Délmagyarország, 1936. május (12. évfolyam, 108-132. szám)

1936-05-30 / 131. szám

DHMAGYARORSZAG SZEGED, Szerkeizi««ég: Somogyi ucca 3.2. I. em. Telclon:23-33..KlprtóhlVBtol kölcíönkönyvfAr «• tea»1roda: Irndí uccn 4». Telefon: 13-Ob..Nyomüa: Low Lipót acet 19. Telefont 13-00. . lövlrofl I* levélcím: Oélm agynroniéa Sxeaeé Szombat, 1936 május 30. Ara ÍO iUIér XII. évfolyam, 131. sz. ELÖFIZET^Si Baronta helyben 3.M vidéken «• Budapesten 3.W, kUIWUWa 0.40 peno«. - Egye* Méa *»• b«lkO» nap IO, TaiAr> ée tlnnepnep "H. HIt­rietéselc 'elveieie larll* norlnt. Meg)e. entk netto kivételéi II négus Gihraitárban London, május 29. Az az angol cirkáló, amelynek fedélzelén a négus Európába utazott, pénteken reggel megérkezett a gibraltarj kikö­tőbe. A kikötőben nagy tömeg verődött össze. A négus 7 szobás lakosztályt foglalt le az egyik szállodában maga és kisój-ete számára, a hotelbe a rendőrség csak szigorú igazoltatás után en­ged be mindenkit. Könnyű gázbombákkal harcolnak az anpf csana­tok az arab zendülök ellen Kerebaszíalkonferencia Londonban ? Jeruzsálem, május 29. A palesztinai zavargá­soknak ma újból több halott és sebesült áldo­zata volt. A rendőrség ezúttal könygázbomhák­kal Iépeit fel a tüntetők ellen. Ezzel egyidőben egy ujabb gyalogos zászlóaljat, valamint a 8. huszárezred gépesített osztályát helyezték ké­szenlétbe. A „Haboker" névü zsidó újságot betiltották. A főbiztosság törvényes felhatalmazást kapott, hogy önhatalmúlag büntetéseket szabjon ki. Az arab vezérek napok óta feltűnő hallgatást tanúsítanak. Beavatott körök szerint a kulisz­szák mögött tárgyalások folynak, mert mind­két fél kivezető ulat keres a helyzetből. A cél állítólag egy kerckasztalkonferencia összehí­vása Londonban. Hóman kultuszminiszter Hamburgban Hamburg, május 29. Hóman kultuszminisz­ter R u s t birodalmi nevelésügyi miniszter és kísérete tagjainak társaságában pénteken dél­előtt Hamburgba érkezett. A vendégek tiszte­letére délben fogadás volt, amelynek során a birodalmi helytartó és a szenátus elnöke üdvö­zölte a minisztert. 4 berl'tti egyezmény Berlin, május 29. A MTI jelenti: Berlinben most tették közzé a német—magyar kultur­egvezményt. Eszerint mind a két kormány kü­lönös figyelemmel fogja gondozni és ferintar­tani azokat a kulturális intézményeket, ame­lyeket a kulturkapcsolatok fejlesztésének szük­sége megkíván. A magyar kormány fenntartja a berlini Col­legium Hungaricnmot, a budapesti, szegedi, déb receni és pécsi tudományegyetem német filologiai tanszéke mellett a budapesti egyete­men a német irodalomnak külön tanszéket ál­lit. A német kormány Berlinben a magyar iro­dalmi történelmi tanszéket összekapcsolja még egy lektorátussal. Mindkét állam kormánya a másik állam nyelvének tanítását lektorok al­kalmazása utján valósitja meg. A német kor­mány a budapesti, szegedi, pécsi, debreceni egyetemeken továbbra is fenntartja a német nyelvi lektorátust, mig a magyar kormány fenntartja a berlini magyar nyelvi lektorátust és magyar nyelvi lektorátust állit fel a lipcsei egyetemen. Mindkét kormány a közeljövőben intézkedik a tanárok, tanársegédek, gyakornokok, diákok kicseréléséről, valamint arról, hogy mindkét állam kutató intézeteiben munkahelyet bocsát rendelkezésre a másik állam tudósainak. Mindkét kormány továbbfejleszti a tudósok, irók és művészek cseréjét, kötelezővé teszik a német nyelv tanítását Magyarországon a kö­zépfokú és a felsőkcresedehni iskolákban. Mindkét kormány törekedni fog arra, bogv a rádió utján egymástól kölcsönösen közvetítése­ket vegyenek át és a másik országról előadást rendezzenek. A képviselőház pénteken letárgyalta a földmivelési tárca költségvetését A számszéki jelentés és a megaiánlási javaslat a Ház előtt — S mil­lió pengő kiadási többlet Budapest, május 29. A képviselőház pénteki ülését 4 óra után nyitotta meg Sztranvav­s z k y elnök. Darányi Kálmán földmüvelésügyi mi­niszter, a miniszterelnök helyettese beter jesz­tette a legfőbb állami számvevőszék jelentését az 1935—36. költségvetési év első felének vé­gén jelentkező hiteleltérésekről. Eszerint a bi­, teltullépések összege 1.6 millió pengő, az elő­irányzat nélküli kiadások összege 6.4 millió pengő. Az állami költségvetés egyes tételeivel szemben mutatkozó kiadási többletek együttes összege tehát kereken 8 millió pengő. Fabinyi Tihamér pénzügyminiszter be­terjesztette a megaiánlási törvényjavaslatot és Liszt Ferenc emlékét megörökítő 2 pengős ezüstérmék veréséről szóló javaslatot. A földművelésügyi tárca vitá jában az első szónok C s o ó r La jos volt Mezőgazdasági po­litikánknak szerinte erőteljesebben kellene szociális iránvban haladnia. Kérte, hogy a gazdasági cselédekre is állapítsák meg a mini­mális bereket és legalább az állami birtokokon alkalmazott cselédek kapjanak nyugdijat. A költségvetést nem fogadta el. S c h a n d 1 Károly: Tdeális állapot az volna, ha nagy vámterület állna rendelkezésre a ma­gyar agrártermékek elhelyezésére. Több ter­melési politika helyett verseny termelési poli­tikát kellene folytatni. Állami irányítás he­lyett a gazdák autonóm szervezkedése volna szükséges. A javaslatot elfogadta. Petró Kálmán rámutatott arra. bogv az iskolákban megdöbbentő elmaradottság ta­pasztalható gazdasági szakkérdésékben. A gaz­dasági tanárképzés és szaktanitás érdekében gyakorlati iskolát kell felállítani. A költségve­tést politikai állásfoglalásánál fogva nem fo­gadta el. Czermann Antal szerint a mai nehéz ér­tékesítési lehetőségek irányában és a szakok­tatás fejlesztése tekintetéiben a költségvetés előrehaladást mutat Kifogásolta, hogy a gaz­dasági iskolák létesítése a mai tempóban nem kielégítő. Kun Béla keveselte a tárca költségvetésé­nek összegét és kérdést intézett a miniszter­hez, hogy mi az oka a buza árzuhanásának. A költségvetést nem fogadta el. Baross Endre a borgazdálkodás kérdései­vel foglalkozva, hangoztatta, hogy relatíve nehéz a szőlősgazdák helyzete, mivel mester­séges értékesítési nehézségekkel kell megküz­deni. Takács Ferenc különösen fontosnak tart­ja a magyar föld kérdései köizül a mezőgaz­dasági munkásság ügyét. Az alföldi nép hely­zetéről beszélt és kiemelte, hogy a megélhetés egyre nehezebb. Kérdést intézett a kormánv­hoz. hogy mikor akarják megkezdeni az öntö­zés előkészítő munkálatait. A költségvetést nem fogadta el. T e 1 e k v Mihály gróf a lótenyésztés gon­dolatával foglalkozva hangsúlyozta, hogy a ló­ér tékesités terén még sok lehetőség van. Soltész János szerint meg kell állapítani, hogy mit hogyan és hol lehet elhelyezni. Vé­gül a faérlékesités kérdéséről beszelt. A költ­ségvetést nem fogadta el. Mega i-Meissner Károly a szövetkeze­tek kiépitését szükségesnek tartja. Flandorffer Ignác kevésnek tartja * tárca dotálását. Klein Antal helytelenítette, bogv az ipari szeszérdekeltség a mezőgazdaságival szemben előnyben részesül. Báró Roszner István a juhtenyésztés fon­tosságáról beszélt. Farka sfalvv Farkas Géza a lótenyésztés kérdéseivel foglalkozott. Lázár Imre azt kérte, hogy a kisgazdáknak is engedjék meg a cukorrépa termelését. Mivel nem volt több szónok, az elnök az ál­talános vitát berekesztette. A többség a föld­miivelésügvi tárca költségvetését általánosság­ban elfogadta. A részlete«! tárgyalást junius 3-án délután 4 órakor folytatják. A pénteki ülés háromnegyed 12 órakor ért véget. 3000 pengőre ítélték Kegymegi Kiss Pált az igazságügyminiszfer sajtóperében Budapest, május 29. A, bünteti törvényszék f enteken délután egynegyed 3 órakor hirdette i Ítéletét abban az ismeretes sajtórágalmazási perben, amelyet Lázár A/idor igazságügymi­niszter indított Hegvmégi-Ki ss Pál volt országgyűlési képviselő ellen. A törvényszék Hegymegi-Kíss Pált 3 rend­beli sajtó utján elkövetett rágalmazás vétsé­géért 3000 péngő pénzbüntetésre ítélte, amely behajthatatlanság esetén 30 pengőnkint 1 napi fogházra változtatható át. A törvényszék kö­telezte Hegvmegi-KIss Pált, hogy az Ítélet jog­erőre emelkedése után az ítéletet tétesse közzé azokban a lapokban, araelvekben a nyilatkozat megtelent. Az indokolás szerint a vádlott azt hangoz­tatta, hogy cikkét, amelyért amnesztiában ré­szesült. azért ismételte meg. mert nem akart egy kalap alá kerülni olyanokkal, akik közke­gyelmet kaptak ténylegesen elkövetett bűncse­lekményekért. A vádlottnak ez a magatartá­sa tiszteletlen a legfelsőbb kegyelmi elhatáro­zással szemben, semmiesetre sém lojális és esetleg bizonyos politikai célzásokat szolgál. Ha a vádlott nem akart egy kalap alatt szere­pelni más amnesztiásokkal, akkor miért nem fogadta el a legfelsőbb kegyelmet másik bün­perében. Az ítélet ellen Hegyineri-Kiss Pál f eltebbe zéfit jelentett be.

Next

/
Thumbnails
Contents