Délmagyarország, 1936. május (12. évfolyam, 108-132. szám)

1936-05-15 / 120. szám

!936 május 15. QffWA' GYÁR ORSZÁG Botrányos jelenetek a vasárnapi filléres vonat legyeinek Kora reggeltől álltak sorba a meneljegyiroda előtt, de legyet csak egy kis csoport kaphatott — Tiltakozás a jegyárusítás rendszere ellen (A Délmagyarország munkatársától.) A vasárnap Szegedről Budapestre induló filléres vonat jegyeit csütörtök reggel kezdte árusítani a menetjegyiroda. A jegykiadás körül botrányok játszódtak le; a kora reggeli óráktól sorban állók legtöbbje nem jutott jegyhez. Már napokkal ezelőtt nagy érdeklődós nyilvánult meg a filléres gyors iránt. A menetjegyirodában mindenkit azzal utasítottak »1, hogy még csak előjegyzést sem fogadhatnak el, mindenkinek csütörtök reggel kell jelent keinie. Csütörtök reggel tulajdonképen félkilenckor kezdődött volna a jegykiadás, de igen sokan már reggel hat órakor odaálltak a menetjegyiroda helyisége ele." Mire félkilenc lett, olyan tömeg állott az iroda előtt, hogy a vége egészen az Üzletveeetőség épülete elé ért. Abban reménykedett mindenki, hogy miután senkitől előzetesen előjegyzést nem fogadtak el, a jegyeknek az irodában kell lennie ós igy minden sorbanálló kaphat jegyet. Ebben a várakozásban azonban a legtöbben fájdalmasan csalódtak, mert alig kezdődött raeg a jegykiadás, nemsokkal később már be is fejeződött. Kijelentették, hogy jegy már nincs, jóllehet a sorban állók közül alig kapoU jegyet több, mint 50—60 személy. A zugolódőknak azt felelték, hogy sajnálják, a jegy elfogyott. Természetesen ez a helyzet a jegynélkül maradót takat rendkívül elkeserítette. Nagyobb tömeg kereste fel a Délmagyarországot és elpanaszolták a dolgot. Sokan konkrét panaszokat soroltak fel. Mindenekelőtt elmondották, hogy a menetjegyiroda nem darabszám adta el a jegyeket, hanem volt olyan aki hnsz-haszonöt darab jegyet Is elvitt. Mások szerint a menetjegyiroda már napokkal ezelőtt egyesek számára félretett jegyeket, ugy, hogy a csütörtök reggeli eladást már csak formaságnak kell tekinteni, mert tulajdonkópen alig maradt jegy. Arról is tudtak egyesek, hogy a menetjegyiroda egyes testületek számára nagyobb kontingenst adott ki, ezért nem juthatott jegyhez, az a sok kisegzisztencia, aki abban a hitben élt, hogy elegendő, ha reggé1 jókor odaáll az iroda elé és türelmesen vár a sorára. A Délmagyarország munkatársa felkereste a menet jegyirodát, ahol dr Polgár Péterrel, az iroda vezetőjével beszélt. Dr. Polgár Péter mindenekelőtt kijelentette, hogy a vasárnapi filléres vonat iránt szinte soha nem tapasztalt érdeklődés nyilvánult meg. Igyekeztek még egy vonatot kérni Szeged számára, azonban a vasút kijelentette, hogy lehetetlenség a szegediek kérelmét honorálni, mert ezen a napon az ország minden részéből inditanak filléres vonatot Budapestre és még Szegedről is visznek el vagonokat, hogy minden város igényét ki tudják elégíteni. Szegedre 1200 filléres jegyet küldöttek és az volt az elgondolás, hogy elsősorban kereskedők és iparosok jussanak jegyekhez, miután a vonat a Nemzetközi Vásárra viszi az utasokat. A kapott rendelet értelmében nagyobb mennyiségű jegyet kapott a kereskedelmi és iparkamara, az ipartestület, az AUKE és a Kereskedelmi Alkalmazottak Egyesülete. Ami maradt, abból Makónak és Vásárhelynek is kellett juttatni, ugy, hogy végeredményben mindössze 500 jegy maradt, amely eladásra várt Szegeden. Arraa kérdésünkre, hogy egyesek is kaptak-e husz-harminc darab jegyet, azt a választ kaptuk, hogy nincs semmifée tiltó rendelkezés erre vonatkozólag, igy tehát a menet jegy iroda kiadhatott ilyen mennyiségben is jegyeket. A Délmagyarország nem egyezer tette szóvá azt a viszás helyzetet, amely a jegykiadások terén fennáll. A kisember, aki egész nap irodában, üzletben, műhelyben görnyed, előre számolhat azzal, hogy nem kap jegyet és igy történhet meg, hogy sok esetben azok utaznak a filléres vonatokkal, akiket ez a kedvezmény a legkevésbé illet meg. Csütörtök reggel egész sereg kisember állt sorban a menetjegyiroda előtt már kora hajnaltól kezdve anélkül, hogy jegyhez juthatott volna. A Délmagyarország már nem egvizben megállapította, hogy a jegykiadásnak ez a módja csak elkeseredést és viszszatetszést szül Ha nincs is tiltó rendelkezés arra nézve, hogy kettőnél több jegyet egy embernek ne adjanak, ezt minden rendelkezés nélkül is éreznie kellene a menet jegyirodának. Ez a rendszer termelte ki a jegyüzéreket, akik az olcsó jegyet felárral adják tovább, ez a rendszer teszi lehetetlenné a kisemberek számára azt, hogy néha napján ők is igénybe vegyék azt a kedvezményt, amelyet tulajdonképen résziikre rendszeresítettek. A 1:-?Iránnyal kapcsolatban kaptuk a következő sorokat: Igen tisztelt Szerkesztőség! Az alsiők közt voltam, akik rendőri felügyelet mellett sorfalat álltunk a filléres jegyért. De hiába voltam a 22-ik, jegyet már nem kaptam, mert bár a tömeg számára fél 9-kor nyitották ki a menetjegyirodát, háromnegyed 9 után már nem volt jegy. Azt hiszem, nem kell külön mondani, hogy milyen kellemetlenül érinti ez a magamlajta kis nyugdijából élő tisztviselőembert. Mi egyszerű protekció nélküli hétköznapi lények nem kaptunk filléresre jegyet, pedig a tömeg is szeretne olcsón utazni. Ha már nem indit a Máv. második vonatot, legalább a jövőben ne forduljon elő ilyesmi. Teljes tiszte lettel: (B. A.) Barátainak, rokonainak, iJzlelfaialmek bel- és külföldre ,„,„„. lein uiazasra looesttű igázom Kapható: a Délmagyarország jegyirodájában A STRANDEPITKEZESBOL AZ IDÉN MÁR SEMMI SEM LESZ — mondja a polgármester (A Délmagyarország munkatársától.) Beszámolt a Délmagyarország arról, hogy az a kínos lassúság, amellyel az egyelőre csak elméletben létező r' ind készül a már megkezdődött 6trandszezonra, végre — a városházán is feltűnt. A legutóbbi referáló ülésen a polgármester érdeklődött a késedelem okai iránt a 6trand tervező mérnökénél és a strand-„ópités" műszaki irányitójánál, Kövér Tibor műszaki tanácsosnál. Kövér Tibor azután őszintén elmondta, hogy a késedelem oka az — inségmunka. Az inségmunkásoktól a város sohasem kaphat olyan lelkes munkát, mint amilyent a rendes munkásoktól kapna. Ezenkívül nehézségek vannak az anyagbeszerzés körül is. A Tiszán viszont a melegre fordult időjárás hatására már megkezdődött a vizi élet. A csónakok százai lepik el a vizet, zsúfoltak az uszodák és a csónakházak, csak az ujszegedi partnak az a része néptelen, amelyen két nap múlva r.iír meg kellene nyílnia a városi strandfürdőnek. A közönség, miután teljefeen reménytelen az idei strandszezon, igyekszik más úton-módon biztositani a fürdőzés és a napozás lehetőségét. Mondják, hogy 6oha annyi bérletet nem váltottak a szegedi oldalon lévő uszodákban, mint az idén. Az egyik uszoda kénytelen volt hirtelen pótmólót felszereltetni és az a legcsodálatosabb a dologban, hogy ez a vállalat — be tudta szerezni a mólóhoz szükséges gerendákat... A hétfői referálóulésről a keddi lapok számoltak be. Kedden erre hatósági szemle volt az ujszegedi parton. Résztvett rajta a polgármester, a főispán, a strandelőadó tanácsnok és a tervező mérnök. Szerdán érdeklődtünk a 6zemle eredménye iránt a polgármesternél, aki elmondotta, hogy a munka csigalassúsággal halad, az ujszegedi parton csak ímmel-ámmal dolgozik mindenki. Megkérdeztük, hogy mi lesz a tervezett építkezésekkel, amelyeknek fizikai előkészítése sem kezdődött még meg. — Kövér Tibor megbízásom alapján dolgozik a terveken — mondotta a polgármester. De ez a munka nem is olyan sürgős, mert az építkezésből az idén már ugy sem lesz semmi. A 6tra.ndépitkezé6ből tehát minden ellenkező híreszteléssel szemben az idén már vem lesz semmi. Meg sem kezdik az építkezési munkálatokat. Néhány ideiglenes vetközőhelyiséget. néhány zuhanycsapot, néhány csónakkikötő mólót kap a letisztogatott ujszegedi part, ha ugyan ezeknek elkészítésére elegendő lesz az előttünk lévő néhány hónap. Igy ez lesz az idér> a városi strand, amelynek sürgős megteremtését minden illetékes fórum ¿g hatóság feltétlenül szükséaesnek minősítette és amelynek döntő szerepet kellene betöltenie Szeged ide genforgalmi propagandájában is.