Délmagyarország, 1936. május (12. évfolyam, 108-132. szám)
1936-05-13 / 118. szám
o DÉLMAGYARORSZAG 1936 május 13. Szemüveg FOTO CIKK Liebmann Kelemon u. 1Mulatozás után megtámadták a vendéglátó gazda tanyáját (A Délmagyarország munkatársától.) Magánlaksértés miatt került kedden a szegedi törvényszék elé két királyhalmi gazdálkodó, fíranyák Simon és Herédi Mihály. A magánlaksértést Bak Ferenc gazdálkodóval 6zemben követték el. A két ember Baknál mulatott, éjjel azután részegen visszatértek 06 azt követelték, hogy a gazdálkodó folytassa a mulatozást telük. Zörgettek az ablakon, azonban a gazda már megelégelte a mulatságot és nem volt hajlandó ajtót nyitni. A két ember dühében felkapta az udvaron elhelyezett hasábfákat ée azokat a bezárt ablakon át a tanyaszobába dobálták, majd mint akik dolgukat jól végezték, elmentek és egy kocsmában folytatták a mulatást. A gazdálkodó feljelentésére megindult ellenük az eljárás. A keddi tárgyaláson azzal védekeztek, hogy nagyon ittasak voltak és nem emlékeznek arra, amit elkövettek. Kihallgatták a gazdálkodót ifl, akinek haeábfákkal beverték az ablakát, azt vallotta, hogy a vádlottak ugyan ittasak voltak, de nem annyira, hogy ne tudták volna, mit cselekszenek. Véleménye szerint a vádlottak bosszúból verték be ablakait, amiirt nem adott nekik több italt. A biróeág mind a két gazdálkodót bűnösnek mondotta ki és fejenkint. kithónapi fogházra Ítélte őket. Az Ítéletben az elitéltek megnyugodtak. Három gyermek a fáskamrában Segítséget kér egy nyomorgó, kétségbeesett család (A Délmagyarország munkatársától.) A Szilléri-sugárut 26. szám alatti ház fáskamrájában lakik szombat óta Fábián Ilona három apró gyermekével. A szerencsétlen anya napok óta egyebet sem tesz, minthogy' megmozgat mindenkit gyermekei érdekéhen, de eddig nem segítettek rajta. A népjóléti hivatal is elutasította, pedig ha valahol indokolt a segítség, akkor Fábián Ilonánál és a három gyermeknél indokolt. Meglátogattuk a kis családot, Fábián Ilona a kővetkezőket mondotta: — Néhány hónappal ezelőtt balt meg az uram, akivel évekig együtt éltem. Halála előtti napokban szándékoztunk egybekelni törvényesíti, de erre már nem volt Idő Itt maradtam hárocn apró gyerekkel, akik közül a legidősebb most ötesztendős, az utána következő másfélesztendős és a leg. kisebb mindössze néhány hónapos... Mind a három kislány. A legkisebb beteg, egy héttel ezelőtt hoztam ki a gyermekklinikáról, de még inost sein egészséges. — Ennek a háznak a földszintjén laktam albérletben két hónap óta. Fizettem a lakásért havonta három pengőt, azonkívül mostam és takarítottam. Azonban nem voltak megelégedve a gyerekekkel, mert a három apróság bizony *irt. Napirenden voltak a veszekedések, szombaton azután a»t mondották, hogy továhh nem tartanak, hétfő reggel kt kell mennem... Meg <em vártam a hétfőt, már szombaton kimentem A háziasszony, aki látta a helyzetemet és látta, hogy nem tudok lakást kivenni, kiürítette a fáskamrájat és én beköltöztem Ide... Azóta már Jártam mindenfelé, ahol segítséget reméltem, de nem segített eddig senki, öngyilkos leszek, ha tovább is igy kell itt élnem a gyerekeimmel... A legkisebbet ápolni, fürdetni kellene, de ebben a fáskamrában ezt se lehet... Különlben is, Innen is el kell mfnnem, mert a háziasszonynak szüksége van a kamrára, eddig is csak emberségből tört meg. Körülnézünk a „lakásban". Teteje van ugyan, da mennyezet nincs. Ha esik az eső, a cserepeken keresztül becsorog az eső. A legkisebb gyerek egy bölcsőnek kinevezett teknőben alszik. Az egyik sarokhatr vaságy áll, előtte spék. ez az egész bútorzat. A padló természetesen föld, amelyet vastagon elborít a táskámra pora. A másik két gyerek a KIS HIRDETESEK •MMMHWMMMMWMMWMMMMMW a nagy szegedi kereskedelemről és 1 p a r r 61. Férfi tatiérnemüwdopsmk f\ !i»"«livrttfmabh nnyngokhAl UtS^n u»érték vzorint 10IK1PEU HEGVI-nei Aí elit közönség talMUozónelye a BARO tf étterem VARtf.2. Kltflnfl mentlrendsier Üvegezés Körösi Géza Mérey a. ». Tel. 19—ST. FOGALOM a Rubln-folelág» *« kétezimíiye» rekuwer KUUy Albert mid) noca í: újdonságok osak Stel-Jfo clpöáruházban. pénz neikoi emet Pesten, ha tagja a HíláSZnOH Kérjen Omega szelvényeket a Kalász-Irodától, Deák F. a. 21 VARTA Accnmlátor VACUUM MobUoll ... Alföldigép Feketesss «oca. 22. Ebédeljen a suba-pincében 1 panfA, kihordásra i». Délmagyaroazág legnagyobb sittes ée e > ürme & r u hilft CsillárRádirt legszebb, legolcsóbb, legmegÄ ffleieer „„,» Győr Kérész u. II. fiókjánál. Blifirondü kárpitosmunkák kés» fotelek, rekamiék szeflpesinei» i fFodor n. sarok. KALDOR 10x0 ét ernyökéaillti ipartelep, nOI dlvafkdiOnlegeaeégek nagy raktára. Szeged. K&ráaz-a. 6 Teleion 21-02. H m Megnyílt az njszegedl UlGADO Pnroai Peoi ciffánr- és Elegáns, sikkes ém divatos clpOu/donságok HAHA clpöaruO á m b a a N01 fts térti azfíTelkdlSnleqesaépek. valamin! selymek, moaOéruk szolid Arakon BIHARINAL Széchenyi tér 2. — Kalász szelvények érvényes. KARDOS tarhonya, leveatéazia, c»Oté»zta ira lényegesen oloaóbb, mlnfiaége az eddigi kifogástalan Mlndenlitt kapható Qyirt eladási helyek: Valéria •fc tér 15., Károlyi n. 3. * laifcjeoekaraw Pureai Pepi cirtay- <s» I inzsikál est*nkiut I Mu»Láil¡-Uf I« FüqqoBy-Lll >1 Olcsó-Ült !• Kárász-ucca 3. »Jj KIONT ILANC CIPŐ nv SRi I SR) KATi Kárász u. 6. sz. fáskamra előtt játszik. Mind a három feltűnően szép arcú, mosolygós gyerek, csak egy kissé sápadtak és éhesek. • Az anyjuk a népkonyhán fcap kosztot, bizony a népkonyhai koszt nem megfelelő a gyerekek számára. Az anya maga is beteg, nem tud dolgozni, meg kellene operálni — mondja. A házbeliek ott üldögélnek a fáskamra előtt és vigasztalják a szegény asszonyt, aki elkeseredetten panaszkodik. Egyedül áll a világon Fábián Ilona és a három árva gyerek, nincs senki, aki segiten« rajtok és ha már mást nem, legalább emberhea méltó lakást adna nekik. „Lady níttqyfodrAszszalonban egszakszerübb a tartós ondolálás olajpakolással. Illatszertár 2) SzÉcnenyl tér 2. CSIPETKE A NfiMASAGI PARANCS változatlan erővel uralkodik a szegedi városházán. A tisztviselők, a fölóttesek éppen ugy, mint az alárendeltek, valósággal reszketnek, ha újságíróval akadnak össze. Nem mernek nyilatkozni. Semmiről. Még magánügyekről sem. Ajkuk vékony vonallá zárul, fejüket tagadólag ingatják, ujjukat tiltó mozdulattal fölemelik. Vigyáznak, hogy bele ne essenek a némasági parancs megszegésének vétkébe. Ez a tilalom szinte elviselhetetlen' súllyal nehezedik az idegrendszerükre, idegesiti őket, mert hiszen állandósítja körülöttük a bizonytalanságot. Nem tudják, mikor vétkeznek, félnek, hogy még a jónapkivánással, vagy a fogadjistemnel is megszegték a parancsot. Jó napot kívánni esetleg bizalmas közigazgatási óhajt is Jelent, tehát szigorúan tilos elárulni, információkat adni, beszélni róla. Amióta életbelépett ez az uj rend, minden megváltozott a torony alatt és a tilalmi parancs hatása megérzik ott ls, ahol különben semmi helye sincs. így például a referáló üléseken. Ezeket a referáló ülésnek elkeresztelt tanácsüléseket annakidején azért rendszeresítette a polgármester, mert maga is lehetet« lennek tartotta, hogy az uj közigazgatási tön« vény kizárta még a város vezietö tisztviselőit az ügypsztályub hatáskörébe nem tartozó városi ügyek ismeretéből. Gondolta, igy, ha egymás előtt referálják el aktáikat, a többiek is tudomást szerezhetnek a dolgokról, tehát pótolhatják azt a tájékozódási veszteséget« amely a tanácsi intézmény megszüntetése következtében érte őket is, a közigazgatási életet is, a közönséget is. Megjelentek ezeken a póttanácsüléseken a sajtó képviselőt is, kifejezetten azért, hogy az ujságirókon keresztül a város köaönsége és hozzájuthasson a közigazgatás közérdekű híreihez. A némasági tilalom életbeléptetése utáa ezek a tanácsülések csodálatosképpen megmaradtak. Minden hétfőn és csütörtökön, ha nem jön közbe valami, összegyülekeznek a reiferensek, hónuk alatt cipelik aktatömegeiket, körülülik a tanácsterem zöld asztalát éa szép sorjában referálnak a polgármesternek, aki határoz, teljesit, vagy elutasít. A tilalom óta nagyon meghalkult a tanácsülések hangja. A referensek ijedten nézegetik az újságírókat, nem tudják, beszélhetnek-e, vagy most is hallgatniuk kell, itt is érvényben van-e a szigorú tilalom. Hát — hogy a tilalom-kecske is jóllakjon, meg a referáláskáposzta is megmaradjon — nagyon közel bújnak a polgármester füléhez és ügyeiket halkan, suttogva referálják bele. Olyan halkan, hogy sokszor maga a polgármester se hallja ezt a fülbereferálást. Hétfőn megkérdeztük az egyik tanácsnokot, hogy miért suttog olyaa halkan. — Azért, mert itt ültök ti is — mondotta kertelés nélkül — és nem tudhatom, bogi' amit referálok, arról szabad-e nektek tudomást szereznetek...