Délmagyarország, 1936. május (12. évfolyam, 108-132. szám)
1936-05-17 / 122. szám
2» í)£f. MAGYARORSZÁG 1936 máliw 17. helyezni a tengerentúlon. Országépitőket csinált n .okból, akik más viszonyok között or szágfslforgatók lettek volna. Hirtelen ezdk jutnak az eszembe, mikor elovasom a Times vezércikkét és átérzem az angol helyzet nagyszerűségét, akár az állam, akár az egyén szemszögéből nézve. Szerencséd, aki angolnak született. Angolnak lenni jó dolog. Tonelli Sándor. Fehér antilop cipők! weeckend, szandál és bocikorcipők minden színben és kivitelben olcsó gyári árakon! Városi uta'lvÜnyra \ 4 hav' hiteK ZStlfltÓ cipőáruház Kossuth Lajos tugárut 6. A római szenátus Viktor Emánuel császárt éltette ülésén Róma, május i6- A szenátus szombaton délután ünnepélyes ülést tartott, amelynek napirendjén az abesszin birodalom megalapításáról szóló két törvényjavaslat szerepelt. A szenátus karzatát! igen nagy közönség töltötte meg. Ott volt többek között XIII. Alfonz volt spanyol király, Starhembeig herceg, volt osztrák alkanoellár, Aloisi báró, továbbá a római német, japán és amerikai nagykövet. Megjelent a gyűlésen báró Villányi Frigyes magyar követ és a római osztrák követ is. A szenátorok fasiszta egyenruhában jelentek meg. A szenátus mind a két törvényjavaslatot egyhangúlag elfogadta. A szenátorok lelkesen éltették Mussolinit és a trónörököst és több ízben felhangzott: BERMMJINDEkOK nagy ráta aztékban A. B. C. könyvre előleg nélkül résiletre Is legolcsóbban Kirítt u. 13. Tóth órásnál Telefon 21-05 — Éljen a császári Az ünnepi ülés után kőtáblát avattak fel, amelyre a történelmi esemény emiékének megörökítéséül rávésték a király május 9-i rendeletének szövegét. Róma, május 16. Etiópia gazdasági hasznosítása érdekében nagyszabású terveket dolgoztak ki. A meghódított területien hét országutat építenek. Az olasz gyarmatosok letelepítését a benszülöttek tulajdonjogának teljes tiszteletben tartásával haj t-i ják végre. Ami Etiópia igazgatásának megszervezését, illeti, valószínűleg három kormányzóságra osztják a gynrmattot. Az egyik székhelye AddiszAbcba, a másiké Horror, a harmadiké Dzsima lesz. A négus nem kívánatos GenfDen London, május 16. A Reuter Iroda levelezője szerint Genf kétségesnek tartja, hogy politikai, okokból kivánatos volna-e az, hogy a négus személyesen védje meg ügyét a Népszövetség előtt. Attól tartanak, hogy a négus személyes megjelenése többet ártana, mint haszná'na, ezért egyáltalában nem biztatják a genfi utazással, mert nehézségekbe ütközne és bonyodalmakat okozna, ha Európa területén átutazna. Remélik a hatalmak, hogy a legközelebbi tanácsülés előtt valami egységes megoldási irányelvet fognak megállapítani, amelynek visszautasítása esetén hajlandók lesznek továbbra is fentar* tani a megtorlásokat. Olaszország ellen. Általában az a meggyőződés uralkodik, hogy világos terv megállapításának hiányában nem lehet továbbra is fentartrrni a megtorlásokat. Asc olvasó rovata X filléres jegyek Tekintetes Szerkesztőség! Kérem szíveskedjék e néhány sornak helyet adni a Délmagyarorszá.g hasábjain. Az az állapot, amely a filléres vonat jegyárusítása körül folyt, egyáltalán nem mondható rendezettnek. Kereskedő vagyok, aki személyesen nem tudok a jegyért odaállni, hogy azalatt üzletem zárva legyen így tehát fiamat küldtem el már hétfőn reggel 5 órakor, mivel már éppen harmadszor szeretnék jegyet kapni, de hiába. kedden szintén elutasítottak azzal, hogy majd benne lesz a lapokban, hogy mikor kezdik a jegyárusítást. Izgalommal lestük az értesítést, míg végre csütörtökön jelezték a filléres indulását. Fiamat újra odaállítottam reggel 5 órakor. Elég korán, ott voltak vagy 200-an. fél 9 óráig teljes reménnyel. A sorban a negyvenedik lehetett, de a negyvenből 81 nem kapott semmit öt perccel fél 9 után kijelentették, hogy már nincs jegy! Hát kérem, erre nyilatkozatot kérnék, hogy ml ez?! Vagy van filléres vonat, vagy nincs. Miért nem tudatják a közönséggel, hogy talán előre meg kell rendelni, a jegyet? Vagy az a fontos, hogy kiválasztott közönség utazzon? Szerintem nem a közönség van a vasutért, ha. nem a vasút van a közönségért. Miért nem árusítanak annyi fillére» jegyet, amennyi elfogy és annak megfelelően állítanák be a szerelvényeket. így a protekciónak épp ugy. mint a jeggyel való fizérkedésnek egyszer vége legyen. Sem a gyermekeiket az iskolából, sem a máis elfoglaltságban levő emberek százait nem kellene visszatartani a munkájuktól, hiába Tessék végre más rendszert bevezetni. fAláiráa.) Murilló nője a kikötőhidon Irta SOMLYÓ ZOLTÁN A kikötő (ele volt hajókkal. Tülköltél , póffögtek, előttük kis csónakok ringottak a vizén és az ecti kikötői fény telerajzolta csillogó csíkokkal a nagy hidat. A nagy hidon álltam, néztem az eget, amely tejes volt a kis hárányfellegek fehér uszályaitól, amelyek gyermekes gondolatokat ébresztettek bennem. Végre, először, életemben legelőször igazi tengert láttam, igazi kikötőt. De azért minden olyan kicsinynek és játékosnak tünt fel nekem. A nagy kereskedelmi hajók telerakva ládákkal, amik bizonyára rengeteg értétet képviseL lek, játékszerekként rajzolódtak a szemeimre. Gyapotkölegiek, amiket osu/pasziképü munkások rendezgettek a hid mellé, olyanok voltak, mintha álmodozó gyermekkezecskék rendezték volna ily <=zép négyszögletesre s a hat oldalán oly Íveltre, mint a díványok párnái. Amit itt láttam, mind-mind arra való volt, hogy régi képeket elevenítsen fel, amikből a világot tanuljuk. Az ember tizéves korában lát egy festményt hajókkal, tengerrel, öreg, fapipás matrózokkal, akiknek száján a rum gőze ömlik. És harmincéves korában, egyszer, egy holdas estén kinyilik a szeme és a fejűmén? egészen kilép a rossz fakeretből és fl fapipás matróz káromkodása zörög az estben. "yermekes öröm ez és az értéke egészen földöntúli A kezeimet összedörzsöltem örömömben. Soha még alkonyati szellő ennyire nem ingerelt. A ruhám szűknek éreztem, a szivem a tengerrel egy volt, végtelen és békésen kék színeket éreztem a lelkemben, amikből uj életet és nj boldogságot vártam. Szinte álmodozva álltam a kükötő-hidon és néztem a kedves és különös festményt. Egy se. Ivemruhás nő állt néhány lépésnyire. Fantasztikus ruhája volt, a derékon és a vállakon mintha esak csattok fogták volna ösze és ugy látszott, szinte félni lehetett tőle, hogy a selyem-burnus a szélnek enged és a földre hull a gyönyörű termetről. Messze a hazádtól, a levegődtől, kicsiny életedtől a nő fontossága megszűnik. Tisztább a szemed, objektívebb az agyad és emberi kritikád kiélesedik. Otthon, a fényes kirakatok kőzött, ezt a nőt is bizonyára a megszokott sanditással néztem volna és a megszokott sablónra gondoltam volna. Talán egy színésznő, »ki szabadabban mozog, mert néhány rossz szájú és romlott agyú iró darabjában olyan szerepeket játszott, amelyekben a házasságtörés életszükséglet és az idegen csók csak annyi, mint a tejfeles tormamártás a kifőtt marhahús mellett. Lehet, hogy otthon roszszul szabott hálókabátban jár és reggel még mosakodás előtt költi el reggeli kávéját, csak az uccán van a körme manikűrözve, otthon, mihelyt a selyemköpenyt ledobja, kiállhatatlan ... De Itt, a messzi tengerparton, más irányt követ a fantázia, reálisabb, de egyúttal tisztább is. A , selyemruhás BŐ, nem mint nő, hanem, mint a ki- ' kötő egyik kedves és vonzó figurája érdekelt Testalkata, erős, magas és mégis karcsú, Murilló ismerte ezeket Jól, amikor a gömbiSlyü női struktúrában tobzódva, őrületes simaságokat kerekített nőinek nyakára, keblére és derekai alá Olyan nő volt, aki, ha a kisujjával mozdul egyet, megrebben egész áldott teste és a lába körmében is ott pihen mind az a nőiesség, ami a lém ben oly fontos és jellemző. A selyemruhás nő az ég felé nézett és az ajkai mozogtak. Rágyújtottam egy erős cigarettára és teli tüdővel szivtam. Hirtelen Murilló életét éreztem egész lelkeimmel és sértődött szomorúságom volt Hogy miért is nem foglalkoztam eléggé vele, a művészetével, a foglalkozásával, életével, fölfogásával korával? Szé.gyeltem magamat nagyon, mert éreztem, hogy most, ennél a nőnél, millió tehetősége volna életemnek, újjászületésemnek, de mert annyira Murillóra emlékeztet s mert általa ezinte kopog és kalapál az agyvelőmben a Mnríllő neve, dc mert err-l ar emberrel nem valami behatóan f'^glalkozrtam s nem i»m90®t_nen> leh*t jogom a lelkemben di- 1 csérni e nőt, vele megismerkednem, vagy csak közelítenem is hozzá, mert mindég köztünk állana ő. Szomorúság fogott el összedőlt minden örömöm, félembernek éreztem magamat, aki a dolgokat csak félig élheti. Víziók futottak be a szivembe, amelyekben szégyenletesen szerepeltem. És hirtelen megláttam magamat, hogyan rontottam meg életemet végzetes hanyagságommal, mely minden lépésemet és minden cselekedetemet jellemzi. Visszaemlékeztem több doiogra, jelenetedre, győzelmekre és kudarcokra, ünnepekre és hétköznapokra. Visszagondoltam magamat régi percekbe, amikor egy-egy jelentősebb stációjánál tartottam életemnek és most, annyi év után, egész tisztán láttam mindazokat az okokat, rugókat, igéket, amelyeknél életem rossz sinekre szaladt. .Kísérteties világosság gyulladt föl bennem, amelynek fényénél nagy ravatalon fekve láttam életemet és óriási gyertyák kőzött siralmasan k<i! csínynek látszottam. Én voltam most a legkisebb minden ismerős és ismeretlen között és mindaz, amihez valaha életemben kezdtem, vagy amit akartam, borzasztóan távolállónak tetszett hirte. len. A tenger párolgása volt gz egyetlen, ami valamelvest nyugtatólag hatott rám. És amig tgy gondolkodtam és a tépelődés erejéfoen bukdácsoltam, állandóan a nő selymein kopogott a szemem. A nő, ugy látszott, már észre is vette, hogy uy hosszan nézem. Idegesen fordult néhányszor felém és meglátszott rajta, hogy bántja a tekintetem. Kissé elszégyeltem magamat, de aztán felülkerekedett bennem a kóborló ember és elhatároztam ha már megszólítani nincs is bálor>uj».oin éa erőm. legalább nézem, hogy majd. VAlaw -or, to újra ilyen öldöklő érzéseim lesznek, jól rá tudjak! emlékezni és a mostani fájdalmamat egész intenzivül újra átélhessem. •Most hirtelen erős szél kerekedett. "A gyönyört^ nő selymei, mint kifeszített vitorlák, főlduTzad*, tal<, felpuffadtak Lot~~"* lengett a sötétszurW selyem a góoibölvú kiomoc, körül, de a nö nem 1 védekezett. GsaJs néha-néha látszott rajta, hogí,[