Délmagyarország, 1936. május (12. évfolyam, 108-132. szám)

1936-05-15 / 120. szám

!936 május 15. QffWA' GYÁR ORSZÁG Botrányos jelenetek a vasárnapi filléres vonat legyeinek Kora reggeltől álltak sorba a meneljegyiroda előtt, de legyet csak egy kis csoport kaphatott — Tiltakozás a jegyárusítás rendszere ellen (A Délmagyarország munkatársától.) A va­sárnap Szegedről Budapestre induló filléres vonat jegyeit csütörtök reggel kezdte árusíta­ni a menetjegyiroda. A jegykiadás körül bot­rányok játszódtak le; a kora reggeli óráktól sorban állók legtöbbje nem jutott jegyhez. Már napokkal ezelőtt nagy érdeklődós nyil­vánult meg a filléres gyors iránt. A menet­jegyirodában mindenkit azzal utasítottak »1, hogy még csak előjegyzést sem fogadhatnak el, mindenkinek csütörtök reggel kell jelent keinie. Csütörtök reggel tulajdonképen félki­lenckor kezdődött volna a jegykiadás, de igen sokan már reggel hat órakor odaálltak a menetjegyiroda helyi­sége ele." Mire félkilenc lett, olyan tömeg állott az iro­da előtt, hogy a vége egészen az Üzletveeető­ség épülete elé ért. Abban reménykedett min­denki, hogy miután senkitől előzetesen előjegy­zést nem fogadtak el, a jegyeknek az irodában kell lennie ós igy minden sorbanálló kaphat jegyet. Ebben a várakozásban azonban a leg­többen fájdalmasan csalódtak, mert alig kezdődött raeg a jegykiadás, nemsokkal később már be is feje­ződött. Kijelentették, hogy jegy már nincs, jóllehet a sorban állók közül alig kapoU jegyet több, mint 50—60 személy. A zugolódőknak azt fe­lelték, hogy sajnálják, a jegy elfogyott. Ter­mészetesen ez a helyzet a jegynélkül maradót takat rendkívül elkeserítette. Nagyobb tömeg kereste fel a Délmagyarországot és elpanaszol­ták a dolgot. Sokan konkrét panaszokat sorol­tak fel. Mindenekelőtt elmondották, hogy a menetjegyiroda nem darabszám adta el a je­gyeket, hanem volt olyan aki hnsz-haszonöt darab jegyet Is elvitt. Mások szerint a menetjegyiroda már napokkal ezelőtt egyesek számára félretett jegyeket, ugy, hogy a csütörtök reggeli eladást már csak formaságnak kell tekinteni, mert tulajdonkópen alig maradt jegy. Arról is tudtak egyesek, hogy a menetjegyiroda egyes testületek szá­mára nagyobb kontingenst adott ki, ezért nem juthatott jegyhez, az a sok kisegzisztencia, aki abban a hitben élt, hogy elegendő, ha reggé1 jókor odaáll az iroda elé és türelmesen vár a sorára. A Délmagyarország munkatársa felkereste a menet jegyirodát, ahol dr Polgár Péterrel, az iroda vezetőjével beszélt. Dr. Polgár Péter mindenekelőtt kije­lentette, hogy a vasárnapi filléres vonat iránt szinte soha nem tapasztalt érdeklődés nyilvá­nult meg. Igyekeztek még egy vonatot kérni Szeged számára, azonban a vasút kijelentette, hogy lehetetlenség a szegediek kérelmét honorálni, mert ezen a napon az ország minden részéből inditanak filléres vonatot Budapestre és még Szegedről is visznek el vagonokat, hogy min­den város igényét ki tudják elégíteni. Szeged­re 1200 filléres jegyet küldöttek és az volt az elgondolás, hogy elsősorban kereskedők és ipa­rosok jussanak jegyekhez, miután a vonat a Nemzetközi Vásárra viszi az utasokat. A ka­pott rendelet értelmében nagyobb mennyiségű jegyet kapott a kereskedelmi és iparkamara, az ipartestület, az AUKE és a Keres­kedelmi Alkalmazottak Egyesülete. Ami maradt, abból Makónak és Vásárhelynek is kellett juttatni, ugy, hogy végeredményben mindössze 500 jegy maradt, amely eladásra várt Szegeden. Arraa kérdésünkre, hogy egyesek is kaptak-e husz-harminc darab jegyet, azt a választ kap­tuk, hogy nincs semmifée tiltó rendelkezés erre vonatkozólag, igy tehát a menet jegy iroda kiadhatott ilyen mennyiségben is jegyeket. A Délmagyarország nem egyezer tette szó­vá azt a viszás helyzetet, amely a jegykiadá­sok terén fennáll. A kisember, aki egész nap irodában, üzletben, műhelyben görnyed, előre számolhat azzal, hogy nem kap jegyet és igy történhet meg, hogy sok esetben azok utaznak a filléres vonatokkal, akiket ez a kedvezmény a legkevésbé illet meg. Csütörtök reggel egész sereg kisember állt sorban a menetjegyiroda előtt már kora hajnaltól kezdve anélkül, hogy jegyhez juthatott volna. A Délmagyarország már nem egvizben megállapította, hogy a jegy­kiadásnak ez a módja csak elkeseredést és visz­szatetszést szül Ha nincs is tiltó rendelkezés arra nézve, hogy kettőnél több jegyet egy em­bernek ne adjanak, ezt minden rendelkezés nélkül is éreznie kellene a menet jegyirodának. Ez a rendszer termelte ki a jegyüzéreket, akik az olcsó jegyet felárral adják tovább, ez a rendszer teszi lehetetlenné a kisemberek szá­mára azt, hogy néha napján ők is igénybe ve­gyék azt a kedvezményt, amelyet tulajdonké­pen résziikre rendszeresítettek. A 1:-?Iránnyal kapcsolatban kaptuk a követke­ző sorokat: Igen tisztelt Szerkesztőség! Az alsiők közt voltam, akik rendőri felügyelet mellett sor­falat álltunk a filléres jegyért. De hiába voltam a 22-ik, jegyet már nem kaptam, mert bár a tömeg számára fél 9-kor nyitották ki a menetjegyirodát, háromnegyed 9 után már nem volt jegy. Azt hi­szem, nem kell külön mondani, hogy milyen kel­lemetlenül érinti ez a magamlajta kis nyugdijá­ból élő tisztviselőembert. Mi egyszerű protekció nélküli hétköznapi lények nem kaptunk filléresre jegyet, pedig a tömeg is szeretne olcsón utazni. Ha már nem indit a Máv. második vonatot, legalább a jövőben ne forduljon elő ilyesmi. Teljes tiszte lettel: (B. A.) Barátainak, rokonainak, iJzlelfaialmek bel- és külföldre ,„,„„. lein uiazasra looesttű igázom Kapható: a Délmagyarország jegyirodájában A STRANDEPITKEZESBOL AZ IDÉN MÁR SEMMI SEM LESZ — mondja a polgármester (A Délmagyarország munkatársától.) Be­számolt a Délmagyarország arról, hogy az a kí­nos lassúság, amellyel az egyelőre csak elmélet­ben létező r' ind készül a már megkezdődött 6trandszezonra, végre — a városházán is fel­tűnt. A legutóbbi referáló ülésen a polgármes­ter érdeklődött a késedelem okai iránt a 6trand tervező mérnökénél és a strand-„ópités" mű­szaki irányitójánál, Kövér Tibor műszaki taná­csosnál. Kövér Tibor azután őszintén elmond­ta, hogy a késedelem oka az — inségmunka. Az inségmunkásoktól a város sohasem kaphat olyan lelkes munkát, mint amilyent a rendes munkásoktól kapna. Ezenkívül nehézségek van­nak az anyagbeszerzés körül is. A Tiszán viszont a melegre fordult időjárás hatására már megkezdődött a vizi élet. A csónakok százai lepik el a vizet, zsúfoltak az uszodák és a csónakházak, csak az ujszege­di partnak az a része néptelen, amelyen két nap múlva r.iír meg kellene nyílnia a városi strandfürdőnek. A közönség, miután teljefeen reménytelen az idei strandszezon, igyekszik más úton-módon biztositani a fürdőzés és a napozás lehetőségét. Mondják, hogy 6oha annyi bérletet nem váltottak a szegedi oldalon lévő uszodákban, mint az idén. Az egyik uszoda kénytelen volt hirtelen pótmólót felszereltetni és az a legcsodálatosabb a dologban, hogy ez a vállalat — be tudta szerezni a mólóhoz szük­séges gerendákat... A hétfői referálóulésről a keddi lapok szá­moltak be. Kedden erre hatósági szemle volt az ujszegedi parton. Résztvett rajta a pol­gármester, a főispán, a strandelőadó tanács­nok és a tervező mérnök. Szerdán érdeklődtünk a 6zemle eredménye iránt a polgármesternél, aki elmondotta, hogy a munka csigalassúsággal halad, az ujszegedi parton csak ímmel-ámmal dolgozik mindenki. Megkérdeztük, hogy mi lesz a tervezett épít­kezésekkel, amelyeknek fizikai előkészítése sem kezdődött még meg. — Kövér Tibor megbízásom alapján dolgo­zik a terveken — mondotta a polgármester. De ez a munka nem is olyan sürgős, mert az építkezésből az idén már ugy sem lesz semmi. A 6tra.ndépitkezé6ből tehát minden ellenkező híreszteléssel szemben az idén már vem lesz semmi. Meg sem kezdik az építkezési munká­latokat. Néhány ideiglenes vetközőhelyiséget. néhány zuhanycsapot, néhány csónakkikötő mó­lót kap a letisztogatott ujszegedi part, ha ugyan ezeknek elkészítésére elegendő lesz az előttünk lévő néhány hónap. Igy ez lesz az idér> a városi strand, amelynek sürgős megteremté­sét minden illetékes fórum ¿g hatóság feltét­lenül szükséaesnek minősítette és amelynek döntő szerepet kellene betöltenie Szeged ide genforgalmi propagandájában is.

Next

/
Thumbnails
Contents