Délmagyarország, 1936. április (12. évfolyam, 84-107. szám)

1936-04-05 / 88. szám

DC! MAGYARORSZÁG 1956 április 5. BIZTOSÍTÁS Munkakörét, olvasol érdekéhen, a DÉLMAGYARORÍ ZÁG újból kibővíti és hétfőn, április 6-án biztos'&ásl osztályt nyit. A biztosítási üzletág egyre jobban ugy alakult, hogy a közönség részéről a legnagyobb óvatosságot teszi nemcsak indokolttá, hanem szükségessé is, viszont az életviszonyok alakulása folytán egyre több ember kénytelen biztosítani. Az ellentétekből kialakult ennek a helyzetnek a felismerése és mérlegelése, továbbá annak az átgondolása vezetett bennünket, hogy a biztosítósnak meg — vagy meg nem kötése, a hegyes biztosítási módok és fe*tfc»elek fölismerése és érvényesítése a legmesszebb kihatással vnn családok, sőt üzemek és háztartások biztonságára, esetleg fölvirágzására vagy elsenyvedésére. Azokra a nagy érdekekre való tekintettel, amelyek ilyen módon a biztosítás miként való megkötéséhez fűződnek, biztosítási osztályunk függetlenül az esetleges üzletkötéstől, szívesen vállalja s ezennel fölaiánlin a diltalan biztosítási tanácsadást s a biztosítást elsőrangú szaktanácsaink alapján mindenki lekötheti ott, ahol akarja. De hogy a felénk forduló bizalom esetén vállalhassuk a biztosítás megkötését is, egyik legszolidabb vezetésű, épp ezért legnagyobb biztonságot nyu'tó biztosító intézetünkkel állandó összeköttetést teremtünk s biztosító osztályunkat, ez az intézet, a FONCIERE fogja vezetni. (Legközelebbi köztemenyunicoev. reszletesen megindokoljuk, hogy miért biztuk biztosítási osztályunk vezetését a Foncierre.) A magvető Fáradt vándor lépked az irton, lábal porosak. Sugármagas alakján megtapad a burnusza, mely a hátán már egészen átnedvesedett az izzadtságtól Meglátszik járásán, hogy nagy utat hagyott maga mögött. Apró kis falucskám viszi keresztül az utja, mely lármás, hangos az ünnepre való készülődéstől. Finom illatok úsznak a levegőben, felfuvalkodott gőgjükben mindég szélesebbre terpeszkedve csiklandozzák az orrokat. A kora délutáni óráik dacéra néptelen az ucca. Am az udvarokból annál nagyobb csetepaté hallatszik, mert a gyermeküket fürdető, kiabáJó aezszonyok és az apróságok visítása egybeolvadva felkavarja az ucca csendjét. . A gyermekesivajra a fáradt vándor arcát Jóságos mosoly szántja végig. Pár percig felfigyel, majd gyöngyöző homlokát végig törli burnuszával és ki csép eresed ett ajkait megnedvesiti a nyelvévet. Kémlelődve kut után tékint, mely nem letet már messze, tekintve a korsóval szállingózó aszszonyokat. A vándor kiválaszt eigy asszonyt, a szegényebb öltőzetüek közül s azt utolérve inni kér. AB alázatos hangra, a gondolataiba mélyedi asszony felrezzen, visszafordul, megsajnálja a fáradt vándort és szivesen nyújtja át a korsóját. Majd végigtekint szegényes öltözetén, porral belepett lábain, megsajnálva őt, osendes szóval hivja otthonába. — Látom, hogy utas vagy, messziről jöhetsz ebben a nagy melegben. Bizonyára éhes is vagy. Soknak nem sok, amit nyújthatok, mert magam is szegény özvegy vagyok, de van egy kecském és egy kis tejet, kenyeret szivesen juttatok neked. Azzal megindult előre a* uton — Ülj oda az olajfa alá — szólt a düledező kapnn belépve Pihenj egyet, mfg a kecském megfejem. Kisvártatva visszatért egy sajtárral és a kert végében kipányvázott kecskéjét fejni kezdi. Majd köcsögbe szűrte a tejet és sajtot, kenyeret vágva a vándor elé helyezte az asztalra — Messzire tartasz még? — kérdé asszomynnódon kíváncsiskodva. Oda érsz-e még az ünnep előtt ? — .TeriiZsilembe. Bizony jókora utat kell még addig megtennem — mondta jóizüen falatorva. nagyokat húzva a habostejből. Közben oktatva tanítgatni kezrté az asszonyt. Majd, hogv kiürült a köcsög. áldón terjeszté ki kezeit föléje és megáldá. hogy sohase fogyjon ki a tartalma és a szegényasszonv asztaláról ne hiányozzon a kenyér. — JTT vagy te, Kogv lgv káromlod az Ment? — kérdé megrettenve az asszony. Hogy lehetne nekrd akkora hatalmad* A vándor odaintette a szomsiredudvarban játszó sánta fincsi;át Kezét annak feiérr illesizté. mire a gyermek lábai kiegyenesedtek, hajlékonvak lettek — Te a Názáreti Jézus vapv — kiáltá az asz szonv és a földreborulva folytatá: — Áldott ki az Ur nevében irt és áldott az a korsé melv osillapttotta szomjadat — Majd ruhája szegélyét csókolva mondá: — I>égy ezerszer áldva, hogv seegénv, méltatlan szolgád házát igv megtisztelted Nagv tömeg verődött össze hirtelen mert híre szaladt a sánta fiúcska gyógyulásának. Az asszonyok abbahagyták a főzést, gyerekeik fürdetését és azonmód ma«*zatosan tolták kicstnvpiket Jézus felé. Az udvar megtelt várakozó betegekkel, nyorno rék okkal és a kintrekedtek zajongtak". mert mind a Mester közelébe akartak férkőzni. Jézus kiment közéjük a térre és jóságos ajkáról tanítás, oktatás. intés ezer jótékony áldása hullott közéjük. A nap már laposakat pislantott az ég-alfán, de az édes rdvözitőnele szájáról még mindég Hullott a mag. Egy sokgyermekes anya tőrt utat magának. 2 gyerekét karlába fogva, mig a többi szoknyájába csimpaszkodék. Jézus ölébe veffe a legkisebbet. — Aid meg őket mester, — mondá' a boldogságban úszó asszony, hogy Jézus igy kitüntette gyermekért. Erre tülekedés, versengés támadt a többi anyát közt is. Jézus Sldólair terjeszté ki kezeit a gyermekek fölé, majd mondá: — Bizonv. bizony mondom nektek. Ka sem lesztek olyanok, mtnt a kisdedek, nem juttok be a mennyek országába Majd felkelt és a betegek csoportjának tartott. Jóságos szeme részvéttel siklott végig a nyomoa gazdák büszkesége! POalárvaitö: Uarga Dezső uasMza rultakon és szeretettel terjeszté ki karjait föléjük és mondá: — Vegyétek ágyaitokat és távozzatok békébe«. Hitetek meggyógyított titeket. Azok arcra borulva hálákodának. dicsérték az Urat és azt, akit küldött szabadulásukra, a Fiáit Az Üdvözítő utja azonban sürgős volt. Másmaip ünnep lévén, Jeruzsálembe sietett. Alkonyatra elérkezett a közeli majorhoz, hol találkozott tanítványaival, kik a majorostól egy vemhét kölcsö-1 nözének és most ezen folytatá útját. Másnap beérkezett Jeruzsálembe, hol híre menvén érkezésének, a lakosság gallyakkal, virágszirmokkal Jött elébe és túláradó örömükbe illatos szirmokkal szórták tele az útját. Voltak, kik szivük kicsorduló szeretetében köpenyeiket oldák' meg vállukon és teríték lábai plé. mélv tiszteletük jeléül. örömrivalgástól volt hangos az ucca. — Hozsanna, hozsanna Dávid fiinak! Áldott kl az Ur nevében jő! — hangzék minden oldalról és a boldog tömeg tuláradé szerrtettel és tisztelettel kisérte Mesterét diadalutján Jézus jóságos szeme mélységes szomonisággat pillantott végig rajtuk, szerető szemei kissé ködfátyolosak lettek, mert a jövőbe látó tekintete eld rajzolódott az a másik kép. mikor ugyanaz a tömeg megkínozza, megcsúfolja, keresztre fesxiti. Most köpenyeiket teritik lábai elé és aklkorT... akkor ruháit szaggatják le Tudta, világosan látta ezt és mégis önként jőtf bc a kapun, kínzásai helyére, miként önként vállalta az pgész megváltás munkáját magára. Vállalta pedig határtalan szeretetből az ambe^ rek iránt, ktk Mvtvták az igazságos Isten haragját; a maga ártatlan testét adva áldozatni, hogy kiengesztelje az Atya megbántását. Mrrt Jézus a ió pásztor, ki életét adja jutoaiért Rutttnerfir Trén. Autft-, traktor-, mótorkerékpórés rsftnakn>6for »avitómtlhelyt rendeztünk be Löw Lipót-ucea 9. sz. alatt Vállalunk minden Bzakmába vágó munkát legmodernebb gépekkel felszerelt műhelyünkben. Autógénhegepztés. Olcsó árak GRESZ ÁRPÁD ée TÁRSA. « Képkeret legolcsóbb T

fL J. kereiezőnél, ™ ™ ** Tisza Lajos kSrnt 45. K» minden anyagból tflkéletM klrltelt>«n, lsgolaaftbb irbaa. — iTervefc é« HlMcreM* (MJmeota»an. ElBnyB? flwtöcl teltételek .Kálvária ucca 3