Délmagyarország, 1936. május (12. évfolyam, 108-132. szám)

1936-05-13 / 118. szám

DÉLMAGYARORSZÁG 1936 május 13. találják. Rajniss: A MfiMOSz eddig még egy fillért sem fizetett vissza. A német Arbeitsfrovt, próbapert indított a MfiMOSz ellen a járásbíróságon. A szociáldemokrata szakszervezet beadványt nyújtott be a járásbírósághoz és ebben elismeri, hogy a német építőmunkások szövetkezetéhez fordult kölcsönért. Azóta azonban a német viszonyokban oly mélyreható változások álltak be, hogy a visszafizetés leheteitlenné vált a MfíMOSz számára. Ezután adatokat sorolt Bajniss, hogy a Magyarországi Bőripari Szakszervezet 90.000 márka kölcsönt kapott, a nürnbergi Central Verbund der Schumachertől, a Magyarországi Eamunkások Szövetsége 30.000 pengő kölcsönt vett fel a Holzarbeiter Verbundtóí és ebből csak 875 pengőt fizettek vissza. Györki Imre: Nem is tagadjukl Bajniss: Györki azt indítványozta, hogy a képviselőház küldjön ki 21 tagu vizsgálóbizottságot az TTj Magyarság anyagi forrásainak megvizsgálására. Ez ujabb elkenisi mód — jelentette ki nagy energiával Rajni®. fin a Háztól és a szociáldemokrata frakciótól a saját becsületemet követelem (A jobboldal tapsol.) Györki Imre állott fel ezután és azonnal személyes megtámadtatás cimén kért szót, az elnök azonban a házszabályokra való hivatkozással kijelentette, hogy csak a napirend ietárgvalása után szólalhat fel. Ezután folytatták a költségvetés tárgyalását. A következő felszólaló Petró Kálmán volt. Nem helyesli, hogy Rajniss, vagy bármely képviselő jelentékeny időt von el a költségvetés Itárgyalására szánt időből az ilyen személyét természetű ügyekkel. Ezután elmondotta, hogv 397 millió pengő értékű hosszúlejáratú kölcsön terheli a vidéki városokat. Igen veszélyesek a függőkttlrntufik. a fOírgőadósságok Ez a vidéki városok igazi problémája. mert jórészt magas kamatra és váltóra vették fel és ezek visszafizetése időhöz kötött. Ószszege 74 millió aranypengő. Itt az államnak kell beavatkoznia, ha az adósok ée hitelezők nem tudnak méltányosan megegyezni. Hosszúlejáratú kölcsönre kellsne ezeket, átváltoztatni, különben a városok tönkre mennek. Wolff Károly: Németországgal szemben lehetnek kifogások — mondotta —, de senki annyira politikailag elfogult nem lehet, hogy meg ne állapítsa azt, hogy a hitlerizmus nélkül a szovjet már határainknál állana. — A liberálizmus és a zsidóság nem tud magából kitermelni olyan erőt, amely ellentállhatna a kommunistáknak. A szociáldemokratáktól nem lehet azt várni, hogy teremtő módon működjék közre az állami életben. — Én ugyanazon az elvi alapon állok — mondotta a szociáldemokraták felé fordulva —, a gyülekezési szabadság, véleménynyilvánítási szabadság és a titkos szavazás kérdésében. Én is akarom az általános titkos szavazást. Nem tartom helyesnek az országos pártszervezetet, mert ez nem egyeztethető össze a keresztény szellemmel és az alkotmányos felfogással. Magyarországon csak két szervezkedés tud tömegeket megmozgatni: a keresztény nemzeti alapon álló szervezkedés és a szociáldemokrácia. Ezután Rassay Károly állott fel szólásra. Azzal kezdte besíédét, hogv fifjyelemmel és érdeklődéssel hallgatta Wolff Karoly beszédét, amely kijár egy ilyen érdekes beszédnek akkor is, ha a szónok véleményét nem osztja. Néhány kérdést kénytelen azonban Wolff beszédével kapcsolatban szóvátenni. Wolff felvetette többek között azt a kérdést, helyes-e a mai politika. Választ azonban erre a kérdésre nem adott és nem adott feleletet arra a kérdésre sem, mi volna az az ut, amelyen járni kellene. A fovábhiakhan Rassav kifogásolta, hogy , V olff szembeállította a liberális gondolatot a 1 esztöny nemzeti gondolattal. Ebben az a fell'onís látszik, mintha a liberális gondolái ak.ir a nemzeti, akár a keresztény gondolattal szemben állana. — Ha ez igy volna — mondotta Rassay —, a magyar nemzet legnagvobb nagyjait kellene kiemelni a pantheonból. Mecsér András: Akkor más világ volt. Rassay ezután Wolffnak azzal a kijelentésével foglalkozott, hogy ebben az országban nincsen agrárpolitika. Wolff aligha állíthatja azt, hogy a városi polgárság kedvezőbb helyzetben volna, mint az agrárlakosság. — Magyarországon tizenöt évig az volt a hiba, hogv az ellenzék és a kormánypárt között elmosódtak a határok. Lehet-e egységről besz<.'li,i, amikor a párt egyrésze nem fogadja cl a költségvetést, a párt másik része feláll és megszavazza. Szerinte a költségvetést akkor is ^ lehet fogadni, ha valaki a kormánnyal sze jiben bizalmatlan. Ebben az esetben azonban a költségvetést is olyan rossznak lart a, hogy azt elfogadni lehetetlen, mert 45 millió perjjő hiányt mutat. K;fogásolta ezután, hogy azok az «gycten.t tanárok, akik miniszterek voltak, visszatérve az egyetemi katedrára, tovább húzzák a mii iszteri fizcté W. Ezután külpolitikai kérdésekkel foglalkozott. — Ma már tul vagyunk azon — folytatta —, hogy a revízió mint politikai program szerepeljen. Nem probléma az az ut, amelyen a revízió érdekében haladnunk kell. A mai helyzetben, különösen kötelessége a kormánynak a helyes külpolitikai magatartás. Tragikus a helyzetünk, mert ezidőszerint egymással szemben áll az a két tényező, amely külpolitikánk megfogható bázisa. Az egyik az olasz barátság, a másik az angol-szász népek kezdődő kedvező magatartása a magyar igazság iránt. Mind a kettőre szükségünk van, hogy törekvéseinket békés uton valóra válthassuk. Olyan külpolitikát kell folytatnunk, amely nem veszélyezteti az olasz barátságot, de nem kívánja feladni a nehezen elért angol-szász szimpátiát sem. Áttérve a belpolitikára természetesnek mondotta, hogy annak idején rokonszenvvel fordultak a miniszterelnök felé. hiszen a nemzeti egységet kivánta megvalósítani. Az elmúlt esztendők visszavetettek bennünket az 1920-as káoszba. — A nemzeti egységből pártpolitikai szervezkedés lett — folvtatta. Hogy a világnézeti különbségek mennyire tobzódnak, ez látható volt W ol f f Károly beszéde alatt. — Az állandósult politikai káoszban egyetlen biztos pont a magyar államfő, az ő segitségéj vei kell stabilizálni a magvar politikai élet ! alapjait. I Beszédét azzal fejezte be, hogy az alkotmányos szabadság volt ezer éven át a magyar nemzet pillére. J u r t s e k Béla hangoztatta, hogy a Nep világnézeti tömörülés. Esztergályos János kérte a pénzügyminisztert, hogy a kisiparosoknak és a kiskereskedőknek hosszúlejáratú, olcsó hitelt bocsásson rendelkezésre. Az adórendszert antiszociálisnak mondta, majd a kartel üzletpolitikáját bírálta. A költségvetést nem fogadta el. Györki Imre ezután indítványozta parlamenti vizsgálóbizottság kiküldését az „Uj Magyarság" anyagi Viszonyainak megvizsgálására, majd személyes megtámadtatás cimén szólalt fel: — Rajniss ajánlkozott egy idegen állninnak. — Hamisítvány — szólnak közbe többen a jobboldalról. Malasits Géza: Csak a biróság állapithatja hieg a helyes tényállást. Györki: Rajniss egészen érdekes módon akarja magát igazolni, azzal, hogy hamisítványnak mondja a levelet. Rajnissnak a rendőrségen tett feljelentését, mint jogász, tel jesen komolytalannak és nevetségesnek tartja Annak nincs más célja, mint elterelni az ügy lénvegéról a közvéleménv figyelmét. Ra jniss: Tegye le az eredetit a Ház asztalára^ az mindjárt bizonyiték lesz. Györki Imre: Emlékezetébe idézi Rajnissnak,'hogy volt idő, amikor nem volt horogkeresztes. Rajniss: Disznóság, amit mond. Az elnök Rajnisst kijelentéséért rendreutasitja. Malasits: Ne tagadja meg nürnbergi barátait! , Rajniss: Rossz lesz ez még a képviselő araknak! Györki Imre: Rajniss valamikor a cseh— magvar barátság lelkes szószólója volt. Azt állította. hogy üzleti ügyekben nem tárgyalt és Az elismerten legjobb KOF védjegyű 6 vagy 12 havi részletre kunhatók isi llarga Dezső vasár uházíban, Szeged, üzleti leveleket nem irt alá. Felolvasta Rajnissnak 1935. október 14-én kelt levelét, amelyben felállítandó utazási iroda tervezetét említi, amiben elmondja, hogy az utazási irodát hirdetési akciókkal alá kell támasztani. R a i n i s s : Meg vannak az urak őrülve, hogy lehet ilyen hülyeségnek beugrani! Az elnök újból rendreutasítja Rajnisst. Györki (olvassa a levelet): „T. R. (Tréttina) nagyon jónak tartotta a tervet." Ezután a levél másolatát leteszi a Ház asztalára és kijelenti, hogy az eredetit magánál tartja. — Tegye le az eredetit — kiáltják a jobboldalról. M a k a i János: Most énekelhetnek! Györki Imre: A Népszava és a Szabadság fotókópiái között nincs eltérés. Rajniss hajlandó magát egy tisztán zsidókból álló bizottság vizsgálata alá vetni,,. M a k a i: ... akkor ne szedje ki azokat • zsidókat, akik Rajnissnak segítőtársai a szerkesztőségben és közgazdasági munkájában. Györki Imre a továbbiakban kijelentette, hogv az j.Uj Magyarság" a legkérlelhetetlenebh antiszemitizmust hirdeti, de olyan munkatársakat tart, akik fajilag nem tiszták. Rajniss: Olyan szelid leszek, mint a Ktrlicemádár. Végtelenül sajnálom, hogy ilyen dolgok miatt égetjük éjfél után a villanyt aa ország pénzéből. Ha van tisztesség Györki képviselő úrban, tegye le a levél eredetijét a Ház asztalára. Ugy a Népszava, mint a Szabadság ellen megindította az eljárást sajtó utján elkövetett rágalmazás cimén. Az én ügyem a rendőrség és a biróság kezében van. Egyenlőtlen küzdelem ez képviselő ur, ebben a küzdelemben az erősebb én vagyok, mert nekem, itt belül van az erkölcsi védelem, amivel az urak nem rendelkeznek. Farkas István: Az már régen elveszett. Rajniss elsápadva ugrott fel helyéről és a szociáldemokraták felé kiáltja: Vigyázzanak, mert korbáccsal fogok ön#k ellen menni. A kormánypárti képviselők közrefogják Rajnisst és a kijárat felé kisérik. A képviselők egy része még benn marad a teremben és a szocialistákkal vitatkozik, közben már oltogatják a lámpákat, mire mindenki elhagyja a* üléstermet. Női és férfi fehérnem fiek Nyakkendő különlegességek Pécsi gyártmányubőrkesziyfik Női és férfi eső ernyők Menyasszonyi kelengyék Cyukits és egyéb férfi kalaDok Gyermek harisnyák és zoknik Női divat sálkendők Férfi selyem sportingek Nagy választék. - Ofcsé árak. Pollik Testűméi Csekonics.u. « SséchanyMér. Divatos izöveiek, Modern *zaM«, elegíns K'tfSnv«lr, felöltök, raglinok K RIE R-néir Klauzál tér 5.