Délmagyarország, 1936. április (12. évfolyam, 84-107. szám)

1936-04-30 / 107. szám

DELMAGYARORSZAG SZEGED. Szerketzldstg: Somogyi 1-cca 22.1. cm. TeletoniZ3-U^Kla0óhlvatei, k»Ie»«nk8nyvtór «• legvlroda: Aradi uceo l>. Telefon: 13-üfc. .Nyomda: LOw Lipót ucco 1«. Teleion: 13^)0. - iAvlratl levélcím» DeiBDBoyarortzáa Szeoe« Csütörtök, 1936 április 30. Ara ÍO fillér XII. évfolyam, 107. sas. ELOFIZETCS I Havonta helyben 3.2« vidéken é» Budapesten 3.0«, kUllttldOn ö.4ü pengő. — Egye» u6n ara heiköc nap IC, vasár- Ünnepnap 16 illl. Hlrdeté«ek icivélele farlta uorlnl. Megje cnik hÉlio kivételével naponta reggel Pénz és politika A bécsi Phönix-ügy. ez- a miniatür-Creditanstalt-bukás, — fájdalom, — nemcsak mint látványosság foglalkoztat bennünket. Az a bünkrónika.. aminek adatait ma tárták a nyilvánosság elé, annak az egész rendszernek rohadtságát feltakarja, aminek csak egy példányát lehet likvidálni a bécsi Phőnix eltüntetésében. Ez a nagyvállalat szoros barátságot tartott fennt politikai pártokkal ós politikusokkal s mint a juttatások mutatják, mindegyik párttal kereste az összeköttetést. Támogatta a szociáldemokrata pártot, de adott szubvenciót a nemzeti szocialistáknak is, egyszerre fizetett Kintelennek s a Bolfuss-pártjához tartozóknak. Mint egy egészségi lappal felruházott, nő, egyforma, készséggel bizonyította szerelmét minden pártnak s akik elfogadták ajánlatát: minden politikusnak is. Az a baj, hogy csak a, megbukott vállalatok illegális üzelmei kerülnek a nyilvánosság elé. Aki többet áldoz politikai- és sajtócélokra, annak kevesebb kilátása van a bukásra s kevesebb eshetősége van arra is, hogy az általa kifizetett, sápok nyilvánosságra kerülnek. A közélet csak bemocskolódik, de nem tisztul, amikor egyesekről derül csak ki, hogy meg nem engedett pénzforrásokból habzsoltak. Ez nem az a folt, amelyik tisztit. Ha egvezer az államhatalomnak módjában állna (és akarná is), hogy minden nagyvállalat intern számadását felülvizsgálja, ha, egyszer le kellene lépniök a. közéletről mindazoknak, akik a hozzáférhetetlenség tógájában a közérdek harcosai sorában állanak s titokban minden kiejtett és leirt szavukat megfizettetik, ha a pénz és politika kapcsolatát nemcsak a bukott rendszerek híveire s nemcsak a bukott vállalatok üzletvitelére, de minden rendszer és minden vállalat üzleti és politikai képviselőire kimutathatnák, akkor tisztulhatna csak meg a társadalom a közélet lepénzelt és kibérelt lelkiismeretű kalózaitól. A nagytőke sajtót tart ki s politikusokat fart el s a nagytőke politikusai és sajtóorgánumai segítségével a közvéleményt is kialakíthatja. A bűnnek megvannak szervezetei ahhoz, hogy üldözhessék az ártatlant s halálra keresnék azokat, akik a tiszta, közérdek becsületes ós hajthatatlan védelmezé«ében üzleti érdekeinek útjában állanak. A tömeg hisz a nyomtatott betűnek s a tekintélvek szavának, hisz kételkedés és kritika nélkül s nem is gondol nrra, hogv müven érdekek lapulhatnak meg a kimondott szavak mélyén s az igazságért harcoló újságpapírba milyen törekvéseket lehet elrejteni. Á bécsi Phőnix ügve most az avatatlanok előtt is rávilágít kétségbevonhatatlan tényekre. A német szocialista mozgalmat Németországban a nagytőke szubvencionálta, mert ugy ítélte meg a helvzetet, hogy a szociáldemokrata párt befolyásával szemben a nagytőke érdeke kivánja a, szociáldemokrácia >'llenségének megerősítését. A tőkénél csak a nolitika lehet lelketlenebb, el lehet gondolni, hogy a lélek válhatik-e testté akkor, amikor a pénz a politikával lép ágyasságra. Vannak üzleti érdekek, melvek az agrárpolitika uralomra indával érvénvesülhétnek, ezek az érdekek odaállnak ar érdekeikért, harcoló noHtikai pártok mellé. Varnak vállalatok, melveknek prosperitását a védővámok, vagy a szabadkereskeclelem intézményei biztosítanák, ezek a vállalatok szívesen hoznak áldozatot annak a rendszernek a fenntartásáért, mely kedvező életfeltételeket teremt számukra. Vannak tőkekoncentrációk, melyek viszont adnak minden lapnak és minden politikai pártnak, mely kér és elfogad, mert arra számítanak, hogy minden pért uralomra kerülhet g minden párttal rentábil issé válhat ik a jóviszonv fenntartása érdekében elhatározott befektetés. A pénztőke urai áldoznak, befektetnek, kockáztatnak e a politika börzéjére viszik a rájukbizott vagyont s az alkalmazottak ezreinek kenyerét ós exisztenciáját. S ha az asztal mellől időnkint veszteséggel kell felkelniök, rendszerint nem a maguk pénzét hagyják ott a vásáron. Egy-két hónapi vizsgálati fogság kockázatát kell vállalniok azoknak, akik a tőke hatalmának szédületes magasságában keresték a játék izgalmát s a kedvtelés szórakozásait, de mi lesz azokkal, akik egész életük munkáját bízták rájuk s mi lesz azokkal, akik minden megtakarított fillérekkel hozzájuk siettek, hogy öregségük nyugalmát 8 pihenésük békéjét biztosítsák vele ? Az államhatalom nagyon sokat tett már a biztosító társaságok érdekében s azoknak az érdekeknek szolgálatában, amelyeket a biztosítás intézménye hivatott szolgálni, itt az idejo már annak, hogy a biztosítottak érdekében is tegyenek annyit, mint amennyit a biztosító társaságok urai vállalataik számára kiharcoltak. A biztosítottak érdeke a biztosítási ügy államosítását követelné meg, de addig is, amig ez nem valósitható meg, a biztosító társaságok üzletvitelének teljes ellenőrzését sürgeti. A közérdek követeli azt, hogy hatályos ellenőrzés ne tegye hitelvesztetté a biztosítás egész intézményét 6 elejét vegye a pániknak, ami nemcsak a biztosító társaságokat rendíthetné meg, hanem a biztosítás ügyét is, ami pedig közérdekű ügy s aminek fenntartását és továbbfejlesztését a közérdek is megköveteli. A biztosítottak tízezrei a kormány intézkedésétől várnak és remélnek nyugalmat. A Phőnix magyarországi hiánya tízmillió pengő Interpelláció» nap a képviselőházban Budapest, április 29. A képviselőház mai ülését 4 óra után nyitotta meg vitéz Bobori alelnök. Az elnök bejelentése után a Ház harmadszori olvasásban elfogadta a tegnap letárgyalt három nemzetközi légi egyezményt, majd áttértek az Országos Földhitelintézet létesítéséről szóló törvényjavaslat tárgyalására, amelyet Zsindely Ferenc előadó ismertetett. Rámutatott arra, hogy az országos hitel szervezetben bizonyos tulméretezettség mutatkozik és a kormány példát akar adni az azonos rendelkezésű pénzintézetek összevonásával. Petrovácz Gyula őrömmel fogadta a javaslatot és kérte, hogy ezt a lépést további hasonló irányú lépések kövessék. Kérte, hogy a fúzió végrehajtásánál a kistisztviselők átvételével vegyék figyelembe a szociális szempontokat is. A javaslatot elfogadta. E c k h a r d t Tibor helyesli a földhitelintézetek fuzióiát. de kivánatos volna, hogv a túldimenzionált hitelszervezetben további fúziók is történjenek. A földhitelintézetek fúziójához előbb kellett volna hozzányúlni. Miért nem hajtia*végre a kormány a fúziót a hét budapesti nagvbank egv részével is. A javaslatban foglalt fúzióval elvben 100 százalékig egyetért, csak az a kifogása, hogv kicsit megkéstünk vele. Nem lehet ugvanabban az intézetben kielégíteni a nagybirtok. középbirtok és kisbirtok igénveit. mert mindegvik más és más adminisztrációt és elbírálást igénvei. Kifogásolta, hogv az ui intézet élére, amelv legalább is felerészben állami intézetnek tekinthető, országgvülési kénviselőt tesznek vezérigazgatónak, bármennvire is megfelelő emher az illető. A javallatot nem fogadta el. Czermann Antal annak a meggvőződésének adott kifeiezést, hoev azuj intézetben is érvényesülni fog az az altruista szellem, amelv a fuzfcináló intézetekben irányadó volt. A Javaslat helves, mert a racionalizálásra való törekvés szükséges. Ezenkívül időszerű is a javaslat, mert a háború véres veszteségei után szén fejlődésnek indult agrírintézefek javulását az 1931-es válság megakasztotta. Rámutatott arra, hogv miiven font«-* feladatok várnak az uj intézetre a hitelnvu?t*s és a birtokpolitika terén. A iavaslatot elfogadta. Ezzel az általános vita véget ért és F a b i n v i Tihamér pénzügyminiszter szólalt fel. Köszönetet mondott, amiért pártkülönbség nélkül mindenki helyeselte a fúziót. A melódiát mindenki helyeselte, csak a szöveg nem tetszett egyes helyeken Eckhardt Tibornak. Ezután sorba válaszolt az egyes felszólalásokra. Rámutatott arra, hogy egyes fuzionáló intézetek tisztviselőiről való szociális gondoskodás nem az ő feladata, de meg van győződve, hogy az uj intézet vezetői erre a szempontra is tekintettel lesznek. Ez természetesen nem történhetik 100 százalékig, mert a fúziónak épnen a racionalizálás, tehát s megtakarítás a célja. Arra a kifogásra, hogv későn történt a fúzió, azt mondja, hogv jobb később, mint soha. Teljesen egyetért Eckhardt Tibornak azon fejtegetéseivel, hogy a többi bankoknál is előre kell haladni az egyesülés terén. Nagy súlyt helyez arra, hogy az uj intézel tevékeny fókusza legven az agrárhitelnek, legelsősorban pedig a kisbirtokos hitelnek. A miniszter beszéde után a javaslatot általánosságban és részleteiben is elfogadták. Több miniszteri Írásbeli választ olvastak fel korábban elhangzott interpellációkra, majd áttértek a szóbeli interpellációkra. R u p e r t Rezső: A kormánv tegven Genfben lépéseket, hogv minden államot alkotmányosan. nénszuverénitás alapián komoly parlamenti felelősség mellett kormányozzanak Azt is szeretné, ha ui Népszövetség alakulna Az interpellációt kiadták az illetékes miniszternek. Éber Antal a buza határidős piae betiltása ügvében interpellált. Kétblv Anna a villamosvasút viteldij-felemelésct tette szóvá. Propper Sándor a Hév tarifáiénak leszál litása érdekében interpellált. A n d a h á z i-Ka s n v a Béla a bécsi Phőnix hMnsitó intézet bukásával kapcsolatban interpellált. A pénzügyminiszter válaszában rámutatott arra, hogv amikor a bécsi Phőnix összeomlása tudomására ú'tott. haladél-tilnnil intézkedett bogv megelőrzük a többi államokat \ kiadott rendelet véglegesen leköti » biztosító intézet minden inr;ó é« insatlan va ayonát, jvalnrmnt követeléséit, kizárólag a bel-