Délmagyarország, 1936. április (12. évfolyam, 84-107. szám)

1936-04-24 / 102. szám

DŰMGYARORSZAfi •ZEOED. SserketzlOtég: Somogyi ueca 22.1. em. Telelőn: 23-33..Kladóhlvaial, k«lc»Onk«Dyvl6r «• Jegyiroda: Aradi acca t>. Telelőn: l3-06..Nyomda: lov Lipót ueca 1». Teleion: 13-««. - Távirati é* levélcím: Délniaavaronzéa. Hzr-nrr A Népszövetség teherpróbáia A Népszövetséget az Egyesült Államok elnöke javasolta, de mire meg-alakult, országa már megcsömörlött Európától és nem lépett be az elnöke által kigondolt szervezetbe. Japán kilépett belőle, mikor nem akartak neki szabad kezet adni Mandzsúriában és Kínában. Németország kilépett belőle, mikor ugy látta, hogy az egész szervezet nem egyéb, mint a karthagóí békék haszonélvezőinek kölcsönös biztosító intézete. Mások még benne vannak, de bizonyára nagyon furcsán érzik magukat néhanapján a genfi nagy palota falai között. Nehéz volna például eldönteni, hogy Olaszország és Abeszszinia közül pillanatnyilag melyiknek van több oka neheztelni a Népszövetség működésére. Nehezen lehetett volna két perben álló fél elégedetlenségét egyszerre ugy kiváltani, mint ahogy a Népszövetségnek sikerült. Az egyik neheztel a szankciókért, a másik a gyorsaságért, amellyel segítségére rohannak. De ami a legcsodálatosabb, most már Angliában, sőt Franciaországban is olyan hangok hallatszanak, hogy legokosabb volna, ha otthagynák a Népszövetséget. Egyik is, másik is ugy látja, hogy a Népszövetségből hiányzik a szövetségi gondolat s a nagy nemzetközi szervezetet a m á s i k f é 1 kizárólag a saját céljainak szolgálatába szeretné állítani. A diplomáciai küzdelem, amely Nagy Britannia és Franciaország között már hónapok óta a népszövetségi gondolat és a béke megmentése cimén folyik, fennállása óta legsúlyosabb teherpróbája a Népszövetségnek. A többi válságokat a mostanival összehasonlítani nem lehet. A Ruhr-vidék megszállása idején Németország még nem volt tagja a Népszövetségnek, a francia benyomulás német területre magát a szövetséget nem érintette. Japán és Kina távol estek a genfi arénától. A Saar-kérdés rendezése aggodalomra adott ugyan éppen elég okot, de olyan döntő erejű volt a szavazatok megnyilatkozása Németország mellett, hogy nem lehetett vele szembeszállani. Mikor a marseillei királygyilkosság után a gyűlölet hullámai nyaldostak bennünket körül, a nagyhatalmak közvetlenül nem voltak érdekelve és a hűvös termek levegőjében lecsititották a felajzott szenvedélyeket. De most a Népszövetség két vezető hatalma, Nagy Britannia és Franciaország kénytelen meggyőződni róla, hogy a Népszövetség nem az államok között felmerülő kérdések objekitv alapon való megitélésének és eldöntésének szerve, hanem olyan alakulás, melyben minden való, vagy vélt igazság akkora erővel érvényesül, amekkora a mögötte álló hatalom, vagy hatalmi csoport ereje. Ha ezek az erők egyformák, minden törekvésnek holtponton kel! megfenekleni. Pillanatnyilag hogy állanak ezek a törekvések? Anglia kezdettől fogva a Népszövetség összeségének erkölcsi, majd gazdasági súlyát akarta sorompóba állítani Olaszország abesszíniai vállalkozása ellenében. Franciaország formailag mellette állott, de a végrehajtás terén csak húzódozva követte, mintha attól tartott volna, hogy belesodródik egy olyan kalandba, amely minden kontinentális érdekével szöces ellentétben áll Azután forPéntek, 1936 április 24. Ara ÍO fillér XII. évfolyam, 102. sz. fcLŰFlZETES: Havonta helyben 3.2C vidéken «• Budapesten 3.ÖO, kUllOIdűi 6.40 pengő. — Egye» uAm ara hetkO» nap ÍO, VB»ar- 6s Ünnepnap 1«> '111. Hír« detétek "eivíieie tarltei szerint. Megle • etilk hítlft Kiveie'evrl nnoonln <-etjoel 831 dult egyet a kocka és felcserélődtek a szerepek. Németország egyoldalúan hatályon kívül helyezte a versaillesi diktátum még fennálló intézkedéseit és a locarnoi paktumot, amely abban a pillanatban vesztette el erkölcsi alapját, mikor Parisban Németország ellen irányuló éllel megkötötték a szovjetszerződést. Ezúttal a francia kormány érezte ugy, hogy eljött a Népszövetség igénybevételének ideje. Egységes nemzetközi frontot akart létrehozni Németország ellen. De ezúttal, mintha Anglia pontosan lemásolta volna, amit a franciák csináltak az Olaszország elleni szankciók esetében. A többiekkel együtt ünnepélyesen konstatálta, amit mindenki úgyis tudott, hogy Németország megsértette Locarnot. Még azt is megengedte, hogy a vezérkarok tanácskozzanak, de ne határozzanak. Ennél többet egy gondolattal se cselekedett. Franciaország szép szeméért nem engedte magát semmiféle kalandba beleragadtatni, sőt ellenkezőleg állandóan hirdette, hogy tudomásul kell venni, ami történt és mindent meg kell tenni a béke megmentésére. Állítólag Eden néhány napon belül Berlinbe utazik, hogy személyesen tárgyaljon a béke kérdéséről. Franciaország és Nagy Britannia utjai Genfben így váltak el egymástól, mert a Népszövet ségen belül nem tudták elérni saját politikai céljaikat. Némi szépítéssel ezt ugy is ki lehetne fejezni, hogy eltértek nézeteik a népszövetségi elv alkalmazása tekintetében. Paradox megállapításnak tetszik, de van némi igazsága, ha azt mondjuk, hogy éppen ez a szerencse, mert kölcsönösen mérséklőén hatnak egymásra, az egyik Olaszország, a másik Németország irányában. Lehet, hogy majd a Népszövetségen kivül megint találkoznak, talán Berlinben, vagy Rómában, hogy megkeressék az európai béke alapjait. Ez a béke nekünk is érdekünk. De érdekünk az is, hogy a békének se a berlini, se pedig a párisi javaslat ne legyen az alapja, mert mindkettő huszonöt esztendőre akarja megrögzíteni a mai határokat. A sorsunk, akár német, akár pedig francia szemüvegen át nézzük, nem nagyon biztató. Ha ebben a szellemben döntenek, aligha kondulnak meg Rothermere lordnak az igazság diadalát hirdető harangjai. 99 A magyar-lengyel barátság a középeurópai biztonság alapja A lengyel miniszterelnököt nagy ünnepélyességgel fogadták Budapesten €<S Hegyeshalom, április 23. Csütörtökön délelőtt megérkezett Koscialkovszky lengvel miniszterelnök, akit a magyar hatóságok ünnepélyesen fogadtak.^Az első fogadás a magyar határon volt, aholTl a d o c s a y László főispán intézett meleg szavakat a lengyel miniszterelnökhöz. Az üdvözlésre Koscialkovszky a következő szavakkal válaszolt: — Budapesti látogatásom válasz Gömbös Gyula miniszterelnök 1934. októberében tett varsói látogatására. Ez a látogatás kifejezője Magyarország és Lengyelország közötti hagyományos baratság megerősítésének. A magvar —lengyel barátság történelmi fejlődése folyamán majdnem azonos forradalmak alatt erősödött meg. amelyhez a közös szabadságküzdelme. járultak. A két nép közötti rokonszenv olyan önzetlen, amely majdnem egyedül áll a történelemben. Ez a rokonszenv, amelyet sohasem zavart meg félreértés, értékes tőkét képvisel. Ez a tőke nagyon fontos a nemzetközi kapcsolatok rendezése szempontjából, mert hozzájárul a nemzetközi együttműködés és békés együttélés tekintetében annyira szükséges bizalom légkörének lehetőségébe vetett hit kimélvitéséhez. Fogadtatás Budapesten Budapest, április 23. Koscialkovszky lengyel miniszterelnök kíséretével csütörtökön déll>en a bécsi gyorsvonattal Budapestre érkezett. A lengyel miniszterelnök fogadására megjelent Gömbös Gyula miniszterelnök és a kormány valamennyi tag;a. Amikor a vonat begördült a pályaudvarra, a rendőrzenekar a lengyel Himnuszt játszotta. A lengyel termeskocsiból lelépő Koscialkovszky miniszterelnököt elsőnek Gömbös miniszterelnök üdvözölte, maid bemutatta a megjelenteket. Mialatt a lengvel miniszterelnök és Gömbös miniszterelnök elhagyták a pályaudvar előcsarnokát, a rendőrzenekar a magyar Himnuszt játszotta. A pályaudvar előtt felsorakozott frontharcos és Turul-díszszázad, cserkészek és Emerikánások, különböző társadalmi egyesületek kiküldöttei megéljenezték Koscialkovszky miniszterelnököt, aki a Duna-palotába hajtatott. A lengyel miniszterelnök fél 2 órakor ünnepélyes külsőségek között megkoszorúzta a Hősök" Emlékkövét. A lengyel miniszterelnököt Gzibur Andor altábornagy vegvesdandárparanesnok fogadta. A katonai zenekar a lengyel Himnuszt játszotta. Ez alatt Koscialkovszky ellépett a katonai diszszázad és a többi kivonult alakulat előtt, majd felhangzott a magyar Himnusz és elhelyezte a lengyel nemzeti szinü szalaggal átfont koszorút az emlékmű talapzatán. A koszorú elhelyezése után néhány pillanatig némán tisztelgett az Ismeretlen katon-i emléke előtt, majd ellépett a diszszázad előtt. Látogatások A lengyel miniszterelnök délben 13 óra 5t perckor a Várba hajtatott és feliratkozott a kormányzónál, majd 14 órakor a budapesti lengyel követ kíséretében látogatást tett a miniszterelnökségen Gömbös Gvula miniszterelnöknél. Ez alkalommal nyújtotta át Gömbös Gyula miniszterelnök Koscialkovszky lengyel miniszterelnöknek a kormányzó által adományozott Magyar Érdemrend nagykeresztjét. Koscialkovszky miniszterelnök ezután K á n y a Kálmán külügyminiszternél tett rövid látogatást. Gömbös Gvula és Kánya Kálmán dél után adta vissza a Duna-palotában a lengye! miniszterelnök délelőtti látogatását. Hóman Bálint kultuszminiszter dr. Gcr1 ó e. z v Miklós miniszteri osztálytanácsos kíséretében a Duna-palotában szintén felkereste a lengyel miniszterelnököt és a magver 1.01 mány nevében átadta neki Pásztor Jáno<;_ nak A szántóvető, A magvető és A marokszedő