Délmagyarország, 1936. május (12. évfolyam, 108-132. szám)

1936-05-28 / 129. szám

DELM AÖYAKORSZAG «ww SZEGED. Scerketzlötég: Somogyi ucca 22.1. cm. Teleion: 23~33.-KlodóhIvot«l, k«lct»nkenyvtAr ét legylroda: Aiadl ucea Telelőn: 15-OI)..>yomdo: Löw Llp6> ucca 1». Telefoni 13-00. - Thvlrall t* leTÍlcImi D«Iir aoyaronz&a Szcorfl Csütörtök, 1936 május 28. Ara ÍO fillér XII. évfolyam, 129. sz. tLŐFItETÉSj Havonta helyben vidéken é* Budapeilen 3.W, kUllUldOn «.-40 pengő. — Egye* uin ttta htlkO» nap ÍO, vaiAr. é* Ünnepnap 'HU Hlr« detéiek «elvétele «arll* »«erlnt. Meg)e. • enik hélio nirft^l^eei napnntn teqgel. Dz önkormányzat függetlensége A képviselőház tegnapi ülésén a belügyi tárca tárgyalása alkalmával sok szó esett az önkormányzatok függetlenségéről, illetve nem is annyira arról, ami nincs, inkább ar­ról, ami van: az önkormányzatok függő­ségéről. Ugy látjuk azonban, hogy ez a kér­dés csak bizonyos vonatkozásaiban került szóba, de a probléma gyökeréig nem jutot­tak el. Az önkormányzatok függetlenségének hi­ánya csak egyetlen jelensége, egyetlen meg­nyilatkozása annak az általános kormányza­ti elvnek, ha ugy tetszik: vonalvezetésnek, mely az egész társadalom fölé való kiterjesz­tését tűzte ki céljául. Nemcsak a megyei és városi önkormányzatok zsugorodnak össze, — arcuk, mely sugározta a fiatalságot, z a n z á-vá válik a kormányzat kezében —, az ügyvédi és kereskedelmi kamarák önkor­mányzatát is sokalják s a mérnökök és orvo­sok szabad szervezetei kerültek hatályos kor­mányfelügyelet és kormányirányitás alá. A társadalom államositása, a központi hatalom kiterjesztése a polgárság minden életmeg­nyilvánulása fölé, a függőségi viszony meg­teremtése minden polgár s a kormányhata­lom között, — ez a törekvés nem idegen a mai irányzat meggyőződésétől. Az vol­na tehát a meglepő, ha a megyei és városi önkormányzatok szigetként maradhat­nának meg a központosító törekvések csak dagályt ismerő, de soha nem apadó Óceán­jában. Az önkormányzatok függetlenségét két ponton lehetett elgyöngiteni. Egyrészt azál­tal, hogy a kormány a felügyeleti hatóságá­ból intézkedő hatóságot léptetett elő, ma a törvényhatóság egy husz filléres ceruzát nem tud beszerezni anélkül, hogy ez az elhatáro­zása a kormány megerősítését kikerülhetne. A költségvetést összeállítja ugyan a tör­vényhatóság, de ez csak előkészítő munká­lat, az önkormányzat költségvetését a bel- j ügyminisztérium nem felülvizsgálja, hanem | megállapítja. Az önkormányzat ma már olyan j dísz, minta ti nini püspöki, vagy az auróniai perjeli cim, a titulus még megvan, de hiány­zik a hatáskör, hiányzik az impérium és — jaj — hiányzik a javadalom is. Mintahogy a kúriai birói címet adományozták a kúriai bi­rói jelleg nélkül, ugy adományozza még a kormányzat az önkormányzat címét s ugy — nem adja hozzá az önkormányzat jellegét. A másik pont, ahol az önkormányzatok vé­rét vehették, a közgyűlés összeállításának módja. Szegeden a mai közgyűlés megala­kulása idején negyvenkétezer polgár gyako­rolhatta szavazati jogát. De ha a szavazati joggal bíró valamennyi polgár egy akaraton lett volna s egyetlen kivétel nélkül állapo­dott volna meg a közgyűlés megalakításának módjában s a közgyűlésbe küldendő szemé­lyek tekintetében, a város egész pol­gársága a közgyűlés többségét nem választhatta meg. A közgyű­lés kisebbsége képviseli a város egész polgárságát. Miután pedig függet­lenséggel többé-kevésbé mégis csak az ren­delkezhetik. akiket a nolgársáe (itkos szava­zással küldött a közgyűlésbe, könnyű elgon­dolni, hogy a közgyűlés összeállításának módja mennyire kedvezett a függőségi hely­zet megteremtésére irányuló törekvésnek. Ehhez járult azután még az is, hogy a köz­igazgatást deformáló reform a poli­tikai pártoknak kiszolgáltatta a közigazgatást s minél szervezettebbek a politikai pártok, annál kevésbé függetlenek a közgyűlés tag­jai. Vége van azoknak a jó időknek, hogy valaki politikai pártok támogatása nélkül el­nyerhette a választók tömegének bizalmát. Aki nemcsak bejutni akart a közgyűlésbe, hanem aki bent is akar maradni, az nem sza­badithatja fel magát vagy az egyik, vagy a másik párt fegyelmének bilincseiből. Emiatt természetesen nem a politikai párto­kat érheti szemrehányás, mert az érthető és menthető, hogy a politikai pártok a maguk —- mondjuk szebben, — programjának szol­gálatában nem mondhatnak le a párttagok feljétlen engedelmességéről. S mivel a mai idők szelleme megkönnyiti a pártfegyelem tökéletes megteremtését, a közgyűlés tagjai­nak függetlensége a pártvezetőségek irá­nyításába olvad bele. Érdekes jelenség: E c k h a r d t Tibor a képviselőház tegnapi ülésén azt mondotta, hogy a 86-os törvény ideálisan s az al­kotmánynak megfelelően, szabta meg a főis­pánok hatáskörét, amikor ötven évvel ez­előtt pedig a 86-os törvényhatósági tör­vényt tárgyalták, B a r t h a Miklós, Appo­n y i Albert, Grönwald Béla, Szilágyi Dezső, — a magyar politikai élet glóriásai, hirdették azt, hogy a törvényben tervezett főispáni hatáskör az utolsó téglákat is szét­hordja a régi megyei szervezet épületéből. Minél szűkebb az önkormányzat, annnál több szabadságot és mi­nél tágabb, annál több bilincset látunk — ugyanabban a rendelke­zésben. Függetlenség nélkül nincs önkor­mányzat s mivel függetlenség nincs, a mul­tak emlékét őrzi már csak a7. önkormányzat neve. A belügyminiszter az adminisztrációról, az autonómiákról, a tanyai közigazgatásról, a városok hely­zetéről és egészségügyi kérdésekről Nem engedélyezi politikai páríok egyenruhás, katonai jellegű felvonulását A Ház megkezdíe a külügyi tárca vitáját — Buchinger és Sigray beszéde Budapest, május 27. A képviselőház szerdai ulesét délután négy órakor nyitotta meg Kor­niss alelnök. Az elnöki bejelentések után rá­tértek a belügyi tárca részletes vitájára. A címnél báró V a y Miklós azt tette szóvá, hogy a nyugdijteher nem áll aránvban a föld­műves lakosság teherbíró képességével. Éber Antal az állami gondozásba vett gyer­mekek ügyét tette szóvá. Amíg 33 ezer kihelye­zett gyermek havi 8 pengőbe kerül, addig 1500 menhelyí gyermek összesen évi másfélmillió pengőbe kerül. Ezek tehát évi ezer pengőbe ke­rülnek. Ugy látszik, a menhelvek a bürokra­tizálódás súlya alatt szenvednek. A rendszer megváltoztatását kérte, a költségvetést nem fogadta el. Bánó Iván a badikölcsön valorizációját tette szóvá. Rövid felszólalásában még a .jegy­zők ügvével és a pusztaszeri ezredéves emlék­mű kérdésével foglalkozott. Ezután Kozma Miklós belügyminiszter válaszolt a felszólalásokra. Azzal kezdte be­szédét. liogv a tárca kiadásai csökkentek, a többlet kizárólag az egészséieiigyi és szociális címeknél állt elő. A tanyai közigazgatás kérdéséről megemlé­kezve. rámutatott arra. hogv körülbelül 700 ezer ember él a tanyákon. Itt nem lehet a köz­igazgatás problémáit ugv megvalósítani, mint a községekben. Ezen a téren már folyik a ta­nyai központok kivelölésének munkája. A miniszter ezután Budapest és környéke közigazgatás' rendezéséve' foglalkozott, majd a községek adminisztrációjának nehézségeire mutatott rá. Ezután az egyes felszólalásokra válaszolt. Petrovácz Gyulának a pogány kultuszról mon­dott szavaira kijelentette, a kormány ezeket a szertartásokat nem engedi meg, Peyer Károly ama állítását, hogy pénzzel sokat lehet elérni — visszautasítja. Huszár Mihály két panaszá­ra kijelentette, hogy a szigetvári választások idejéből származó király akasztás meséjéből — egv szó sem igaz. Proppcr Sándornak arra a kifogására, hogy egy rendőrség nem engedé­lyezte szakszervezeti gyűlés tartását, kijelen­tette, hogy a Hősök napjára a jövőben sem fog engedélyt adni szakszervezeti gyűlés tar­tására. — Kun Béla szeges ostort kíván tőlem — folytatta a miniszter — az egészségügyi költ­ségek előteremtésénél. Nem helyezkedhetem arra az álláspontra, hogy adományokat adjak ide is, oda is, nincs e célra annyi pénz. de ami­hez kell, azt munkával fogjuk pótolni. Ezután az autonómiák Kérdéséről szólt. Ha az autonómia nem tud mo­dernné alakulni — mondotta —, akkor el fog pusztulni. Aki meg akarja tartani az autonó­miákat. az voltakép h.n'álukat akarja. Az auto­nóm világnak akkor volt ielentősége. amikor az egymást elválasztó területen önálló k" igazgatási kellett gvakorolni. Most a vasút. 1 ­dió, telefon és táviró korában a területek és központok között sokkal szorosabbak a kap­csolatok. Ilven körülméuvek között az önkoi ­mányiatokat fejleszteni kell, de ebhez senki

Next

/
Thumbnails
Contents