Délmagyarország, 1936. május (12. évfolyam, 108-132. szám)

1936-05-02 / 109. szám

4 DÉLMAGYARORSZAG 1936. május 2. zés és rendezés körüli nagy érdemeit nemcsak szegedi, hanem országos vonatkozásban is. Azonban az ilyen jelentős közéleti munkánál a kritikát is el kell viselni — mondotta —, szerinte Vörös Pál csak tárgyilagos kritikát irt, amivel szemben erős támadás nem volt jogosult. Elismerte, hogv Vörös Pál állításainak egyrésze nem nyert beigazolást. Kérte a vádlott megbüntetését és 500 pengő erkölcsi kár megfizetésére kötelezését. Dr. Barta Dezső védő beszédéhen visszapillantást vetve a szabadtéri játékok keletkezésére és eredményeire, vázolta gróf Klebelsberg Kunónak a sorvadásra itélt határváros kulturális helvreállitása és felemelése körüli érdemeit és alkotásait. Előadta, hogy Klebelsberg váratlan elhalálozása után Pásztor József néhány segítőtársával uj életre hivta Klebelsberg nagy elgondolását és kételkedéssel, közönnyel, meg nem értéssel, sőt támadásokkal megküzd ve, országos, sőt világhírt szereztek három év munkájával a szegedi szabadtéri játékoknak. Ezt a nagy és szép müvet támadta meg kicsinyes okokból — csakis a Glaukossal kapcsolatos jelentéktelen anyagi momentumok alapján Vörös Pál. Részletesen foglalkozott a védő Pásztor által hazugságoknak bélvegzett és nem igazaknak mondott állításokkal és a vonatkozó bizonyítékok felhívásával állapította meg. hogv mindaz, amit a cikk nem igaznak mondott, tényleg nem igaz. hanem csak téves és rosszindulatú lieállihK Vörös Pál nem tárgyilagos és miivészi bírálatot gyakorolt, mert cikke a nagy és elismert művészi eredményekkel egyáltalán nem is foglalkozott. A bíróság bölcs belátására bízza — mondotta —, ki a bűnös, az-e, aki indokolatlan és méltatlan támadást intéz, vagy az, aki ezt, ha erős szavakkal is, de jogosultan visszautasítja. Végül a védő fanatikus hittel Pásztor József ügyének igazságos voltában, kérte a vádlott teljés felmentését. Az utolsó szó tógán Utána Pásztor József ezólalt fel az utolsó szó jogán. Azzal kezdte, hogy szőni a főmagánvádló képviselőnek nobolis hangját, Meg van róla győződve, ha a kulturmunka ilyen megbecsülése mellett alaposan lett volna informálva, megtörtént volna az, ami ismeretlen u magyar judikaturában, a főmagánvádló jogi képviselője leérte volna — a vádlott felmentését. — A legsúlyosabb kifogása az ügyvéd urnák a hangom és kifejezéseim erőssége ellen volt — folytatta — és azt mondja, hogy Vörös 13 pontban sorolt fel vádakat és én csak öt tényállítását cáfoltam meg. Ami a hangom e.őstégét illeti, változatlanul ki kell jelenteim, hogy Vörb's nyilatkozatát nemcsak n szegedi hatalmas kezdeményezés, de az egyetemes magyar kulturo hátbatámadásának és clárulásának tekintem. Nem használhattam tehát más hangot. De ne m'^óztassék arról sem megfeledkezni, 'íogv Szegeden tavaly összesen 11 előadás volt; 6 előadása a Tragédiának, 3 operaelőadás és — 2 előadása a Glankosnak az ujszegedi uszodában. A Dóm-téri előadásokkal kapcsolatban Vörös meg sem kisérelte bizonyítékot produkálni. akár a fizetések pontosságáról, akár az előkészületek, akár az eladások rendje és rendszere ellen. Ami kevés baj volt. szerinte, az Újszegeden volt, ahol ő volt az egvik vezető tényező. — Ami azt illeti, hogy nem valamennyi pontot cáfoltam meg, hajlandó vagyok nyomban a tárgyalás befejezése után elmenni a főmaeánvádlóval abba a szerkesztőségbe, amelyikbe akarja és a másik nyolc pontjáról is megírni, hogy hazudott. Szemák elnök: Ezért rendreutasítom. Pásztor: Méltóságos uram! Én csak a főmagánvádló propozieiójának következtében voltam kénytelen ezt a kifejezést használni, bipzen az inkriminált kifejezés, amely miatt itt vádlottként állok, szintén ugy szólt, hogy hazudott Vörös. Zománcedény, jégszekrény, illpacka evőeszköz rézkarnis és mindenféle házíarfávl cikkek legszebb kivitelben, leszállított olcsó áron szerezhetők be Kohn Jenő Hungária Edényáruháztan "S™, \a->\°* Szemák elnök: Tessék folytatni. Pásztor ezután sorbavette Vörös tényállításának meg nem cáfolt pontjait és kijelentette, tévedés, hogy a gardenparty költségeiirt a város fizet. Tévedés, hogy szakadás állott be a művészi rendezők és a rendezőbizottság között, hiszen a Dóm-téri rendezőséggel a rendezőbizott8ág ma is a legmelegebb viszonyt tartja fenn. Szakadás nem a művészi rendezők és a rendezőbizottság, hanem Vörös Pál és a rendezőbizottság között állt be. — Azt, hogy Maseagni ügye rendben van ós hogy nem voltak kétszer eladott nézőtéri helyek — folytatta Pásztor —, maga a főmagánvádló is elismeri. Most hátra van még három pont. Nem szállok vitába a fizetések kérdésénél a főmagánvádlóval. Elismerem, hogy 60 pengőt ujszegedi szereplésükért a világositóknak nem 16-án este. hanem — 17-én reggel fizettünk ki. Elismerem, hogy egy szereplő 15 pengőt, egy szereplő 3 pengő 60 fillért és egy szereplő 1 pengő 67 fillért 16-án éjféli tizenkét óra helyett, 17-én dflelőtt 10 órakor kapott meg. De az arányt állitom most ide ós megkérdezem, hogy .ibban az esetben, ha sokkal nagyobb összegről lenne szó éB nem 80 pengő állana szemben — 58 ezer pengő pontosan kifizetett gázsival, szabad-e valakinek, aki azt állítja magáról, hogy azon a réven, hogy egy periti színháznak tagja, köze van a magyar színészethez — kiaditgja. köze van a magyar színészethez, kiadténtek a fizetések? — Szabadjon tekintetes Törvényszék — folytatta ezután Pásztor — néhány szót mondanom még arról az állításról, hogy az előadások megtartása nem egyszer veszélyben volt és arról a magatartásról, amellyel nem jogszerű követelések megszerzéséért bolseviki módon léptek fel a rendezőségnél szemben. Nincs joghölcsészet, amely nem azt mondaná, hogy a jogszolgáltatás célja az erkölcs állami eszközzel vaíó kiteljositése. .4 jog a desztillált, er; köles és most megkérdezem, biztos az. hogy mindenkinek, aki zsaroló módon lép fel a szegedi szabadtéri játékok rendezőségével szemben, erkölcsileg igaza van és megszülethetik olyan bírói itéldt, amely a retrográd 6zellem betolakodását legitimizálja? Szemák elnök: Ezért rendreutasítom ée figyelmeztetem, hogy ne éljen ilyen inszuinációkkal. Pásztor: Mély tisztelettel kijelentem, hogv nem akartam prejudikálni, de rá kell mutatnom a felvonultatött kevés ellenbizonyítási anyag jogi és erkölcsi tarthatatlanságára. — Beszélnek tekintetes törvényszék a magyar Salzburgról. Nagy különbség. Salzburg a szabadtéri játékoktól függetlenül is idegenforgalmi és kulturális grfcpont, szomszédságában a bajor határral, vasútvonallal Zürich ós Paris felé. Azok a tizezerek, akik Szegedre jöttek, a szabadtéri játékok miatt jöttek kizárólag. Egy hatalmas munka nemzeti szempontból ie nagyfontosságú eredményei után itt azt kellett hallanunk a tárgyaláson, hogy a Nemzeti Szinház egyik tagja azzal akart kellemetlenkedni, hogy nem fizettünk ki 6 pengő frizőriljtlb, , ami a szerződés szerint nem járt, neki, tehát \ nem kellett volna kifizetnünk, de vallomása . következtében belekerül a sajtóba. — Számos hasonló eset tette részemre ezt a I tárgyalást kálváriajárássá, fejezte be beszédét Pásztor és most 3 évi munka fáradalmaitól idegeimben és fizikumomban megtörten állok itt és amikor beszélek, nem azért beszélek hogy a felmentésemet verekedjem ki, hanem az ország második városának a kulturális fellendüléshez való jogosult« ságát vitatom és tisztelettel kérek Ítéletet azoknak a nagy igazságoknak és kulturális erőtényezőknek, amelyekkel a főmagánvádló könnyelmű és meggondolatlan cselekedete szembefordult. Az ítélet A törvényszék hosszabb tanácskozás uíúa hirdette ki az ítéletet. A bíróság a következő Ítéletet hozta: Pásztor Józsefet bűnösnek mondotta ki, ezért 300 pengő pénzbüntetésre Ítélte, továbbá Vörös Pálnak 50 pengő erkölcsi kártérítést ítélt meg. Az ítélet végrehajtását azonban a törvényszék felfüggesztette. Az Ítélet indokolásában a tőrvényszék a következőket mondotta: —A vádba veit sajtótermék tartalmát és lé nyegét a főma^. ádló az 1935. évi szegedi szabadtéri előadásokkal kapcsolatban legjobb tudása ellenére valótlan módon és az újságolvasó közönség megtévesztésére irányuló célzattal irta meg. Bizonyos ténymegállapításokra vonatkozólag a törvényszék megítélése szerint a vádlott részéről a válóság bizonyítása kielégítő eredménnyel nem járt. Igaz ugyan, hogy a főmagánvádló által megtett és a vádlott részéről hazugságnak mondott az a tényállítás, hogy Mascagiiinak az útiköltségét csak a magyar határtól fizették meg, továbbá főmagánvádlónak az a tényállítása, hogy baj volt az előadások alkalmával a kétszer eladott helyek jegyeivel — bizonyítva nem lett. A törvényszék meggyőződése szerint azonban az eljárás adataiból nem lehet arra következtetni, hogy főmagánvádlót rosszhiszeműség vezette volna, sőt figyelemmel arra, hogy a másik három tényállítás tekintetében a főmagánvádló kijelentéseinek tárgyilagossága megállaE

ittatik. a törvényszék ugy látja, hogy a rossziszémüség valóban nem áll fenn. Igaz ugyan, hogy ezeket a valótlan tényállításokat a vádlott teljes joggal hibáztathatta, azonban a törvényszék meggyőződése szerint ezek nem szolgálhatnak alapul arra, hogy a vádlott azokat hazugságnak bélyegezze. Ami a főmagánvádlónak a valóság bizonyítási anyagának keretében foglalt tényálitásait illeti, ügy az illető adatok valótlanságnak nem voltak minősíthetők, még kevésbé voltak azok rosszhiszemüek. A törvényszék a valódiság bizonyítását a vádlott részéről sikeresnek nem tartja. A vádlott tehát a megtett tényállításokért büntetőjogi felelősséggel tartozik. Azok a tényállítások. amelyeket a vádlott tett, valóságuk esetén a főmagánvádló személyét közmegvetésnek tenné ki, mert az ő erkölcsi megbecsülését és súlyát nagymértékben csorbítják és mert a valóság bizonyítása teljes sikerrel nem járt, a vádlott ezen cselekedetével kimerítette a sajtó utján elkövetett rágalmazás fogalmát és ebben való bűnösségét meg kellett állapítani. A büntetés kiszabásánál a törvényszék enyhi'ő körülménvnek vette, hogy ezen állításai megtételében a vádlottat hefolvásolhatta a megindított éleshnngu és nem teljes mértékben objektív saitóvita ?s. Az Ítéletben Vörös Pál és'képviselője me§j, nyugodott. Pásztor József és dr. Barta Dezső vedő a bűnösség megállapítása miatt fellebbezést ielentett l>e az ítélőtáblához. CIAN! CIÁN Mérnökök Cián-VálEalata! Kárisz-ucca 14. Ilel-Ka mellett 87 Del-Ka mellett