Délmagyarország, 1936. április (12. évfolyam, 84-107. szám)
1936-04-08 / 90. szám
DÉLMAGYARORSZÁG SZEGED. S*erketziO«6g: Somogyi ucca M. L era. Telelom 23-33.>Kladóhlvatal, kOlctUnkdnyviar éi Jegyiroda» Aradi uoca 8. Teieion! 13-OA. . Nyomda: Löw LlpOl ucca 1«. Telefoas 13-OÖ. - 1 avlratl e* lev«lclrai DéJmagyaronxAg, Szeged. Az illetékek Az uj költségvetésnek nyilvánosságra kerülő adataiból megtudjuk, hogy a jövő költségvetési évre százmillió pengőben van előirányozva ez igazságszolgáltatási illetékek bevételi összege s a költségvetés indokolása azt a megállapítást tartalmazza, hogy ennél a tételnél nem indokolt nagyobb bevétel előirányzása. Ez a költségvetési tétel nyomban elárulja, nogy az igazságszolgáltatás az államnak jövedelmi forrása. Az előkelő és népes birói és ügyészi szervezet fenntartása, a kezelőszemélyzet személyi kiadásai, a letartóztatási intézetek alkalmazottainak fizetése s az igazságügyi szolgálat összes dologi kiadása együttvéve is kisebb összeget tesznek ki, mint amennyit az államkincstár az igazságszolgáltatás keretén belül a maga számára jövedelemként biztosit. S ennek a ténynek kétirányú következménye lehet. Az egyik az, hogy az ig a z ságszolgáltatás legyen olcsóbb, a másik pedig az, hogy az igazságszolgáltatásra költsön az állam többet. A jogszolgáltatás drágasága már-már a forgalmi életben is érezteti káros hatását. A Kitel elnehezülésének egyik oka a behajtási eljárás költségessége is. A tőke megfontoltabbá és körültekintőbbé válik, ha őrzési költségei nagy terhet jelentenek birtokosára. A perek lassan elapadnak, a birósóg munkája fogy s a drága illetékek igy válnak a bevétel fokozásának akadályaivá. Mint ahogy a szivar és cigaretta mértéktelen drágítása a dohányjövedék bevételeit nem emelte, hanem csökkentette, éppúgy a peres illetékek magassága az igazságszolgáltatás bevételeit nem fokozza, hanem sokkal inkább elsorvasztja. Azok az intézkedések, melyek a birósóg tehermentesítése okából egyszerűsítették a jogszolgáltatást, csökkentették a jogorvoslati fórumokat s megtették a járásbíróságot 200 pengős értékhatárig föllebbezhetetlenül Ítélkező fórumnak, anakronisztikusakká váltak a mai értékviszonyok mellett. A birósóg munkája kevesebb lett, a fellebbezési fórumok száma csökkent s ma a bíróságot nem tudja már a jogkereső közönség eléggé foglalkoztatni, viszont az állam bevételei ezen a cimen nem emelkednek, hanem fogynak. Amikor a törvényhozás lehetővé tette, hogy a járásbiró 200 pengőig, m i nt kúria hozzon Ítéletet, akkor a buza 35—40 pengő volt. A törvényhozás tehát csak azt tette lehetővé, hogy a járásbíróság 5—6 métermázsa buzaérték felett Ítélkezhessen megfellebbezhetetlenül. Azóta volt hétpengős buza s igy a járásbíróság majdnem — 30 mázsa buza felett is dönthetett első és utolsó fórumként. A körülmények megváltoztak, csak a szabály maradt változatlan. Minden érték elhagyta helyét, csak a szabály maradt mozdulatlan. Amikor mesterséges eszközökkel is akarták az államkincstár jövedelmeit fokozni, a „második szanálás" a százalékos illetékek husz százalékos emelését léptette életbe. Ma az ingatlanforgalom minden más költségtől eltekintve, Szegeden hét és félszázalékos — forgalmi adóval van megterhelve a városi és állami vagyonátruházási illetékek cimén. Ezt a hét és félszázalékot vagy az eladó fizeti Szerda, 1936 április 8. Ara ÍO fillér XII. évfolyam, 90. sz. ELÖEÍZETES I Havonta helyben 3.20, vidéken es Budapesten 3.00, uUlttfldiSn • 40 pengd. — Egye» ixAm Ara hélu»*nap ÍO, Ta*Ar- é* Ünnepnap 16 HU. Hirdetések felvitele larlla szerint. Meglelenlk hé«" 'Ivéle'^vel n«no >ln rrorjrl. meg, vagy a vevő, — amikor a piac lanyKa, akkor az eladó s amikor élénk az ingatlankereslet, akkor a vevő. Tekintélyes, hatalmas bevételt jelent ez az államnak, de mennyivel nagyobb volna az államkincstár bevétele, ha nem ilyen magas illetékek, lényegében forgalmi adók állanának az ingatlanforgalom útjában. Ügyvédi munkadíjjal, ügynöki kiadással együtt a legtöbb ingatlan eladása esetén a vételár tiz százaléka elmegy mellékkiadásokra, — a mai ingatlanpiac ezt a hatalmas megterhelést nem birja el elsorvadás nélkül. A vagyonátruházási illeték mai magassága akadálya az ingatlanforgalomnak s minél kisebb az ingatlanforgalom, annál alacsonyabb ezen a cimen az államkincstár bevétele. Nem kell pénzügyi szakértelem annak eldöntéséhez, hogy az élénkülő ingatlanforgalom milyen hatalmas bevételekhez juttathatná az államot, ha az illetékek mai magassága nem akadályozná meg az ingatlanforgalomnak ezt a mindenképen kívánatos felélénkülését. Az ingatlanát nem tudja eladni ! az, aki tartani nem képes s aki tudna venni ingatlant, nem tudja magát a vételre elszánni a magas költségek miatt. Megmerevül az ingatlanforgalom a megnehezedett hitelfeltételek egyik súlyán a bejegyzési illetékek magassága lóg, amerre nézünk, illetékekből font drótakadályok teszik nehezebbé a forgalom szabadságát. Több kereskedelmi szellemnek, biztosabb közgazdasági érzéknek kellene betölteni az illeték-kódex rendelkezéseit, ha azt akarják elérni, hogy több legyen az államkincstár bevétele s hogy a forgalom bilincsei mégse legyenek nehezebbek. Ahol a forgalom ad bevételt, ott tiltóvámokká nem emelkedhetnek az illetékek anélkül, hogy a bevételek kívánatos fokozása helyett a jövedelmek tényleges csökkenését ne érjék el. Itt volna már az ideje annak, hogy az egész illetékrendszerünket átalakitsuk az élet mai igényeinek s a forgalom mai feltételeinek megfelelően. Szerdán ujabb diplomáciai játszma kezdődik Genfben A 13-as bizottság határoz a békéltetési kísérletről — „Franciaország egyik szövetségesét sem áldozhatja fel" Genf. április 7. A 13-as bizottság szerdán delelőlt kezdődő ülésszakán több állam külügyminisztere vesz részt. Az ülésszak előreláthatólag két napig tart. A bizottság meghallgatja Madariaga jelentését, majd megvizsgálja a bizotlság elnöke és az olasz kormányfő közölt a béketárgyalások esetleges megkezdése ügyében folytatandó tervét. Minthogy Madariaga meghívást kapott Mussolinitői, hogv utazzék Rómába, a bizottságnak döntenie kell afelől, hogy ezt az utazást vájjon célszerűnek tartja-e, másrészről a 13-as bizottság megvizsgálja az abesszin kormány panaszát, amelvet Olaszország ellen mérges gázok használata miatt terjesztett elő. Miután Anglia és Franciaország képviselői szerdán együtt lesznek Genfben, semmi akadálya sincs annak, hogy a locamói hatalmak között megindul ion az eszmecsere a francia ja- • vallatok ügyében. Parisban ugv vélik, hogv holnap Genfben rendkívül sulvos diplomáciai játszma kezdődik. amelynek téte az c?ész eurónai biztonsági rendszer. Az angol—olasz feszültség kiuiulása kényes helvzetbe hozta a francia diplomáciát, amelvnek főtörekvése, mint illetékes helven este is hnn»oztPtták, a stresaí arcvonni mielőbbi helyreállítása. Utalnak arra, hogy Franciaországnak egyaránt szüksége van az európai biztonság eredményes megszervezése cél iából mind az angol, mind az olasz együttműködésre és semmiciplre se mengedheli meg, hogy választásra kényszerithessék a két ország barátsága között. Franciaország egyik szövetségesét sem áldozhatja fel a másikért Az angol külügyminiszter állítólag javasolni készül a 13-as bizottságban, hogy az olasz kormánynak adjanak határidőt az ellenségeskedések beszüntetésére, azzal a megszorítással, hogy húsvét hétfőig, vagy keddig nyilatkozzék. A francia terv Páris, április 7 A francia békejavaslat szöveget még nem hozták nyilvánosságra. A javaslat teljes lezárása előtt F1 a n d i n külügyminiszter és Paul Boncour népszövetségi miniszter még tanácskozni fog. Az Oeuvre értesülése szerint, ha a locarnól hntalmak Németországgal szemben nem lépnek fel kellő eréllvel, a francia kormány attól sem riad vissza, hogy a rendszabályokat egymaga foganatosítsa. 15-én kezdődik a vezérkarok megbeszélése London, április 7. Mint hivatalosan közlik, a francia, belga, valamint az angol vezérkarok tanácskozásai április 15-én, szerdán kezdődnek Londonban. A kisantant és Husztria Párisban megértéssel itélik meg Ausztria lépését Bécs, április 7. Az osztrák sajtó teljes egyöntetűséggel és a leghatározottabb hangon utasítja vissza a tegnapi jegyzék átadásával kapcsolatos kisantant-kisérletet, amely arra irányul, hogy Ausztria belügyeibe beavatkozzanak. A lapok teljesen érthetetlennek mondják a kisantant diplomáciai lépését. Különben is általánosan tudott dolog Európában — írják a lapok —, hogy Ausztriának nincsenek háborús szándékai és támadó tervei és az ország a rend és nyugalom biztositéka. Ilyen körülmények között nagyon különösnek tartják, ha éppen a kisantant tiltakozik az ellen, hogy Ausztria gondoskodik önvédelemről, holott a kisantant-