Délmagyarország, 1936. április (12. évfolyam, 84-107. szám)

1936-04-22 / 100. szám

DELM AGYAKORSZAG SZEGED. Sierketzíflttg: Somogyi Ucc« 22. I. cm. Teleiont 23-33.-Ktadöhivotal, kmctOnkOnyvMr «• legvlroda: Aradi ucca S. Telelőn: 13-Oft. .Nyomdn: tflw Hpöl ucca 1®. Telelőn: 13-OA. - lavlrali *» "ívélclms DélmagyarortzAg, Szeged Segítség helyett rendelet Azzal kezdhetjük: sem a várakozásokat, sem a jogos igényeket nem elégíti k i az a rendelet, amelyet a szegedi húszéves háza dómentess égre vonatkozóan kibocsátottak. Ez a rendelet nem alkalmas arra, hogy 'építkezésre birja a tőkét, PZ a rendelet nem könnyiti me« az építkezési hitel feltételeit, — ennek a rendeletnek sem látható, sem kézzel fogható előnyei a közre nézve Q e m lesznek. Egyesek, aki e rendelet nélkül is építkeztek volna, el fogják nyerni a rendelet által szűkmarkúan nyújtott előnyöket, de nem azért kérte a város a házadómentesség kiterjesztését, hogy ne a köz, hanem csak egykét szerencsésebb építtető húzza annak hasznát. A város polgárságának az volt a jogos igénye, hogy az építkezési kedvezmények tekintetében — egyenjogúsítsák Szegedet Budapesttel. S a rendelet által nyújtott, a mai gazdasági viszonyok mellett felhasználhatatlan előnyök Budapestre nézve érvényes s a Szegednek megadott adómentességek közötti távolságot csak milliméterekkel csökkentették. Ha a nagytőke a fővárosban építkezik, tizenöt évre teljes s tíz évre 75 százalékos adómentességet kap. Az állami adókra megadott kedvezmény is több, mint amennyiben Szegedet most részesitették. De ezen túlmenően: a budapesti építtető a községi pótadó alól is mentesül, a szegedi építtetőnek azonban ez az adómentesség a városi pótadó alól való mentességet nem biztosít ja. Ez a különbség rendkívül nagy előnyt jelent a fővárosnak a vidék felett, mert ez az eltérés egymagában véve is alkalmas arra, hogy ugyanannak a befektetett tőkének lényegesen nagyobb jövedelmezőséget szerezzen budapesti házingatlanon keresztül, mintha ugyanakkora tőke szegedi házingatlanban helyezkedett volna el. Budapesten a telek drágább, mint Szegeden s talán drágább a munkabér is, de minden épitési anyag lényegesen olcsóbb, mint Szegeden. Olcsóbb a vas, olcsóbb a tégla, olcsóbb a homok, olcsóbb a kavics, olcsóbb a mész, aminek következtében Btrdapesten olcsóbb az építkezés, mint Szegeden. A lakbérek viszont lényegesen magasabbak, mint nálunk. Itt kétágú diszparitás nehezedik a szegedi épittetőre: egyfelől drágábban építkezik, mintha Budapesten építkeznék, másfelől bérháza jövedelmezősége abszolúte és relative is alacsonyabb marad. Aki tehát nem családi házat épít a saját részére, hanem akinek módiában áll jelentékeny pénztőkéjét házingatlanba fektetni, az sokkal jobban jár, ha Budapesten s nem a vidéken építkezik. Ezért van az, hogy amig Budapesten egész városrészek nőnek ki a földből, amig Budapesten nagyszerű konjunktúrája van az építőiparnak s a munkások tízezreit tudják foglalkoztatni az épitős a vele rokonszakmák, addig Szegeden két építkezés folyik összesen s egyik sem olyan Jelentékeny, hogy annak szociálpolitikai hatását érezni lehetne. A Szegedre kiadott házadómentességi rendelet felhatalmazza a város kisgyülését, hogy legfeljebb öt évig terjedhető pótadó menSzerda, 1936 április 22. Ara ÍO fillér XII. évfolyam, ÍOO. sz. tességet adjon abban az esetben, ha o telektulajdonos az uccaszélesités céljára telkének több, mint tiz százalékát a városnak átadja. Mondanunk sem kell, hogy ezen a címen a kisgyűlés senkinek sem adhat pótadómentességet, mert azokon az utvonalakon, melyek a l.ázadómentesség térképébe beleesnek, az uccaszélesités céljára a telekből nem kell semmit leadni. Kaptafára készült ez a rendelkezés, de a kaptafa sem készült Szeged számára. Látszik, hogy a községi pótadótól is mentesíteni akarták az építtető telektulajdonosok egy részét, de a mentesség előfeltételét ugy állapították meg, hogy annak semmi gyakorlati haszna nem lesz. Nem tartjuk szerencsésnek azoknak az utvonalaknak kijelölését spmr~mplypl-pn történŐ építkezés a húszéves adómentesség kedvezményét megadja. A kedvezmény körétjri kellett_yoljia - terjeszteni .például a Mars-térre iSTtJássankint a piacok ott koncentrálódnak, .Aminek természetes következménye az, hogy az epitkezési vállalkozás is odaterelődik. Nem ELŐFIZETÉSI Havonta helyben X20 vidéken Budopclien 3.0O, kUliölrtrtn 0.40 penqfl. - Epye» szAtn Ara hetlcHznap ÍO, vaMr> és Ünnepnap 10 t«rdelétck lei-vétele tarlla szerint. Megfe, lenlk hé«ÖKIv«elével nnpo-ta regqei. szabad azonban büntetni azt, aki a p i a ctéren építkezik, amikor az egész városrés2 forgalmát emelné az ottani építkezés. IndokoIatlan az is, hogy legalább a Kossuth LajossujJÚrut, a KfilváríáMjt, valamint a két körn: által határolt Területre ezt a kedvezmény' nem terjesztettél? ki. Az ólkmásolükörnyékéi rnfnHén város_ fejleszteni igyekszik, csak eb bői a rendeletből nem tűnik ki ez az egészséges és helyes szándék. A rendeletnek ez a részét bizonyára Szegeden készítették el vagy legalább is a javaslatot, sajnáljuk, hogy tisztviselői munka maradt az egész s hogy nem jutott szóhoz a javaslat megtételénél a polgárság maga. (Esetleg a közgyűlés városrendezési bizottságának kellett volna letárgyalni az erre irányuló felterjesztést.) A város segítséget kért és ehelyeti rendeletet kapott. Ez a rendelet nem hogy az építkezést nem fogja fellendíteni, de két téglát nem segit egymásra. A város polgársága elégedetlenséggel fogadja a kedvezmény látszatát, lényeges kedvezmények helyett. Lord Rothermere nagy cikke a revizióról „flaguarországon meg lognah szólalni az ünnepi harangoh" A Irianoni zsarnokság, a Kisebbségek sorsa es Európa uf erói „Szilárdul hiszem, hogy Magyarország még ebben az évtizedben visszakapja azokat a területeket, amelyektől Románia és Csehszlovákia oly igazságtanul megfosztotta" „Ifözeledih Magyarország számára a lóvátétfel nagtj napja" London, április 21. Lord Rothermere „Magyarországon ismét meg fognak szólalni az ünnepi harangok" cím alatt hosszabb cikket irt a Daily Mail-ban, amelyben ezeket mondja: — Igazolódik jóslatom, hogy néhány év múlva megváltozik Európa térképének számos vonása. amelyről 1919-ben, a Parisban összeüli politikusok azt hitték, hogy örök időkre rögzítették meg. Ha a fenti szavakat a mult heten írtam volna, mindenki puszta ténymegállapításnak fogadná, ez azonban 5 év fél évvel ezelőtt jelent meg a Daily Maiiban „Újjászületés" ennii cikkemben. Akkor Hitler csak a második legerősebb német párt vezére volt és még két év választotta el az uralomtól. Nagyon kétkedő közönségnek hirdettem akkor az uj korszak elkövetkezését a német nemzet és a világ többi része közötti viszony terén. Azt mondottam: uj Németország támad fel szemünk előtt. Ostobák volnánk, ha az angol nép ezzel szemben ellenséges magatartást tanúsítana és ha igy tennénk. Európára előbb-utóbb még rettenetesebb ébredés várna. — Még egy másik kérdés, amellvel e cikkben foglalkoztam, az általam jósolt iránvban fejlődött. Ez Magyarország jogos követelése a trianoni szerződés áltil rákényszeritett határok felülvizsgálása tárgyában. — Ma kijelentem, hogy Magyarország még a jelen évtized során visszanyeri méltó helyét a középeurópai na TV nemzetek sorában. Ennek megvalósításán két tényező du!go::ik: amagyar nép egyszerű szelleme.és ama két hatalmas európai állam tekintélyének gyors növekedése, amely Magyarország legfontosabb barátja: ezek Németország és Olaszország. — Az első tényezőről széleskörű személyes ismereteim alapján beszélhetek. Kilenc évvel (/előtt karoltam fel a magyar igazság lehanyatló ügyét, azóta szoros kapcsolattal állok az országgal és meggyőződtem arról, hogy e hősié» íaj bátorsága és lelki ereje ma éppen olyan nagy, mint a 16. században volt, amidőn a mohácsi csata után tízszeres túlerővel szemben szenvedett vereséget. A magyarokat 160 éven keresztül a török zsarnokság rabigába hajtotta A trianoni zsarnokság csak egytizedannvi idei;, tart. — Uj erők törnek fel Európában irja Ion Rothermere —, amelyek most a tul jóllakott gonosz államok ellenségeskedésével harcolnak mint Csehszlovákia és Románia, amelyek miután jogtalanul kifosztották Magyarországot azt az engedményt zsarolták ki a nagyhalai máktól, hogy megtarthassák zsákmányaikat Az a jutalom, amelyet ezek az apró áílamol területi terjeszkedés alakjában kaptak. a cselszövők ügyességének és a békekészítők tudatlanságának eredménye volt, nem pedig a szövetségeseknek tett szolgálatuk dija. — A csehek csak a háború után nyertek egyáltalán önálló létet, túlnyomó többségük a fegyverszünetig a központi hatalmak oldalán küzdött. Katonai szökevények és száműzöttek kis csoportja cseh legionáriusok elnevezés alatt a szövetséges hadsereghez csatlakozott. Romá-