Délmagyarország, 1936. május (12. évfolyam, 108-132. szám)

1936-05-29 / 130. szám

PELM AGYAKORSZAG SZE6ED. SíerkeiildiéBíSomogy» u«» nánfol/ éAtC m<:,IG <1Q ELŐFIZETÉS, Hevonla helyben »2.1. em. Telelonsa3.33..KI«dóhlvaiBl FtíDHíK- HOO ITIalUS vidéken «» Buíopetlen 3.00, kUlldldan kOlcidnkdnyvlAr é* legrlrodo- Aradi 0.40 pengd. - Egye* a6m aro heiközucea a. Telefoni 13^16. .Nyomda- LOw Ara ÍO fillér nap 1», vatór. ít Ünnepnap >® '»1. HlrHpól ueca 1«. Telelons 13-OB. - lévlratl V1I , . rtelé.ek larli* Morlnl. Megle. f levélcím: BéltreoJ-otOMzaa Szeged XII. évfolyam, 130. S2. e-,lk »éliO kÉWfrIé».» n»pool. («agel, 0 Szövetkezei, óh! Ha csakugyan valóra válnak a tavaszi reménykedések, olyan termésünk lesz az idén, aminőre már hosszú esztendők óta nem volt eset. Olyan volt eddi? az időjárás, hogy különbet rendelni se lehetett volna. Langyosan meleg napok kedveztek a növényzet fejlődésének, május első és második felének fagyos szentjei ártalmatlanul vonultak el a zöldelő mezők és virágzó gyümölcsösök fölött és nem maradt el az a májusi eső sem, amely a magyar paraszt józan és bölcs megítélése szerint többet ér Mátyás király kincsesházának minden gyémántjánál, aranyánál és ezüstjénél. Odakint a rozs már embermagasságot ér, a buza tömött és haragosan zöld, a többi termények szépen állanak én páratlan gyümölcstermés Ígérete alatt roskadoznak a fák. A kedvező terméskilátások Ígérete elfújta a tavalyi Ínséges, fagykáros, jégveréses és aszályos esztendő szinte megfizethetetlennek tetsző árait. Vannak egyes cikkek, mit az ujIwrrgonya, zöld főzelékfélék és korai gyümölcsök, melyeknek ára már ma is negyedét leszi csupán a tavalyi legalacsonyabb áraknak. A szegény ember tavaszi és nyári táplálkozása nem lesz olyan súlyos és megoldhatatlansággal határos probléma, mint tavaly. Divatos megállapítással élve, az idén megszerezheti azt a vitamin-mennyiséget, amelyet a nyári hónapok alatt fel kell halmozni a szervezetben, hogy könnyen és nehézség nélkül tudja átélni a téli és tavaszi hónapokat, mikor a táplálkozás gyengesége cs egyoldalúsága erősebben veszi igénybe nz emberi test ellenálló képességét. És még azt sem lehet mondani, hogy a gazda megsínylené az áraknak ezt az alacsonyabb színvonalát. Eddig a mennyiségben bőséges pótlást talált az alacsonyabb eladási árakért. Most már a tisztán agrárius vidékekről is a javulás hirei érkeznek. Ha ez a gazdasági tendencia továbbra is kitart, a viszonyok lényeges megjavulására lehet számítani. Ennek a javulásnak azonban két betű, két kicsiny betű, a ha szócska áll az útjában. Be fog következni a javulás, ha az időjárási viszonyok továbbra is kedvezőek maradnak, h a valóra válnak a termésmenynyiségre vonatkozó reménykedések, ha a viszonyok meglepetéseket nem hoznak magukkal és ha sikerül a termés zömét, amely még érőfélben van, elfogadható áron értékesíteni és különösen a mutatkozó feleslegeket a külföldön elhelyezni. A búzánál, melynek elhelyezettnek tekinthető, ez nem probléma, annál több aggodalomra van ok azonban a többi mezőgazdasági és állati termékek értékesítése körül, melyeknek át kell törni a kontingensek, kompenzációk, devizarendeletek, rejtett és nyílt prémiumok rendszerének szöges drótakadályait, hogy a magyar termelő csűréből a külföldi fogyasztó asztalára eljussanak. A gyümölcs-, főzelék-, baromfi- és borértékesítés körül már hetek óta folynak a tárgyalások s ezeket a tárgyalásokat olyan mellékkérdések is súlyosbítják, hogy honnan fogjuk szüret idején a bor tárolásához szükséges hordókat előteremteni, ha csakugyan valóra válnak a rügyek formájában mutatkozó Ígéretek. Pillanatnyilag a kormánynak nem lehet fontosabb gazdasági és politikai feladata, minthogy piacot igyekezzék teremteni a külföldön a magyar föld termése számára. Ezt az alkalmat fel szeretnénk azonban használni egy nagyon termékenynek tetsző gondolat felvetésére. A külföldi értékesítés munkájába vonja bele a kormány minél erősebben a szövetkezeteket. Tőlünk, akik igazán távol állunk a szövetkezetek dédelgetésének és favorizálásának politikájától, ezt a javaslatot igazán senki sem veheti elfogultságnak. Ha eddig divatban volt, hogy négy-öt esztendőnkint az adózók és köztük a lekonkurrált kereskedők pénzéből fizették meg a szövetkezetek veszteségeit s ha mostanában a szövetkezetek kapják a külföldi kivitelnek rizikómentes részét, akkor álljanak elő és mutassák meg, hogy mit tudnak, mikor igazi kereskedői munkát kell végezni, mikor piacokat kell felkutatni, mikor meg kell küzdeni más államok versenyével s a vétel és eladás kockázatával is. A kiviteli üzletnek az a fajtája, amelyet a szövetkezetek eddig lebonyolítottak, nem üzlet volt, hanem monopóliumos formában jelentkező nemzeti ajándék. Mert igazán nem vicc kivinni például húszezer darab marhát, ha már készen van e megállapodás, ha meg van állapítva, hogy mennyit fizetnek érte és hol kell felvenni érte a pénzt. Ezt az üzletet akárki mee tudja csinálni. Szeretnénk hinni és szeretnénk remélni hogy mgjelennek mint a kereskedők ver' senytársai ott és akkor is, mikor nincsen állami támogatás, mikor mindenkinek a saját erejét és kereskedelmi tudását kell belefek tetni az üzletekbe és mikor csakugyan arró! van szó, hogy ezekkel az üzletekkel a magyar gazdán és a magyar gazdasági életer segítsenek. Akárki elhiheti, hogy ettől a versenytől egy komoly kereskedő sem fél, sőt örül, ha a szövetkezeteket is ott látja az igazi exportőrök sorában. Csak egyet kérnek. Egyenlő mértéket a teherviselésben és egyenlő előfeltételeket a versenyben. Ha ez megvan, lássuk a szövetkezeteket! Elő a szövetkezetekkel a becsületes kereskedelmi tevékenység terén? Az európai helyzet teljes zűrzavaráról beszélt a külügyminiszter a külügyi tárca költségvetési vitájában Magyarország helyzete a nemzetközi politikában Budapest, május 28. A képviselőház csütörtökön délután Sztranyavszky Sándor elnökletével folytatta a külügyi tárca költségvetésének általános vitáját. Rácz Kálmán az európai helyzettel foglalkozva kijelentette, hogy két hatalmas barátunk. Anglia és Olaszország nem jó viszonyát aggodalommal kell látni és csak áz lehet a kívánságunk. hogy mielőbb kibéküljenek az európai civilizáció érdekében. Nem érdemeljük meg azt a bánásmódot, amelyben egyes államférfiak a francia nemzet nevében részesítenek minket. Elfelejtették már, hogy a magyar országgyűlés 1871-ben felemelte szavát Franciaország megcsonkítása ellen? F á b i á n Béla azt fejtegette beszédében, hogy az európai nacionalista államok egymás elleni küzdelmének Oroszország a győztese. Az európai nemzetek nem veszik észre az orosj veszedelmet, amint mi nem vettük észre annakidején a török veszedelmet. F r i e d r i c h István hangoztatta, hogy bármi történjék Európában, nekünk minden konfliktuson kívül kell maradnunk, mert semmiféle rizikót nem tudunk elviselni. Bár megalapozott a német, olasz és osztrák barátságunk, gazdaságilag nem fizetődnek ugy ki, mint kellene. Magyarország a Népszövetség utján kezdeményezzen egy nagy konferencia összehívását. A külügyminiszter expozéja Ezután Kánya Kálmán mondotta el beszédét. külügyminiszter — Nem akarok részletekbe bocsátkozni — kezdte beszédét —, nincs szándékomban az elmúlt 18 év politikai történetét lepergetni, hiszen amúgy is mindnyájunk előtt ismeretesek. Ha Európának háború utáni történetét akárcsak kis figyelemmel is vizsgáljuk, vörös fonáként látjuk azon végighúzódni egyes államoknak azt a törekvését, amely a béke organizáció és egyetemes biztonság jelszavának hangoztatása mellett az uj helyzet végleges és megváltozhatatlan fenntartására irányult. Az olyan ielszavak. amelyek az egvetemes és oszthatatlan biztonság és kölcsönös segélynyújtás, bizonyos körökben most újból igen nagy népszerűségnek örvendenek. LTgyanennek az irányzatnak szüleménvei a kisantant és a balkáni paktum. Most pedig az alapszabálv 21. szakaszának ismét önkénves magyarázatán alaputó olv irányú törekvések érvénvesülnek. hogy ujabb regionális szerződések köttessenek, de az érdekelt hatalmak egyrészének ellenállasán a tervezet megbukott és ez az egyezményterv három állam kölcsönös katonai támogatást biztosító egyezményévé zsugorodott össze, amely még csak jobban fokozza az amugv is uralkodó izgalmát. — Röviden összefoglalva tehát mindezt, Európa politikai helyzetének képe a következő: — A háború befe jezése óta elmúlt időszak az úgynevezett békeorganizáció jegyében állott, amelynek alapja az a felfogás, hogy a Páriskörnvéki békeszerződések célja a mai helyzetnek és a győztes államok politikai és katonai túlsúlyának biztosítása, eredménye pedig, amint azt egy szellemes francia iró is megállapította. hogy Európa nem számithat lob' é kontinensnek, hanem inkább egy teljes zűr varnak tekinthető, amelyben már senkisem ti;;l mire számíthatni. — örömmel és elégtétellel tölt <*1 az a ki rülménv — folvtatta a külügyminiszter — hogy most, amikor azokat az eszméket és el-