Délmagyarország, 1936. május (12. évfolyam, 108-132. szám)

1936-05-15 / 120. szám

1936 május 15. DÉLM AG7 AR OR SZXG Szeged bensőséges ünnepe Glatkfelder püspök jubileumán ünnepi szentmise a fogadalmi templomban — Itóman Bálint Kultuszminiszter, grOl Zíchq János, Derecz János, Pállá polgármester, Fái) főispán és az egqetemeh kiküldötteinek beszéde a dlszgqiiiesen Glattielder pttspOk a tőpásztorl hivatásról, a megértés es a szeretet hlterOl, a társadalmi eggüttmOködesről (A Délmarország munkatársától.) A Csanádi főpásztor huszonötéves püspöki jubileumát Szeged társadalmával együtt megünnepelte az e^ész magyar társadalom. A jubileumi ünnepség bensősége és aránya szinte példátlan a hasonló ünnepségek történetében: kifejezője annak a szeretetnek és nagyrabecsülésnek, amellyel Szent Gellért püspök utódát veszi körül minden különbség nélkül az egész társadalom. A szerdaesti hangulatos Templom-téri szerenád vezette be a fényes ünnepséget, amely csütörtökön délelőtt főpásztori szentmisével, a szegedi egyházközségek együttes kisközgyülésével folytatódott és ünnepi ebéddel fejeződött be. Ünnepi szentmise Délelőtt féltíz órakor kezdődött a fogadalmi templomban a jubileumi istentisztelet, amelynek közönsége már kilenc órakor szinte zsúfolásig megtöltötte a székesegyház hatalmas hajóját. A templom előtt, a téren, a szegedi középiskolák növendékeinek sürü oszlopai sorakoztak fel és tartottak ki a több, mint kétórás istentisztelet végéig a heves napsütésben. Féltízkor megkondultak a harangok és harangzugás közben vonult a templomba a szegedi papság sorai után a jubiláló főpásztor, Glattfelder Gyula. Útjára friss virágokat szórtak az iskolás leányok. Mellette, a baldachin alatt püspöktársa és hajdani tanítványa, Breyer István győri püspök haladt, mögötte a hatóságok képviselői, Hówrn Bálint kultuszminiszter, dr. Pálfy József polgármester, Imecs György főispán, Nagyszombathy Miksa altábornagy. A főpásztori mise művészi szempontból is nagy élményt jelentett. Liszt Ferenc Esztergomi miséjét adta elő az egyházi ének- és zenekar. A dirigensi tisztségét Csornák Elemér töltötte be, az orgonánál Antos Kálmán tilt. A misét, Breyer püspök szentbeszédével együtt megafonok közvetítették a Templom-térre. A templomot zsúfolásig megtöltötte a főként meghívottakból álló közönség, amelynek soraiban megjelent Szeged minden számottevő társadalmi és hivatali reprezentánsa. Breyer István győri püspök ünnepi szentbeszédében méltatta a jubiláló főpásztor emberi, papi és főpásztori erényeit. Hálaimát mondott, amiért a gondviselés öt lusztrumon keresztül megtartotta Gyula püspököt egyházmegyéjének és az egyetemes magyarságnak vigasztalására. Díszgyillés a városházán Tizenkét órakor fejeződött be az ünnepi szentmise és félegykor megkezdődött a városháza közgyűlési termében a szegedi katolikus egyházközségek együttes diszközgyiilése nagyszámú közönség részvételével. A díszközgyűlés elnöki tisztségét dr. Bereez János professzor töltötte be, jobbján Hóman Bálint kultuszminiszter, balján gróf Zichy János volt kultuszminiszter foglalt helyet, az elnöki emelvényen helyezkedtek el a díszközgyűlés szónokai is. Szemben az elnöki emelvénnyel, a terem közepén foglalt helyet a közönség óvációja közben a jubiláló főpásztor, mellette jobbról és balról a vendég-előkelőségek. A díszközgyűlés a dalárda himnuszával kezdődött, utána dr. Berecz János mondott megnyitó beszédet. — Én a csonka egyházmegye valamennyi egyházközségétől, a katolikus élet világi szervezeteitől, a Nagyméltóságod által kormányzott hívők seregétől kaptam megbízatást arra — mondotta —, hogy bensőséges szeretetünk és hódolatunk jelképes virágait szórjam főpásztorunk lábai elé. A mi örömünket püspök atyánk; közelsége, személyének varázsa, építőtevékenységének, jótékonyságának, ékesszólásának közvetlen szemlélete és hatása tüzesiti lelkesedéssé, de igazolva látjuk ezt a lelkesedést az egész ország hódolva tisztelgő megnyilatkozásában, mert a nagy távlatokat összefoglaló szemlélet azt az egyéniséget köszönti. aki az egész nemzet sorsára irányító hatással van. — Emlékezünk arra — folytatta —, hogy a liberális közszaletn döntő térfoglalása idején, közvetlenül az egyházpolitikai törvényjavaslatok keresztül erőszako^ása után a millenáris esztendő őszén szentelték T»ppá azt a 22 esztendős levitát. aki a fővárosban a katolikus erők társadalmi szervezését uj síkokra állította be és a müveit katolikus középosztály átformálásának célkitűzésével az ifjúság felé fordult. Elsőnek ismerte fel az ifjúság »zerepét, jelentőségét a nemzet megújhodásában. — Magyar sors, magyar tragédia, hogy az emericanás szellem első érett évjáratai a csataterek vitézeivé, katonai hősökké formálódtak, mielőtt a közélet fórumaira érkezhettek volna s a háborút követő nagy katasztrófát az ő távollétükben szervezkedett rendbontó erők hatalomrajutása tette az országra nézve oly szomorúan végzetessé. Mária országa virágos kertjének zsenge termését eltiporta a forradalom s reánk zuhant a történelem egyik legnagyobb katasztrófája. Darabokra tört Szent István birodalmának területe, Szent Gellért egyház megyéje. A diocesis északnyugati sarkéiban a plébániák alig egy nyolcadrésze, 258-ból 33 maradt magyar impérium alatt. Kilencszáz esztendővel ezelőtt Csanád vezér és Szent Gellért — kard és kereszt — királyi megbízásból offenzív lendülettel keltek át a Tiszán... A szent vértanú kései utóda a kilencedik jubiláris évszázad utolsó évtizedében fegyvertelenül, egy főpásztori üzenet hátrahagyásával indult el uj otthont keresni a királytalan királyság déli végvára felé. Az a pásztorlevél, amelyet Nagyméltóságod a határon tul maradt híveihez inté. zett, ékesen szóló történelmi dokumentum: „...Akik azt kívánják az elnyomottaktól, hogy bilincseiket őrömdal között rázzák s kizsáícmányolóik nagylelkűségét magasztalják, azoknak az ókori kelet satrapái és szolganépei között kell lelkük békéjét keresni... De ne csodálják, ha szabad és civilizált népek eszményeinek önérzetes hordozói félreállanah és átengedik a történet formálását azoknak', akik nem lélekkel és kegyelemmel, de pőrftlylyel és dinamittal dolgoznak." — Ebben a városban « paloták, uj templomok, tudomnáyos és nevelő intézetek egész sora hirdeti a csanádi püspök állandó jelenlétét és jelképes kathedrája áll itt a katolikus egvházkormá'nyzá-s művészetének. Az »egyházmegye világi híveinek negyedmilliós létszámot meghaladó serege — fejezte be beszédét — önkéntes tiszteiette1 ajánlja fel az imádságot — pars pro toto — » határokon tul maradtak nevében is, mert boldognak érzi magát, hogy a magyar történelem kritikus korszakában ilyen tündöklő erényekkel megáldott főpásztor egyházi kormányzása alatt várhatja hazánk sorsának jobbrafordulását. A kultuszminiszter beszéde A megnyitó után az első beszédet Hóman Bálint kultuszminiszter mondotta. — A püspök az a férfiú — mondotta a kultuszminiszter —, aki méltó utóda Szent Gellértnek, az ékesszólás, a nevelés, a tudomány és a kultura nagy mestere. Apostoli lelkű szónok, az ifjú magyar nemzedék tanítómestere, a tudomány és művészet széplelkü gondozója s személyében egyesülnek azok a nagy emberi tulajdonságok, amelyek bennünk magyarokban a nagy főpap képét idézik fel. — Glattfelder Gyula, aki — mint már Szeged püspöke — nagyrészt alapitója, megindítója a szegedi kulturmozgalmaknak. egyházmegyéje javainak gondozása ée hivei lelki istápolása mellett különös gonddal és nagy szeretettel dolgozik immár 13 esztendeje azon, hogy Szeged városa a magyar kultúrának igazi központjává legyen,. — Az, hogy Szegeden annyi sok intézmény létesülhetett, három tényező közreműködésének: az állam, egyház és a nép teljes együttműködésének az eredménye. Az állam, amit egy nagy miniszter képviselt Szeged esetében, az Belvárosi Mozi A Metró Goldwin Mayer film grandiózus alkotása. Ma és mlndenap Lázadók a film történetének legnagyobb eseménye 2 millió dolláros hatalmas világattrakció líét ré&aben egyszerre. I. rész; A TENGER ZSARNOKA. II. rész: A ZENDÜLÉS. — Főszereplők CARLES LAUGTHON, CLARK GABLE és FRANCHOT TONE. .V l'ilm rendkívüli hosszúsága miatt pontosan 5, '-»8. H10 órakor kezdünk. Pontos megjelenést kérünk. 49 I