Délmagyarország, 1936. május (12. évfolyam, 108-132. szám)
1936-05-20 / 123. szám
z DÉLMAGYARORSZAG 1936 május 20. Fehér antilop cipők! weeckend, axandái ós bocihoreipőh minden szinben és kivitelben olcsó gyári árakon! A. B. C. könyvre) . , . . ifMflMf- X cipőáruház Városi utalványra \ 4 havi hltel- ASIIFK.^ Kouuth La|o» sugárut 6 tan állítják, hogy Bethlen kedden is Inkán tartózkodott. Sokan várták Bethlent, hogy kedden megjelenik a képviselőházban, mint tegnap Eckhardt, de a volt miniszterelnököt 8 óráig hiába várták. Nem Jelent meg az esti órákig Eckhardt Tibor sem. akiről azonban ugy tudják, hogy magántermészetű ügyei tartották távol a parlament keddi ülésérői. A politikai életben a szerdai nap valószínűleg ismét Idegesebb napot fog hozni, amennyiben az interpellációk során most már véglegesen kifüggesztették Rajniss Ferenc interpellációját, amelyben az ismeretes levelek ügyében kór választ' Kozma Miklós belügyminisztertől. A belügyminiszter azonnal válaszolni fog Rajnissnak. Erré az interpellációra azonban előreláthatóan csak éjfél után 1 órakor fog sor kerülni, mert ez szerepel az interpellációk utolsó pontjaként. Izgalmat várnak Ralogh János interpellációiánál is. aki a nyilaskeresztes agitúcíáót kívánja szóvátenni. Egyelőre azonban lényegesen nvugodtabb volt ugy a politikai élet. mint a parlament hangulata, aminek magyarázata az. hogy az ellenzéken tekintettel kívánnak lenni a miniszterelnök távollétére. Éppen ezért nem kívánják fokozni a multiori idegességet, hanem bizonyos lojalitással kezelik a felmerülő kérdéseket. Ez a magatartás domborodott ki kedden a képviselőház ülése során; alig volt közbeszólás. A független kisgazdapárt például egészen enyhe bírálattal illette a kormányzati politikát és ezt a magatartást tanúsította a többi ellenzéki párt is. Az ülésen Kéthly Anna szóvátette beszédében H ó m a n Bálint kultuszminiszter közeli berlini utazását, amelyről tegnap a Délmagvarország beszámolt. A beszéd közben volt néhány idegesebb beszélt, hogy jelenet, amikor Kéthly arról a magyar kultura semmit várhat Berlintől sem és hangoztatta, hogy a legutóbbi kormánynyilatkozat is az alkotmányosság mellett nyilatkozott meg, igy — mondotta — nem tartja kívánatosnak a sürü berlini utazásokat. Szóvátette, hogy a magyar kulturának nincs szüksége sem könvvmáglyára, sem olyan jelenségekre. amelyek Berlinben az elmúlt éveli során felmerültek. K o r n i s s elnök megállította beszédében Kéthlyt és figyelmeztette, hogy ne foglalkozzon ezzel a kerdéssel ilyen éles formában. A figyelmeztetés azonban nem élezte ki a helyzetet, ugy, hogy visszaállt a parlament tárgyalásának nyugodt hangulata. Szegőd szempontjából érdekes megállapításokat tett Reinel Mihály, az eleki ellenzéki képviselő, aki hivatkozott Becker Vendelnek. az ujszegedi tanítóképző igazgatójának tanulmányara és kérte a kultuszminisztert, hogy Szegeden állítsa fel a szaktanítói főiskolát, mert Szegeden erre minden lehetőség és kellék meg van. Különösen az ellenzéken nagy figyelemmel hallgatták az ellenzéki papképviselő beszédét. BERMSIlJfiNDkOK nagy választékban A. B. C. könyvre «161sg nélkül résslalra Is 1 «gr olos<5bb»n Kárász u . 13. Tóth órásnál T* [fi fon 21-05 Éjfél felé egészen elnéptelenedett a Ház, de a képviselők számára fenntartott étteremben hosszú vita fejlődött ki Marton Béla, a Nep országos főtitkára és Dinnyés Lajos kőzött, amelyben a Nep-szervezkedést tették szóvá; a tagdíjfizetéseket, a kartotékok dolgát. A vitát igen sok képviselő hallgatta végig ugy a Nep. mint az ellenzék részéről. A Népképviselők egy része némán fogadta Marton Béla kijelentetett. A késő éjszakai órákban ugy látszott, hogy a szerdai interpelláció« napon igyekezni fognak az ellentétek élét lecsiszolni, tekintettel arra, hogy az ellenzék semmiképen sem akar hozzájárulni a miniszterelnök távollétében az idegesség kiélezéséhez. De az ellenzéki képviselők hangsúlyozták, hogy a Nep szélsőjobboldalának is tudomásul kell vennie az ellenzék magatartását. Izgalommentes ülés a Házban Általánosságban elfogadták a kultusztárca költségvetéséi A képviselőház kedden délután Sztranyavszky Sándor elnöklésével megkezdte a kultusztárca költségvetésévek tárgyalását. Szinnyei Merse Jenő előadása után Vázsony: János szólalt fel és a 8 osztályú polgári iskola bevezetését sürgette. Kérte, hogy mindazoknak, akik a 8 osztályú polgári iskolát elvégzik, adják meg az önkéntességi jogot is. Tanárok és tanítók fizetésének rendezését sürgette. Sajnálattal tett említést a megismétlődő hitfelekezet elleni izgatásokról. Tiltakozott a numerus clausus elvének fenntartása és a politikának az iskolába vitele ellen. Hóman Bálint: Sehol sem tűröm meg! Vázsonyi János végül azt kérte, hogy ne engedjék meg a tanítóknak, hogy pártjelvényt viseljenek. Hlyén József a helyes neveléssel foglalkozott beszédében. Az erkölcsi vá.lságot gyógyítjuk meg és a.z emhereket. egymáshoz közelebb hozzuk. örömmel üdvözölte a minisztert, hogy a közoktatásügyi tanácsot, mint szakértő szervet állította maga mellé. A felsőoktatás reformjának keresztülvitelével és a jogi oktatás reformjának szükségességével foglalkozott. Csoór Lajos az egyházi adózás méltánytalanságaival foglalkozott. A protestáns egyházakban eg.yes helyeken az egyházi adók az állami adók felét is elérik. Kéri a kormányt, hogy a felekezet vezetőségével egyetértésben szüntesse meg az aránytalanságokat. Kérte a tehetséges parasztgyermekek felkarolását. Tirs Tibor hangoztatta, hogy a kultuszminiszter céltudatosan elgondolt kultúrpolitikája mindenkiben megnyugvást keltett. Rakovszky Tibor az alsófoku mezőgazdasági szakoktatás kérdésével foglalkozott. Rácz Kálmán a népnevelési törvény költségeinek fedezésére javasolja, hogy a 20 ezer pengőn felüli jövedelmeket 1—3 százalékkal adóztassák meg. — Megadjuk, megszavazzuk! — kiáltják a baloldalon. Avdaházi Kasnya Béla kevesli a kulturcélokra fordított összeget. Kifogásolta, hogy a társadalom nem eléggé pártolja a művészetet. Szily Kálmán a felekezeti tanítók illetményeinek rendezését kérte. Eckhardt Tibor elismerte, hogy a felekezeti tanitók érdekében történtek lépések, de kielégítő rendelkezések nem következtek be. A felekezeti népoktatást minden körülmények közöt< fenntartandónak mondotta. Az egyházakat csak a teherviselő képesség határáig szaban igénybe venni. Az iskolákban tanítsák a körülöltünk élő kisebbségek nyelvét és kulturáját. Az iskolán keresztül olyan ifjúságot kell a világba kiküldeni, amely fel van készülve a problémák megoldására. A költségvetést nem fogadta el. Petrovácz Gyula kifogásolta, hogy csak néhány ipari ágnak van szakiskolája. Kéthly Anna. először is az ingyenes iskolai oktatás hevezetését, sürgette, majd kifogásolta a kutupzminiszter berlini útját, mire Korniss elnök figyelmeztette. Végül azt mondotta Kéthly, hogy a kultusztárca költségvetésében az olimpiász költségére felvett összegen, inkább tantermeket kellene építeni. A költségvetést nem fogadta el. Martsekenyi Imre kevesli a testnevelésre előirányzott összeget. Dinnyés Lajos hangsúlyozta, hogy az ellenzék is támogatja a. kultuszminiszter javaslatait, mert kultuszt örekvései azonosak aa ellenzékével. Molnár Imre a kulturadó bevezetésének a gondolatát vetette fel. Reibel Mihály is szükségesnek látná az általános kulturadó bevezetését. Huszár Mihályi megemlékezett arról, hogy szeptember 2-án lesz 250 éves évfordulója Budavár visszavételének. Kérte a kormányt, hogy ezt a nlpot nemzeti ünneppé avassa. Minthogy a vitához több 6zónok nem volt feliratkozva, az elnök a vitát bezárta. A Ház ezután a vallás- és közoktatásügyi tárca költségvetését áHtilánoságban elfogadta. Szerdán délután 4 órakor kezdik meg a kultusztárca költségvetésének részletes tárgyalását. A spanyol kormány hadjárata a politizáló hadsereg ellen Véres zavargósok, sztrájkok Spanyolországban Madrid, május 19. Spanyolországban napirendes tannak a véres zavargások, szinte naponta robbannak bombák és a felkavart szenvedélyeket alig lehet elfojtani. Nehézséget okoz a kormánynak, hogy a hadsereg vezetői politizálnak és ők maguk ítélik meg, mikor kell belcavatkozniok valamilyen uccai rendzavarásba, n ezért a kormánynak minden törekvése ányul, hogy a hadsereg legfőbb vezetésében változásokat hajtson végre: a megbízhatatlan tábornokokat áthelyezte, vagy kicserélje. Feltűnést keltett, hogy az alcalal és a henaresi lovasezredet hirtelen áthelyezték. Az áthelyezést azzal magvarázzák, hogy a pénteki szocialista-faM«.7ta tüntetés után a fasiszták bemenekültek a laktanyába, ahol a tisztek" rokonszenvvel fogadiák őket. A tisztek az áthelyezésükről szóló rendelkezést nem vették tudómásul, mire letartóztatták őket. Párisi jelentés szerint Spanyolországban rendkívül zavaros a helyzet és az ország egész területén sztrájkok törtek ki. A Jaurnal szerint a hadsereg főfelügyelőjét elmozdították állásából. Bizalmat szavaztak a kormánynak Madrid, május 19. A képviselőház 217 szavazattal 61 ellenében bizalmat szavazott a kormánynak.