Délmagyarország, 1936. április (12. évfolyam, 84-107. szám)

1936-04-22 / 100. szám

1936 április 22. Dfl.MAGyARORSZAO Az árja-tétel, a turánizmus, a zsidó-kérdés Dr. Somogyi József előadása a fafok harcáról a Schola Emerlcana előadássorozatában (A Délmagyaror»zág munkatársától.) A Schola Emericana előadássorozatának keretében kedden este érdekes előadást tartott dr. Somogyi József főiskolai tanár a polgári tanárképző főiskola előadótermében. Előadásában a fajok harcéinak kérdéséről beszélt. Azzal kezdte, hogy a fajelmélet megteremtője Gobineau gróf volt, aki először állította fel azt a tételt, hogy az emberiség mai kulturáját az Arja fajnak köszönheti. Gobineau azonban nem definálta az árja fajt, sem antropológiai, sem nyelvészeti alapon. Utána majd minden népnek, minden nemzetnek megszületett a maga fajelmélete és mindegyik természetesen, a fajit faját minősítette a legkiválóbbnak. Az antropologusok listában vannak azzal, bogy Gobineau fcjelméletánek semmi tudományos alapja nincsen, mert árja faj nem létezik, meghatározhatatlan. Az árja faj helyett a tudományos elméletek irakább az éaaaW faj elméletét illftják' előtérbe, de itt is teljesen zavaros a helyzet. Tagadhatatlan, hogy az északi fajnak nagyon sokat köszönhet az emberiség kulturája, de nem mindent, mert hiszen a kereszténység, amelynek döntő szerepe volt mni kulturánk kialakulásában, azután pedig a reformáció, a francia forradalom, amelyek óriási mértékben fejlesztették a kulturát, nem az északi faj adományai. Somogyi József foglalkozott ezután n turánizmus kérdésével és megállapította, hogy ez az elmélet is éppen olyan tudománytalan, mint a többi fajelmélet, bármennyi nemes hazafias momentum is van benne. De nem lehet magyar fajról sem beszélni, mert niár Árpád honfoglaló" népe is kevert volt, Foglalkozott ezután a zsidóság problémájával, megállapítva, hogy asidó fajról éppen ugy nem lehet beszélni, mint árja, vagy turáni fajról. — Ha olcsó sikert akarnék elérni — mondotta —, csak az ismert frázisokat kellene alkalmaznom és dobálóznom kellene azokkal a bizonyos számokkal abban a tudatban, hogy ugy sem akad senki, aki ezeket a számokat ellenőrizné. Tagadhatatlan, hogy zsidóprobléma van és megoldásra vár. A megoldást azonban csakis a morális világrend keretei között lehet és sza> bad keresni. — Minden népnek vannak erényei és hibái — folytatta ezután Somogyi József természetesen a zsidóságnak is. Erény« mély vallásossága és tagadhatatlan tehetségessége. Az ószövetség olyan emelkedett vallási fölfogásról tanúskodik, amilyennel egyetlen más, ószövetség korában élő nép sem dicsekedhet. A zsidó egyistenthivő nép volt már akkor, amikor a többi népek istenei kicsinyes harcokat vivtak egymással és az alacsony gazságok egész sorát követték el. így tehát a zsidó nem lett méltatlanul a kereszténység megalapítására kiválasztott nép. A mai zsidóság vallási szempontból nem egységes. Vannak mélyen vallásos zsidóik és vannak olyanok, akikben nincs meg a vallásos érzés. Erénye a zsidóságnak kifejlődött üzleti érzéke is. Tehetségét misem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy számarányához képest jelentős helyet foglal el a tudományos és a művészeti életben. AJ egésí világon élő zsidók száma körülbelül annyi, mint a magyaroké, mégis mennvivel több »sidó akad a Nóbel-dijasok között és mennyivel több zsidó tölt be vezető pozíciót a nemzetközi politikában és a közgazdasági éleiben egyaránt. A zsidóság hibáiról szólva kijelentette, hogy hajlamos a destruktív irányzatok elfogadására. Ennek pedig az a magyarázata, hogy nyugtalan lelke vágyik az újszerűség után jó és rossz iránvhnn egyaránt. Hibája a haszon hajszolása és az is, hogy nem tud megfelelően viselkedni. — Az antiszemitizmus azért ezekkel a kellemeltulajdonságokkal nem magvarázható meg, de nem magyarázható meg a faji különbséggel sem, hiszen a cigány legalább at.ryira különbözik fajilag az európai népektől, n.int a 7'idó, cigány gyűlöletről még sem lehet be* «¡zélni. Az antiszemitizmus csiráit a keroszté-iv fverekek a családban, a ziskolában szedik magukha, ahol megtudják, hogy Jézust a zsidók feszitették meg. Azután már nem gondolnak arra. hoscv zsidó volt Jézus anyja, apja, tanítványai, sőt zsidó volt maga Jézus is. Oka az antiszemitizmusnak a2 is. hogy egyTe kevesebb a kenyér és egyre töbfc az éhes száj. A kérdést radikális rendszabályokkal nem lehet megoldani az ország egyetemes érdekeinek veszélyeztetése nélkül. Az ország közgazdasági élete nem nélkülözheti a zsidók kifejlődött közgazdasági érzékét. Ha máról-holnapra kicserélnék a zsidó alkalmazottakat, könnyen az a veszedelem fenyegetné az országot, hogy a nagy vállalatok elbuknának a nemzetközi versenyben és kénytelenek lennének keresztény munkásaik tízezreit is szélnek ereszteni. De nem lehet kivánni az önérzetes keresztény fiatalságtól sem, hogy a kereskedői pályára lépjen mindaddig, amig a magyar társadalom nem tanulja meg a kereskedelmi osztályt jobban megbecsülni. — Arra kell törekedni — fejezte be előadását Somogyi József —, hogy a magyar zsidóság nemzeti és vallási érzésben minél jobban közeledjék Abúrtilszőfe teljesen elmultak ••• Közlőm. Önökkel, hogy Tblosept-sxappant kitiiaí eredménnyel haszaáltam. Már néhány nap roulva világosan láttam a baiábL A MrUlszOk elmultak. Az önök kltHo6 szappanét minden alkalommal melegeaf (ogom ajánlani. ~~ Kiváló Usztelettel & P. 9' március ( I hozzánk. Aki egyetlen zsidót megnyer keresztény magyarrá, többet tett nemzeti szempontból, mint I az, aki száz zsidónak beveri a fejét. Csillárt, rádiót MFTFfHV rcillárnvár sn,ai szeged! Üzletében vdsa üftticim bSllldryydr rollon! Néhány tájékoztató ár 4 lángú modern ebédlöcsillár P 17.— Ali öl Ampa, modern 3.SO METEOR Villamossági és Csillár-öljár R. T. Szegedi Üzlete: liKARÁSZ (JCCA II. TELEFON. 33—7«» Kedvező fizetési '.altétele1'. Vnló könyvecskére» fiául bllel. Kérfak20 kirakatunk megtekintéséi Világmárkás ORION 2x1 rádió havi 8 pengős részletre kaptintó. « Dlflalan bemutatás „A vidéki OTI-befekfefésekre nagyabb súlyt kell helyezni €€ Kozma Miklós belügyminiszter felszólalása a költségvetés bizottsági tárgyalásán rületek, ahol a munkanélküliséggel, mint adottr sággal hosszú időre számolni kell. Elsősorban a tiszántúli vármegyékre gondol, ahol az iparosítás egyedüli célravezető ut. Budapest, április 21. A képviselőház pénzügyi bizottsága kedden délelőtt folytatta a költségvetés tárgyalását. Az ülésen a belügVi tárca költségvetése került sorra. Bud János elnök meleg szavakkal üdvözölte a belügyminisztert kitüntetése alkalmából. Buchinger Manó ezután a rendészeti hatóságoknak a munkásmozgalmakkal szemben tanúsított eljárását kifogásolta. A munkások politikai mozgalmaival ezemben nem vieoUetr nek megértéssel, de még a kulturális szórakozásokat szolgáló megmozdulásokkal szemben is barátságtalanok. A kulturális előadások műsorait, erősen cenzúrázzák, még Adyt és Petőfit sem engedik szavalni. Krüger Aladár alaptalannak mondotta Buchinger panaszait, a maga részéről szükségesnek tartja a mai időkben a gyűlések programjának előzetes felülbírálását. Farkos Elemér a bolsevista izgatásoknak az iskolákba, való bevitelét, tette szóvá. Kozma Miklós belügyminiszter válaszolt a felszólalásokra. — A belügvi tárca költségvetésének összeállít i«ánál az a szempont vezette — mondotta —, hogv azokat az összeseket, amelyek az államháztartás mai helyzete mellett a pénzügyminiszter többletként tudott rendelkezése bocsátani, elsősorban népegészségügyi és szociális célokra fordítsa. Meglepetésének adott kifejezést, hogy Buehinger azt kifogásolta, hogy a kormány n^m rospektália az egyesülési jogot ég nem ug.v kezeli a gyűlés szabadságát, mint ahogy kellene. A szociáldemokrata párt gyülésiránti kérelmeinek 93 százalékát honorálták, mondotta. — A munkanélküliséggel kapcsolatban mini Jenek ellőtt katasztert, kellene felvenni azokról, akik rounknképtelensérriik miatt mindig a társadalom segítségére fognak szorulni. Vannak vármegyék, amelyeknek területén normális termé« mellett semmiféle különleges intézkedésre nincs szükség, viszont vannak olyan te— Az OTl-hátralékoknáJ, nagy jóakarattal járt el, körülbelül 20 millió pengő elengedését tervezték — folytatta. A vidéki bizottságok munkája már nagyrészt befejeződött Az OTI-alapok elhelyezése nehéz probléma, a vidéki befektetésekre és elhelyezésekre nagyobb súlyt kell helyezni, nem helyes mindent a fővárosra összpontosítani. A vidék is megkövetelheti ezt a pénzt, mert amit oti fizettek be. ott is kell felhasználni beruházásolcra. A bizottság ezután a tárca költségvetéséi elfogadta. Palesztinában tovább tartana!* a zavargásod Páris, április 21. Az Intransigeant kairói tudósítója szerint Palesztinában a zavargások tovább folynak .laffa körül a rendőrség egész nap harcban állott a zendülökkel. A zsidó negyed elpusztult. London, április 21. A jaffai zsidó-arab összetűzéseknek 19 halottja és 130 sebesültje van. A palesztinai főbiztos elhatározta, hogy elrendeli az ostromállapotot. H« A Meteorológiai intézet ielenti este 10 órakor, Időjóslat: filénk s. >1, sok helyen eső, egyes helyeken ziva'.ar, enyhe éjszaka, a nappali hpujérséklet g nyugati határvidéken kissé emelkedik, az ország többi részein valószínűiéi nem változik.