j - - voistujiap »» Ll i i PYGMALION Bernhard Shaw világhírű vígjátéka JENNY JUGOAzonkívül H xöíd pofcol Drim» a_repülök vilAgaból. Fö«z«e£ie Jack Holt. Vasárnap ém héttfin 1(2 8, i 1|2 10. Széchenyi Mozi Kedden és szerdán 11 • (Stradivári) Szánthó György, a híres erdólyi író legszebb magyar tárgyú regénye. A magyar huszártiszt szerepében Guslav Fröhllch. Ezt megelőzi a legvidámabb és legsikerültebb magyar vígjáték HYPPOLIT, a lakáf Csorlo», KabOS, Jávor remekbeszabott, alakítása. UJ példány. 5 és Vz 9. dik észrevenni Szegedet, aimely őket eddig nem kívánta észrevenni Előbb itt járt Wolff Károly a fajmagyarság hivatott apostolaként, majd Meskó Zoltán, aki a gyűlésre Budapestről hozott filléres közönséget magával, azután legutóbb Milotay és Rajniss urak. Nagy forgalmat csináltak zöld és egyéb szinü ingekben, szétdobáltak megint néhány kötés átkot a liberalizmusra és forgatták azokat a hanglemezeket, amelyeknek hangzavara annyi zavart okozott már az országban, — azután mit tehettek egyebet, elutaztak. Ez nem lett volna baj, de egy szájból fújnak hideget és meleget. Tetszetős jelszavakba öltöztetik gesztióikat, hogy ezzel improduktivitásukat leplezzék, sürögnek-forognak a fórumon, hogy a semmittevés, az eredménytelenség látványát eltüntessék, dacosan hordják a téglát egy félbemaradt, nem épülő épülethez, daca. san szállítják a tejfölt, ami nem fenékig te'töl, miközben lassankint tönkremegy, elproletarizálódik éppen ugy a kisbirtokososztály, mint az egész középosztály. — Az ólomszürke felhőkkel borított láthatáron mégis egy fénysugár mutatkozik és ez Rassay Károly személyes működése. Mindaz, ami mélyen él a lelkünkben, de kifejezésre nem juthat, mindazon aggodalom, amelyet a mai állapotok miatt érzünk, plasztikus formát nyer az ő megnyilatkozásaiban. — Hittel hiszünk benne, hogy Rassay Károlynak missziója van ebben az országban és hogy elkövetkezik egyszer az idő, amikor az ö ma még ideálisnak nézett eszméi és törekvései reálpolitika gyanánt fognak megvalósulni. A lelkes éljenzéssel -s helyesléssel kisért beszéd után Czöndör József alsótanyai törvényhatósági bizottsági tag a tanyai gazdatársadalom nevében köszöntötte lelkesen Rassay Károlyt. — A tanyai gazdatársadalom — mondotta —, széles nagy tömegekben mint a Polgári Szabadságpárt rendithetetlen hivei itt vannak velünk és a pártnak hűbb tagjai mint valaha voltak, akiklelkesen várják a képviselőjük tanyai látogatását. — Nekünk, gazdáknak az érdekeink teljesen azonosak a városi polgárság érdekeivel. A kereskedelmet és ipart korlátok közé szorító rendelkezések bennünket is érzékenyen érintenek. Mi mindenkor a szabad kereskedelem és ipar hivei voltunk, azok is maradunk. Ugy látszik, a mai rendszer arra törekszik, hogy a választópolgárok gerinctelen, akaratnélküli bábokká legyenek, hogv ezáltal könnyen érvényesíthessék a szabad gazdálkodást, kereskedelmet és ipart elnyomó politikát. Pedig a megcsonkított és bajbajutott kicsiny hazánknak soha sem volt olyan nagy szüksége gerinces és erős polgárokra, mint most. — Gazdatársaimmal tántoríthatatlan hívei vagyunk Rassay Károly alkotmánvos gazdasági politikájának, mely egyedül van hivatva arra, hogy I a mostani nehéz állapotokon segítsen. Rassay beszéde Ezután a közönség lelkes ünneplése között) Rassay Károly állott fel szólásra. Megköszönve az ünneplést, visszatekintett arra a tíz évre, amióta Szeged ellenzéki képviselő)h. Három példátlanul nehéz választási küzdelemben bizta rá az ellenzéki polgárság az összeomlás utáni lenézett, üldözött, sőt eltemetett szabadfelvüség képviseletét. A megalkuvás és alkalmazkodás reménytelen korszakában ezek a válaszláisi küzdelmek gyönyörű példáját adták az elvhűségnek. — Ezeken a választásokon — mondotta — én nem a képviselői mandátumtól remélt személyi érvényesülésért küzdöttem és önök azzal a polgársággal együtt, amely tiz éven át kitartott mellet-» tem, nem az egyéni, oagy a lokális érdekek befolyásos ügynökét keresték személyemben. Nehé® helyzetben voltak. Ellenfeleim, mindenható kormányok hatalmas miniszterei mindent Ígérhettek és valóban sokat is adhattak. A legutóbbi választásnál maga a miniszterelnök állott a kor-, mánypárti lista élén és igy a személyével látszott garantálni <»?&/. kormánván«' k'ilönös jóindulatát és háláját azért a támogatásért, amellyel a város kormánypolitikája mellé állott. De ami még nehezebbé tette ezt a küzdelmet az ellenségi polgárság számára, az ép ennek a hirdetett kormány* politikának tetszetős csomagolása volt. A »Nemzeti egység« kikölcsönzött jelszava, a minden komoly elgondolás és tervszerűség nélkül összeállitott, de a realitásukat teljesen figyelmen kivül! hagyó 95 pont, a népies politikának hangoztatása, a reakciós elemekkai való leszámolás Ígérete, a több és lágyabb kenyér csillogtatása a súlyos gazdasági helyzetben levő tömegek előtt, — mimd! olyan mozzanat volt, amely a jól ismert j és azóta bíróilag is mr'ibélyeqzett választási eszközökkel párosulvi kritikussá tették a komoly ellenzéki kritiJxt helyzetét. — Ha ón tna, egy évvel a választás után ezt felidézem — foly tatta Rassay —, ezt nem azért teszem, hogy a mult még olv jogos .sérelmeiből fegyvereket kovácsoljak a jelen pártharcai számára. De ezeket a té;iveket nem lehel ii? veimen kivül hagyni, ha meg akarjuk értén i a mai helyzetet. Béke, rend és nyugalom uralkodhik az országban, hirdetik azoli, akik élethivatásul választották a mindenkori kormányok mindenkori dicsőítését. De aki mélyebben lát a dolgok lényegébe, az tudja, hogy ennek a felszínes mozdulatlanságnak oka nem az a bizalom és tnegnyug* vás, amellyel az ország sorsának intézését nézi, hanem az a fáradság, közöny és reménytveszteitH ség, amely az elmúlt évek csalódásai után a lelkeken urr.i lett. Itt áll a nemzet teljeszen kiábrándulva a pártagitációk és hatalmi törekvések eszközévé sülyedt nemzeti egység hamis jelszavából a meggondolatlanul szétszórt Ígéretekből és a könnyelműen felidézett reménykédésböl. U.j világot Ígértek és ma változatlanul a régi panaszoktól s elkopott frázisoktól hangos a közélet. — A politikai elvi küzdelem helvét a laktikázás, a politikai hűsége' a hataloi i felé tolakodó stréberség, «z ünzetlea lelkes« i.:sl a számitó1 hizeikedés foglalta el. A kormány által szubi -ncioná't lapok képviselő-szerkesztői a keresztény erkölcs és a közéleti tisztesség önzetlen lovagjaiképen jelentkeznek a fórumon. Értjhéletlian msvffl vállalkozások hálózzák be a gazdasági élet területét, amelyek gazdag érteltaet jeíimtemek a, kiváltságosok számára. Ez volna az az erkölcsi uj világ, amelyet egy évvel ezelőtt hirdettek. És mi lett az aj ezredévet megalapozó uj honfoglalást jelentő reformokból? — Mit alkotott az a népi reformpolitika, amelynek jelszavával egy év előtt harcra hivták a közönséget a reakció, a feudalizmus és az ingó tőke hatalmasságai ellen. Megszületett a gazdaadósság rendezése, amely ezer holdig az, állampolgárok adóterhére vállalta át az adósságokat. Törvénybeik (alfák a hitbizományi reformot, amely a száz év előtti reformtörekvé.-ek megcsúfolásával nemcsak fentarloHa, de kiterjesztette és megörökítette azt az intézményt, amely egyenes meg-