Délmagyarország, 1936. május (12. évfolyam, 108-132. szám)

1936-05-03 / 110. szám

DELM AGYflKOKSZAG SZEGED. Sterke»«a*«g! Somogyi ucca 1. em. Teleion: 2303..KIadóhlvatal, WBletBnkönyvMr «• Jegyiroda: Aradi TeSeíom - Nyomda: töw Llpöl ucca 1«. Telelom 1MM>. - TAvIra» í» levélcím: DéliraryaronzAa Szeprf V/árosszeretet és pirthüség A székesfőváros törvényhatósági bizottsá­gának tagjai egyetlen csoport kivételével el­határozták, hogy minden párttekintet és minden pártellentét nélkül fognak együtt­munkálkodni a főváros ügyeiben a főváros ér­dekeiért. Ez az állásfoglalás annak a felfogásnak s annak a politikai rendszernek bukását je­lenti, amelyik a hét évvel ezelőtt alkotott köz­igazgatási reformban valósult meg. Akkor az volt a kormányzat törekvése, hogy a politi­kai pártoknak adja át a városok közigazgatá­sát, — a budapesti példa most arra mutat, hogy a politikai pártok nem kívánják a köz­igazgatást csatatérnek. Amikor a józan pol­gár lelkében a városszeretet és párthüség egymással vetélkedni kezdenek, akkor a jó­zan és lelkiismeretes polgár vagy aláhelyezi a párthüséget a város érdekei szolgálatának, vagy ha erre nem képes, tisztességes kompromisszumra kényszeríti az egy­mással vetélkedő törekvéseket. S ez a kom­promisszum csak ugy jöhet létre, ha a város szolgálatát kirekesztik a politikai pártok fel­vonulási utjai közül. A várost egyformán sze­retni tudják a város polgárai politikai párt­állásra s világnézeti hangoltságra való tekin­tet nélkül. A konzervativizmus sem követeli azt, hogy sárosak maradjanak az uccák, vize­sek a lakások s porral fertőzött maradjon a levegő. A liberalizmus sem küzd azért, hogy a város hatósága ne avatkozzon be polgárai életküzdelmébe s ne akarja segíteni a gyön­gét s az alulmaradottat. A szociáldemokrata párt községi programja sem összeegyeztet­hetetlen a magántulajdon elvével s a mai jog­rendszerrel. Nincs hát értelme annak, hogy a politikai pártok a közigazgatás ügyeiben a maguk párterejének állandó és következetes demon­strálására törekedjen. Amikor minden hatá­rozat a többség akaratából jön létre, nincs ar­ra szükség, hogy a többség a maga erejét minden kérdésben kimutassa. Mindenki tudja azt, hogy a többség a maga akaratát érvé­nyesiteni tudja, nincs tehát arra szükség, hogy erről a város polgárságát a közgyűlési tárgysorozat minden pontjánál a többségben levők meggyőzzék. A nemzet nagy részének nincs elég tájékozódottsága azokban az alap­vető gazdasági és pénzügyi problémákban, melyeknek megoldásán múlnak, vagy — pusztulnak életviszonyai. De a város ügyeit már hozzáértéssel s helyes kritikával tudják figyelni s a maguk ügyes-bajos dolgai közé sorolják annak a közületnek kérdéseit is, melyben élnek. Az önkormányzatban felnőtt magyar pol­gárságban tradicionálisan él az a ikivánság, hogy autonómiájának életét de kényszerít­sék a pártpolitika járszalagjára. A politikai életben harcolhatunk, versenghetnek a pár­tok a választók bizalmáért, küzdhetünk a magunk meggyőződésének érvényesüléséért, de a város életéből rekesszük ki a politika harcait s akiket elválaszt egymástól oolitikai meggyőződésük, azok is tudjanak együtt­munkálkodni a város fejlődéséért. A város ügyeinek intézése a legtöbb esetben merőben független a pártpolitikai felfogásoktól. Az uccák kövezésének sorrendjét, a világítási és vízvezetéki hálózat kiterjesztését, a köz­Vasárnap, 1936 május 3. Ara ÍO fillér XII. évfolyam, HO. sz. tLŐFIZETEs, Havonta helyben 3.2« vidéken é* Budapetlen 3.<M>, kUUOlddn e.40 penqö. — Egyes n*m ara hétkUs nap ÍO, VBíftr* ét Ünnepnap >® HU. Hlr< detétett lelvélele tarlta szerint. Megje 'enik héltd Kivételével naponta reggel egészségügynek eredményesebb szolgálatát, az inségmunka folytatását, a város forgalmi és közlekedésügyi viszonyainak javítását, a közterhek csökkentését, a városi tisztviselők tisztességes ellátását egyetlen elfogulatlan s tiszta itéletü polgár sem akarja monopolizálni a maga pártja kizárólagos programjául. Hogy a Szent István-teret töltsük-e előbb fel, vagy a Valéria-teret aszfaltoztassuk-e előbb ki, ezt a kérdést sem konzervatív, sem liberális szempont szerint nem lehet eldönteni. A vá­ros érdeke független a politikai pártok programjától, — pártok jönnek és pártok mennek, de a város a pártokon felül s pártok életéhez oda nem kötve akar élni, s akarja a polgárság életfeltételeit megteremteni. Ennek az önzetlen s pártérdekektől is füg­getlen városszolgálatnak van azonban nega­tív tartalma is. A politikai pártoknak tartóz­kodniok kell attól is, hogy a maguk népsze­rűségét a város egyetemes érdekei rovására igyekezzenek megteremteni. Sem foglalko­zási ágak, sem társadalmi osztálvok számára senki ne legyen a város vagyona rovására jó­tékony csak azért, hogy a tömegek előtt hi­vatkozni tudjon a maga személyes tevékeny­ségének, vagy pártja állásfoglalásának ered­ményeire. Egyes foglalkozási ágak érdekei' szabad, kötelesség is istápolni, tekintheti ma­gát mindenki sorstársai védelmezőjének, — í város szolgálatában össze kell mégis hangol ni minden divergáló érdeket s minden mél­tánylásra érdemes szempontot. A város­háza közgyűlési terme nem csata­tér, hanem műhely, mindenkinek a maga képességének és hivatottságának mér­téke szerint kell kivennie részét a közös mim­kában s a felelősség közös viselésében. A négus elmenekült Addlsz-Abebából, Abesszínia feladta az ellenállást Véres zavargások, gyújtogatások és fosztogatások Addisz-Abebában Az olasz csapatok minden természeti es időjárási nehézségek elle­nére fokozott tempóban menetelnek az egö főváros fele London, május 2. A Londonba érkezett szom­bat délelőtti táviratok részletesen beszámolnak azokról az erőfeszítésekről, amelyekkel Hailé Sze­lasszie ismét sereget akar toborozni, hogy ellent-« állhasson az olaszoknak. E jelentés szerint a négus elutazott Addisz-Abebából és mintegy 150 kilo­méternyi távolságba eső hegyes vidéken akarja a birodalom központját felállítani. F.7.zel a hírrel síemben a négus szobmaton a déli órákban Addisz-Abebából Dzsibutíba távo­zott. Több külföldi hírügynökség jelentése meg-1 erősiti ezt a hirt. Ezek szerint a trónörökös, a császárné és az uralkodócsalád tagjai különvona­ton utaztak Dzsibutiba. Dzsibuliból érkezett távirat szerint at abesszin fővárosban zavargások lörtek ki. Banditák fosztogatják a várost, több helyen lövöldözésre került sor. A lakosság az idegen követségek épületébe menekült. Leg-< többen a brit követségen kerestek oltalmat, amely­nek épületét az abesszin háború óta idegen kato­naság őrzi. Az igedenek közül senkinek sem tör­tént bántódása. Felgyújtották a fővárost Washington, május 2• Cornelius Wanhengcrt, az Egyesült Államok etiópiai követe rádiótávirat* ban közölte a külügyi hivatallal, hogy Addisz­Abeba központi negyede ég. Parisból jelentik: Addisz-Abéba este fosztogntá 1 színhelye. A császári palotát is kifosztották. A császár csak az utolsó pillanatban határozta e! magát, hogy szintén elutazzék Dzsibutiba. A csá­szár és a császárné vasárnap éjjel érkeznek meg Dzsibutiba. Londonból jelentik: Este 7 órakor Addisz-Abe­bából érkezett rádíótávirat jelenti, hogy a za­vargások, fosztogatások, gyújtogatások és lövöl­dözések a fővárosban tovább tartanak. London jelenti: A fordulat rendkivüi súlyos London, má jus 2. A Presse Association jelenti, hogy Sir Sidney Barton addisz-abebai angol kö­vet jelentette az angol külügyi hivatalnak, hogy az abesszin császár, császárné és a trónörökös el­hagyták a fővárost. Azt nem lehet tudni, hogy a miniszterek is követték-e. Eden külügyminiszter mihelyt értesült a négus meneküléséről, félbeszakilotta hétvégi pihenőjét •és a külügyi hivatalba sietett, ahol hosszasan ta­nácskozott a helyzetről. Angol körökben súlyos­nak tekintik a fordulatot. Hir szerint Addisz-Abebában megkezdődött a lö­völdözés és fosztogatás. A négus elutazása előtt az angol követtel tanács­kozott a helyzetről, de nem közölte vele utjá­nak végső célját. Az angol kormány nem hivta meg a négust, hogy vegyen részt a május u-i népszövetségi ta­nácsülésen, azt a hireszHést sem erősitetlék meg, mintha a négus Angliába szándékozna menni. Azt tartják, hogy a négus menekülése következtében na­gyon súlyos helyzet állott elő. Ha az olaszok uj kormányt segítenek nyeregbe, a

Next

/
Thumbnails
Contents