Délmagyarország, 1936. május (12. évfolyam, 108-132. szám)

1936-05-28 / 129. szám

DELM AÖYAKORSZAG «ww SZEGED. Scerketzlötég: Somogyi ucca 22.1. cm. Teleion: 23~33.-KlodóhIvot«l, k«lct»nkenyvtAr ét legylroda: Aiadl ucea Telelőn: 15-OI)..>yomdo: Löw Llp6> ucca 1». Telefoni 13-00. - Thvlrall t* leTÍlcImi D«Iir aoyaronz&a Szcorfl Csütörtök, 1936 május 28. Ara ÍO fillér XII. évfolyam, 129. sz. tLŐFItETÉSj Havonta helyben vidéken é* Budapeilen 3.W, kUllUldOn «.-40 pengő. — Egye* uin ttta htlkO» nap ÍO, vaiAr. é* Ünnepnap 'HU Hlr« detéiek «elvétele «arll* »«erlnt. Meg)e. • enik hélio nirft^l^eei napnntn teqgel. Dz önkormányzat függetlensége A képviselőház tegnapi ülésén a belügyi tárca tárgyalása alkalmával sok szó esett az önkormányzatok függetlenségéről, illetve nem is annyira arról, ami nincs, inkább arról, ami van: az önkormányzatok függőségéről. Ugy látjuk azonban, hogy ez a kérdés csak bizonyos vonatkozásaiban került szóba, de a probléma gyökeréig nem jutottak el. Az önkormányzatok függetlenségének hiánya csak egyetlen jelensége, egyetlen megnyilatkozása annak az általános kormányzati elvnek, ha ugy tetszik: vonalvezetésnek, mely az egész társadalom fölé való kiterjesztését tűzte ki céljául. Nemcsak a megyei és városi önkormányzatok zsugorodnak össze, — arcuk, mely sugározta a fiatalságot, z a n z á-vá válik a kormányzat kezében —, az ügyvédi és kereskedelmi kamarák önkormányzatát is sokalják s a mérnökök és orvosok szabad szervezetei kerültek hatályos kormányfelügyelet és kormányirányitás alá. A társadalom államositása, a központi hatalom kiterjesztése a polgárság minden életmegnyilvánulása fölé, a függőségi viszony megteremtése minden polgár s a kormányhatalom között, — ez a törekvés nem idegen a mai irányzat meggyőződésétől. Az volna tehát a meglepő, ha a megyei és városi önkormányzatok szigetként maradhatnának meg a központosító törekvések csak dagályt ismerő, de soha nem apadó Óceánjában. Az önkormányzatok függetlenségét két ponton lehetett elgyöngiteni. Egyrészt azáltal, hogy a kormány a felügyeleti hatóságából intézkedő hatóságot léptetett elő, ma a törvényhatóság egy husz filléres ceruzát nem tud beszerezni anélkül, hogy ez az elhatározása a kormány megerősítését kikerülhetne. A költségvetést összeállítja ugyan a törvényhatóság, de ez csak előkészítő munkálat, az önkormányzat költségvetését a bel- j ügyminisztérium nem felülvizsgálja, hanem | megállapítja. Az önkormányzat ma már olyan j dísz, minta ti nini püspöki, vagy az auróniai perjeli cim, a titulus még megvan, de hiányzik a hatáskör, hiányzik az impérium és — jaj — hiányzik a javadalom is. Mintahogy a kúriai birói címet adományozták a kúriai birói jelleg nélkül, ugy adományozza még a kormányzat az önkormányzat címét s ugy — nem adja hozzá az önkormányzat jellegét. A másik pont, ahol az önkormányzatok vérét vehették, a közgyűlés összeállításának módja. Szegeden a mai közgyűlés megalakulása idején negyvenkétezer polgár gyakorolhatta szavazati jogát. De ha a szavazati joggal bíró valamennyi polgár egy akaraton lett volna s egyetlen kivétel nélkül állapodott volna meg a közgyűlés megalakításának módjában s a közgyűlésbe küldendő személyek tekintetében, a város egész polgársága a közgyűlés többségét nem választhatta meg. A közgyűlés kisebbsége képviseli a város egész polgárságát. Miután pedig függetlenséggel többé-kevésbé mégis csak az rendelkezhetik. akiket a nolgársáe (itkos szavazással küldött a közgyűlésbe, könnyű elgondolni, hogy a közgyűlés összeállításának módja mennyire kedvezett a függőségi helyzet megteremtésére irányuló törekvésnek. Ehhez járult azután még az is, hogy a közigazgatást deformáló reform a politikai pártoknak kiszolgáltatta a közigazgatást s minél szervezettebbek a politikai pártok, annál kevésbé függetlenek a közgyűlés tagjai. Vége van azoknak a jó időknek, hogy valaki politikai pártok támogatása nélkül elnyerhette a választók tömegének bizalmát. Aki nemcsak bejutni akart a közgyűlésbe, hanem aki bent is akar maradni, az nem szabadithatja fel magát vagy az egyik, vagy a másik párt fegyelmének bilincseiből. Emiatt természetesen nem a politikai pártokat érheti szemrehányás, mert az érthető és menthető, hogy a politikai pártok a maguk —- mondjuk szebben, — programjának szolgálatában nem mondhatnak le a párttagok feljétlen engedelmességéről. S mivel a mai idők szelleme megkönnyiti a pártfegyelem tökéletes megteremtését, a közgyűlés tagjainak függetlensége a pártvezetőségek irányításába olvad bele. Érdekes jelenség: E c k h a r d t Tibor a képviselőház tegnapi ülésén azt mondotta, hogy a 86-os törvény ideálisan s az alkotmánynak megfelelően, szabta meg a főispánok hatáskörét, amikor ötven évvel ezelőtt pedig a 86-os törvényhatósági törvényt tárgyalták, B a r t h a Miklós, Appon y i Albert, Grönwald Béla, Szilágyi Dezső, — a magyar politikai élet glóriásai, hirdették azt, hogy a törvényben tervezett főispáni hatáskör az utolsó téglákat is széthordja a régi megyei szervezet épületéből. Minél szűkebb az önkormányzat, annnál több szabadságot és minél tágabb, annál több bilincset látunk — ugyanabban a rendelkezésben. Függetlenség nélkül nincs önkormányzat s mivel függetlenség nincs, a multak emlékét őrzi már csak a7. önkormányzat neve. A belügyminiszter az adminisztrációról, az autonómiákról, a tanyai közigazgatásról, a városok helyzetéről és egészségügyi kérdésekről Nem engedélyezi politikai páríok egyenruhás, katonai jellegű felvonulását A Ház megkezdíe a külügyi tárca vitáját — Buchinger és Sigray beszéde Budapest, május 27. A képviselőház szerdai ulesét délután négy órakor nyitotta meg Korniss alelnök. Az elnöki bejelentések után rátértek a belügyi tárca részletes vitájára. A címnél báró V a y Miklós azt tette szóvá, hogy a nyugdijteher nem áll aránvban a földműves lakosság teherbíró képességével. Éber Antal az állami gondozásba vett gyermekek ügyét tette szóvá. Amíg 33 ezer kihelyezett gyermek havi 8 pengőbe kerül, addig 1500 menhelyí gyermek összesen évi másfélmillió pengőbe kerül. Ezek tehát évi ezer pengőbe kerülnek. Ugy látszik, a menhelvek a bürokratizálódás súlya alatt szenvednek. A rendszer megváltoztatását kérte, a költségvetést nem fogadta el. Bánó Iván a badikölcsön valorizációját tette szóvá. Rövid felszólalásában még a .jegyzők ügvével és a pusztaszeri ezredéves emlékmű kérdésével foglalkozott. Ezután Kozma Miklós belügyminiszter válaszolt a felszólalásokra. Azzal kezdte beszédét. liogv a tárca kiadásai csökkentek, a többlet kizárólag az egészséieiigyi és szociális címeknél állt elő. A tanyai közigazgatás kérdéséről megemlékezve. rámutatott arra. hogv körülbelül 700 ezer ember él a tanyákon. Itt nem lehet a közigazgatás problémáit ugv megvalósítani, mint a községekben. Ezen a téren már folyik a tanyai központok kivelölésének munkája. A miniszter ezután Budapest és környéke közigazgatás' rendezéséve' foglalkozott, majd a községek adminisztrációjának nehézségeire mutatott rá. Ezután az egyes felszólalásokra válaszolt. Petrovácz Gyulának a pogány kultuszról mondott szavaira kijelentette, a kormány ezeket a szertartásokat nem engedi meg, Peyer Károly ama állítását, hogy pénzzel sokat lehet elérni — visszautasítja. Huszár Mihály két panaszára kijelentette, hogy a szigetvári választások idejéből származó király akasztás meséjéből — egv szó sem igaz. Proppcr Sándornak arra a kifogására, hogy egy rendőrség nem engedélyezte szakszervezeti gyűlés tartását, kijelentette, hogy a Hősök napjára a jövőben sem fog engedélyt adni szakszervezeti gyűlés tartására. — Kun Béla szeges ostort kíván tőlem — folytatta a miniszter — az egészségügyi költségek előteremtésénél. Nem helyezkedhetem arra az álláspontra, hogy adományokat adjak ide is, oda is, nincs e célra annyi pénz. de amihez kell, azt munkával fogjuk pótolni. Ezután az autonómiák Kérdéséről szólt. Ha az autonómia nem tud modernné alakulni — mondotta —, akkor el fog pusztulni. Aki meg akarja tartani az autonómiákat. az voltakép h.n'álukat akarja. Az autonóm világnak akkor volt ielentősége. amikor az egymást elválasztó területen önálló k" igazgatási kellett gvakorolni. Most a vasút. 1 dió, telefon és táviró korában a területek és központok között sokkal szorosabbak a kapcsolatok. Ilven körülméuvek között az önkoi mányiatokat fejleszteni kell, de ebhez senki