Délmagyarország, 1936. május (12. évfolyam, 108-132. szám)

1936-05-19 / 123. szám

DM MAfJARORSZAO mfijus f^ az ellenzék között, a fiatal keszthelyi képviselő határozott kije­lentésével egyenes irányt, szabott, a vitának és nem reagált Pálffy-Daun meg-megujuló közbeezólásaira. Eckhardí Tibor a beszéd után ismét megjelent a folyosón e ekkor ezeket mondotta a Délmagyarország munkatársának: — Nem tudom, honnan terjedtek el a. hirek Bethlennel való külföldi utamról, én csak nnnyit mondható hogy ezek a hirek megdől­tek, amint, látja, itt vagyok a Házban; szom­baton és vasárnap is Budapesten tartózkod­tam. Hogy mi van Bethlennel, arról csak any­nyit, tudok, amit fiától hallottam, hogy Tnkén tartózkodott. Az esetleges közeljövőben megtörténő olasz­Országi útról Efkhardt nem nyilatkozott. De­rűsen beszélgetett környezetével, majd hosz­ezasabb bizalmas tárgyalásra vonult vissza az egyik sarokba Sigray Antal gróffal. Nem voHál Bethlennel? — kérdezte Sig­rav. — Sehol a világon nem voltom — válaszolt határozottan Eckhardt. Nyolc óra körül megjelent a parlamentben Kozma Miklós belü;gyminiszter akit rendkivül nagy érdeklődéssel vettek körül a képviselők annál is inkább, inert a belügyminisz­ter hétfőn hosszasabban tárgyalt Darányi Kálmán helyettes miniszterelnökkel. A belügyminiszter mo­solyogva cáfolta meg a különböző szárnya kelt híreket, ós azt mondotta, hogy az illetékes hely nyilatkozata után erről a Lénlé röl már nem szük­séges többet mondani. Az újságírók ezután a fíajniss-levelek dolgáról érdeklődtek a belügyminiszternél, nki ekkor meg­erősítette azokat az adatokat, amelyeket Bajcsy­Zsilinszky Endre irt vasárnapi cikkében. Elmon­dotta a belügyminiszter, hogy le akarta beszélni Zsilinszkyt ennek a levélnek a nyilvánosságra hozataláról, hiszen annak hitelességéről — mon­dotta — nem lehetett meggyőződni és sajnálja, hogy nem sikerült a lebeszélés. Az újságírók ezután azt kérdeztet a belügy­minisztertől, hogy fog-e nyilatkozni erről a Ház­ban? — Ha interpellálnak — mondotta —, termé­szetesen felelni fogok. Rajniss is megjelent a Házban, aki, amikor meghallotta a belügyminiszter szavait, kijelentette, fentartja a szombaton bejegyzett interpellációt, amelyet ezer­dán el fog mondani. Előreláthatólag szerdán ismét fokijainak az el­mult napok izgivlimni a Rajniss-ügy körül. A nagy érdeklődéssel várt hétfői nap a pénzügyminiszter költségvetési beszédével zárult, amelynek lényege az volt, hogy a pénz­ügyminiszter ismét hangsúlyozta a pengő dJan­dósága megőrzésének fontosságát. Kijelentette, hogy a gazdasági télét a javulás utján van és szükséges népi és szociális irányban minden le­hetőt elkövetni. Egyik jellemző momentuma volt a másfélórás beszédének az a ki jelentése, hogy haladó, de józanul konzen-ativ politikát inaugurál a költséqvetés. Váratlanul korán ért véget hétfőn a képviselő­ház ülése, már fél 12 óra előtt besötétedtek a parlament ablakai. A képviselők még sokáig tárgyalták az eseményeket, egyelőre azonban a két­napos izgalmak után enyhébb és csendesebb a hangulat és most már azt hiszik, hogy ex a hangulat a hétvégi szünetig mectmfirad, hacswk a szerdai interpeüációs nap nem fogja ismét felforralni a kedé^iekat. Izgalmakkal kJz lodött a politika hétfői*.. <Js az éjféli órákban barátságosabb hanculrtKan bu­esuz+ak a képviselők. T. gy. j. Ellenzéki képviselő ismertette a reformnemzedék ellenzéki követeléseit Befejezték a költségvetés általános viíéfát A képviselőház ülését délután 4 órakor nyi­totta meg K 0 r n i s s Gyula alelnök. Bemu­tatta a miniszterelnök átiratát, amelyben köz­li, hogy betegségének tartamára a miniszter­elnöki teendők ellátásával Darányi Kál­mán földmüvelésügyi minisztert, a honvédelmi miniszteri teendők ellátásával pedig Kozma Miklós belügyminisztert bizta meg. Ezután folytatták a költségvetés vitáját. P r o p p e r Sándor foglalkozott a Rajniss Ferenc legutóbb elhangzott vádjaival, amely szerint a szociáldemokrata párt vörös pénzeket kapott Németországból. Kijelentette, hogy a szociáldemokrata párt egyik szerve csakugyan kapott Németországból pénzt, de mindössze 20 ezer márkát és ezt azért nem tudták visszafi­zetni, mert közben életbelépett a bankzárlat. A költségvetésre áttérve hangoztatta, hogy hiába keresi benne a szociális tartalmat és a munkanélküliség leküzdését. Majd kijelentet­te, hogy a költségvetést nem fogadja el. Mándi Sárdor az egyke-kerdéssel foglal­kozott. M e i s 1 e r Károly, akinek ez volt az első felszólalása a Házban, rámutatott arra, hogy az egykének nemcsak erkölcsi, hanem sok te­kintetben gazdasági okai is vannak. A költség­vetés nyílt bevallása annak, hogy a reformok felé való haladás a legkisebb mértékben sike­rült csak. Először az adózási reformot, azután a választói reformot, majd a felsőház reform iát kell végrehajtani. A két év előtti reménykedés bizony most már bizonytalanságot váltott ki és bizalmi válsággá, a reformok válságává sű­lyedt. Részletesen ismertette a reformnemze­dék problémáját, amely az állami, politika, társadalmi, gazdasági és kulturális élet minden fontosabb kérdését felöleli. Hangoztatta, hogy a reformnemzedék a keresztény nemzeti világ­nézetet vallja és ugy gondolja, hogy a magyar társadalmat nem lehet egyetlen pártba be­szervezni. A reformnemzedéknek több tagja került a házba, de a parlamentbe bekerült ta­gok olyan pártfegyelem alá kerültek, hogy nem tudják eredeti meggyőződésüket érvényesíteni (Taps az ellenzéken, ellentmondások a kor­mánypárton.) A reformnemzedék nem támo­gathat olyan kormányt, amely annyira a ban­kok, az iparvállalatok befolyása alatt áll. A reformnemzedék követeli a titkos választójog mielőbbi törvénvbeiktatását, ki kell bővíteni 3 kormányzói jogkört és meg kell alkotni az u.j felsőházi törvényt, be kell vonni az érdekelte­ket a törvények előkészítő munkájába, az új­ságokat kizárólag birói ítélet alapján lehessen betiltani, tiltakozott az álláshalmozások meg­szüntetésére irányuló mozgalom ellaposodása ellen. Sürgeti a reformnemzedék a kisgazda­társadalom minél előbbi megerősítését, a kis­ipart is ki kell fejleszteni. A nagyobb jövedel­meket és vagyonokat jobban meg kell adóztat ni és különösen a társadalomadót kell megre formálni. Végül kijelentette, hogy a költségve. tésben a reformpolitika és a keresztény gondo­lat csak jelszó maradt, azt nem fogadja el. Szeder János azt hangoztatta, hogy nem lehet a magyar élet minden vonalán egyszer­re megoldani a problémákat. Horváth Ferenc szükségesnek mondotta hogy a költségvetés felesleges kiadásainak le­faragásával elsősorban a falusi nincsteleneken segítsenek. A költségvetést nem fogadta el, Pintér József a szegény osztály élelme­zési hiányára mutatott ra. Ezzel az általáno« vita véget ért és az elnök néhány perces szü­netet rendelt el. Adórendszerünket tényleg egyszerűsíteni kell A pénzügyminiszter válasza az általános viía szónokainak Szünet után Fabinyl Tihamér pénzügyminiszter állott fel szólásra. Beszédét azzal kezdte, hogy fokozottabb mér­tekben van szükség a pénzügyi és gazdasági kérdések komoly és tárgyilagos kezelésére, mert a helyzet úgy látszik, hogy ma inkább, mint eddig, bizonyos mértékben kezűnkben van a nehézségek fokozatos leküzdése és a jö­vő kedvezőbb kialakulása. A gazdasági élethen nálunk is bizonyos élénkülés tapasztalható. A helyzet határozottan javuló irányzatot mutat. Most arról van szó, hogy ezt a javuló tenden­ciát a gazdasági életnek ellenkező irányba ható tényezőivel szemben győzelemre segítsük. Mi­vel az állami bevételek alakulása is némi ja­vulást jelent, sorsdöntő kérdés, hogy helyesen használjuk fel a fokozódó bevételeket. A szük­ségletekkel és lehetőséggel reálisan számoló pénzügyi politikát kell folytatni. Pénzünk ér­tékét tártán! kell és minden részletmunkát ngy beImriijrndekok nagy választékban A. B. C. könyvre előle; nélkül részletre Is legolcsóbban Kárász n . i3T6th 6 r á % ti á I Telefon DOM^ \INCZE kárpitos, diszitő lakberendező, Vidra u. 3. — Részit stil és modern párnázott bútorokat elaflreodii kivitelben. K.1 n eta ludja, nag yo.i r it t a Poűwconfis a smMs fltha. Bgyenraha és uri szabéságf. K%y6 n. 3. Feketesas u. sarok, 11 14 OaerkSszíelszeralések raktára kell elvégezni, hogy egész tudásunkat és lelke­sedésünket vigyük'bele. Megállapititta ezután, hogy költségvetésünk rendszere még világviszonylatban is egyike a legáttekinthetőbbeknek, őszinte és reális voltát a Ház minden oldalán elismerték. Fontosnak tartja a költségvetési hiány fokozatos lefara­gását. A kiadások emelésére irányuló legtöbb kívánsággal szemben elzárkózott, viszont köte­lességet teljesített akkor, amikor néhány fon­tos tételnél, ahol a nemzet vitális érdekei ugy kívánták, emelte a kiadásokat. A nyugdijter­hek valóban nagy súllyal nehezednek reánk, de figyelembe kell venni, hogy a trianoni te­her ma is több, mint 80 millió pengőt tesz ki, Azelőtt a döntő pillanat előtt állunk, hogy meghosszábbitsuk a szolgálati időt és ezzel megnehezítsük az ifjúság elhelyezkedését, vagy nyugdíjba küldjük azokat, akik szolgálati ide­jüket kitöltötték és ezzel kénytelenek vagyunk növelni a nyugdijterheket. Megállapította, hogv az állástalan diplomások alkalmazása nem volt különös elképzelés, hanem reális valóság, amit tovább folytat a kormány. A pénzügyi tárcá­nál egyedül 370 állástalan diplomást alkalmaz­tak. Az ifjúságnak arra kell törekedni, hogy » gazdasági életben helyezkedjék el. Ebben vi­szont a legmesszehbmenően kell támogatni Közigazgatásunkat egyszerűsíteni kell, de nem szabad arról megfeledkezni, hogy bizonyos ad­mii isztrációs keretekre a kis országoknak ak­kor is szükségük van, ha a költségvetést nem lehet hiány nélkül összeállítani. A személyi járandóságok nálunk sem nagyobbak, min* másutt. Ezután visszautasította Payr Hugónak azt » kijelertését, hogy sohasem lehetett pénzzel annyit elérni, mint ma. A tisztviselői kar be­csülettel és hüséírgel állja helyét. — A beruházási összeget a legnagyobb lel­kiismeretességgel állította össze a kormánv Adórendszerünket tényleg egyszerűsíteni kell ugy az eljárási, mint az anyagi jog terén Az adórendszer reformjánál a családvédelmi és szociális szempontokat kell szem előtt tartani.

Next

/
Thumbnails
Contents