Délmagyarország, 1936. április (12. évfolyam, 84-107. szám)

1936-04-19 / 98. szám

1936 április 19. M AGy A R ORSZÁG II szövetkezeti eszme és a kereskedők Sok szó esett mostanában is a szövetkezeti­és az egy kéz- rendszerről, de termeszetesen a kereskedelem megkérdezése nélkül. Mintha e légi fájó seb, melyet a szövetkezetek rágtak a kereskedelem testén, már ugy beheggedt vol­na, hogy annak újbóli feltépdesése nagyon időszerű volna... Az illetékesek azonban ugy­látszik, kik a szövetkezetek terjeszkedését és a kereskedelmi egykézrendszer szükségességét hangoztatják, nemcsak a régi sebekre nincse­nek tekintettel, hanem ujakat akarnak a be­teg szervezeten vájni. Hogyha azután a magánkereskedelem las­san elsorvad, ki tud majd annyiféle adót fi­zetni, melyből a szövetkezetek támogatására is telik, ezt már bizzuk azoknak fantáziájára, akik a kereskedelem kikapcsolása által vélik megoldani a gazdasági válságot. Ezeknek túl­fűtött fantáziája úgyis a sztratoszférába ka­landozik. Az egykézrendszer szószólói még nem tettek arról emlitést, hogy mi lesz azzal a sok­eger kiskereskedővel, kisiparossal és azok al­kalmazottaival, ha az egykézrendszer jön di­vatba az egész vonalon. Nekünk kereskedőknek azonban ez a kérdés nem olyan mellékes s miután nap-nap után látjuk a szövetkezetek terjeszkedését, föl kell készülnünk arra, hogy a gazdasági világvál­ság által szétforgácsolt erőnket és megtépett egzisztenciánkat egy ujabb veszedelemtől pró­báljuk megvédelmezni. Rosszakarat az, mely a sok évi tanulással és még több évi tapasztalat­tal rendelkező szorgalmas egyedeket ki akarja ütni abból a munkakörből, ahová évtizedes munka után szolidsága és rátermettsége által küzdötte fel magát. Egyik szövetkezeti-vezér­igazgató tulprofitálással vádolta meg a keres­kedelmet. E naiv vád a mai öldöklő árrombo­lási versenyben azt hiszem legjobb bizonyíté ­ka annak, hogy az egész nem egyéb, mint az érdekeltek harca a pozícióért. Nincs a magán­gazdaságban egyetlen olyan kisegzisztencia, mely olyan jövedelmű pozíciókat tudna kreál­ni, mint a szövetkezetek vezérigazgatói állásai. Ezekután nem marad más hátra, minthogy a kereskedelem és az ipar is igyekezzen a most divatos jelszavak varázsereje mögé sorakozni, ha élni akar. Wagner-Jauregg, a híres orvos­tanár is maláriával gyógyította a paralizist, — hátha a kereskedelem súlyos betegsége is meggyógyul, ha egy másik betegséggel orvo­solják. (M. V.) Az idei Nemzetközi Vásárra díjtalanul is eljuthat a szegedi kereskedő! Főleg a szegedi füszerkereskedőket érdeklő érdekes és ötletes terv jutott tudomásunkra. A budapesti WEISS MANFRÉD „GLOBUS" KONZERVGYÁR április 25-től május 5-ig ki­rakat kiállítási versenyt rendez Szegeden. A verseny győztes kereskedői díjtalanul eljutnak az idei Nemzetközi Vásárra. Április 20-án, HÉTFŐN ESTE 9 ÓRAKOR A FÜSZERKERESKEDŐK EZ ÜGYBEN ÖSZ­SZEJOVETELT TARTANAK A SZEGEDI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA NAGY­TERMÉBEN. Ugyanakkor Szász Lajos és Papp László egy a kereskedőket és azok személyze­tét igen érdeklő és tanulságos előadást tarta­nak. 443 Cyánhydrogén gázzal irt a leghosszabb szavatossággal] Íin Szabadi Ciánvállalat; > Koloséi u. 8. sz. — Tel. 18—48. — Filléres árak!< Csillárt, rádiót MFTFÍIR Pcillórmfá»' s«fál szegedi Üzletében vásá mCILUll USIIIdiyydl rolton! Néhány tájékoztató ár 4 lángú modem ebédlőcslllár P 17.­Allólómpa, modern 3.SO METEOR villamossági és Csillér-titjftr R. T. Szegedi Üzlete: 18 KARASZ UCCA 11. rELEFON. 33-76 Kedvei« fizetési eltétetek. Lnló könyiecjkír«« $ai>l bitet. Kérfük20 Kirakatunk megtekintését Világmárkás ORION 2x1 rádió Itavi 8 pengfis részletre kapható. ít Díjtalan bemutatás AZ AFRIKAI HABORU NYOMABAN idegen nem vehet földet és bérében sem lehet élelmiszert exportéin Abessziniából Ha valakinek mifelénk szórakozási kedve tá­mad, nagyon sokféle lehetőség közül választhatja ki magáinak a legmegfelelőbbet. Amig azonban nálunk a szinház és a mozi a szórakozási igények kielégítése mellett a kultura fejlesztését is hivat­va van szolgálni, addig az egzotikus vidékek Ci­nema-Varietéiben minden törekvés oda irányul, hogy a vendégek mennél jobban szórakozzanak az előadások alatt. Az európai építkezésektől csak annyiban külön­bözik a főváros moziépülete, hogy a tetőzet — ál­talános keletafrikai szokás szerint — nem a ház oldalaira van erősitve, hanem külömálló faoszlo­pokon nyugszik. A szürkére meszelt ház falán igénytelen plakátok hirdetik a mozi műsorát és a leghangzatosabb jelmondatok csábítják az előadás megtekintésére az embereket. Egy francia újságírónő társaságában — akit a Hamasienben ismertem meg —, látogattam el a Cinema-Varietébe. Különös, hogy a moziban csak kétszemélyes páholyok vannak, s ha valaki egye­dül akar menni a moziba, csak ugy nézheti meg az előadást, ha a páholy másik jegyét is megvá­sárolja. A mozi belső képe a legmerészebb fan­táziát is túlszárnyalja. Csupa függönnyel ellá­tott szeparék sorakoznak szorosam egymás mel­lett. A fülkékben karfanélküli, kétszeméűyes ülő­helyek vannak, míg minden egyes páholyban egy csengő egészíti ki a berendezést, amely azt a célt van hivatva szolgálni, hogy figyelmeztesse a né­zőket, miikor van vége egy-egy felvonásnak, — miikor gyullad ki a fény . IDEGENNEK NINCS ELADÓ A NÉGUS ORSZÁGÁBAN FÖLD A világnak talán minden tájára eljutott a hire annak, hogy Kcletafrikában szinte parlagon he­vernek a kiaknázatlan kincsek, a termékeny föld­nek csak egy nagyon kis hányada áll megmunká­lás alatt és kis befektetéssel páratlan kereseti lehetőségeket igér a józanon gondolkozó emberek számára ez a paradicsomi földrész. Ez a körül­mény már nagyon sok külföldit csábított kiván­dorlásra Abesszinióba, akik megérkezésük után magukkal hozott kis tőkéjüket mindjárt birtokvé­telbe akarták fektetni. Az afrikai törvényeket nem ismerő idegeneket azonban nagy csalódás éri, mert az etióp törvények szerint nem adhatják el a benszülöttek külföldieknek a földjüket és ennek alapján Abessziniában senki sem telepedhet le. Az ország őstörvényci a kereskedelmet is bizo­nyos keretek közé szorítják. Nem lehet például az ország területéről exportálni búzát, husárut és a közélelmezés célját szolgáló növényféléket. Ezek­kel az intézkedésekkel akarják biztosítani azt, hogy országukban ők legyenek az urak és a meg­élhetésük ne ütközzék nehézségekbe azáltal, hogy a közszükségleti cikkek exportálása miatt esetleg azoknak árai az országban kárukra felszökjenek. CSIRKE, MINT ÉLETBIZTOSÍTÁS Az abesszin benszülöttek érdekes módon véde­keznek a balesetek ellen. Minden második hét vé­gén a családfők leölnek egv csirkét és imájukban ennek az állatnak az életét ajánlják fel a sajá maguké helyett. A világ legjobb kézmüiparosai élnek Abesszi piában. IIt még nem hódított teret a civilizáció vívmánya, a gép. A benszülöttek saját maguk ál litják elő az összes szerszámokat, amelyekre a hál körül, vagy a földjük megmunkálásához szükségül van. Belga, angol és indus kereskedők próbálkoz tak már földmegmunkáláshoz alkalmas gépel importálásával, de az állam egy egész kis töre dékének behozatalára adott csak engedélyt. Ennél az elzárkózásnak tudható be főként, hogy Etió piában rengeteg termőföld áll parlagon, megmun kálás nélkül. A FÖLD KINCSEI Abesszínia gazdag bányáinak legnagyobb része, állami kezelésben van. Nem olyan régen, Mene­iik uralkodása ailatt történt, hogy angol, majd francia érdeketlségek meg akarták vásárolni az ország egész területén található bányák kiakná­zásának kizárólagos jogát, de ez a terv a négus anyagi igényén kudarcot vallott A mostani csá­szárt közvetlenül a háború kitörése előtt két an­gol vállalkozó az olajtelepek kitermelési engedé­lyét illetően megkörnyékezte, de a tárgyalások a háború kitörése mialt nem tudtak befejeződni. A császár már-már hajlandó lett volna az üzlet meg­kötésére, de a vállalkozók nem látták az olaszok előretörése miatt pénzüket, illetve a kitermelés lehetőségét biztosítva és ezért még idejében visz­«zaléptek, a rendes körülmények között rájuk nézve feltétlen előnyös és nagy anyagi nyeresé­get jelentő üzlettől. A bányák rengeteg benszűlőt­tet foglalkoztatnak, az irányítást spanyol mérnö­kök végzik, akiket az állam alkalmazott és ren­delt ki a bányák élére Herraann József. NA a következőket ajánljuk!! Zománcozott tál fft ff két füllel, barna színben 16 cm-es •• Palacsintasütő zománcozott barna stinben, 24 om-es 88 f. 22 cm-es 78 I. Zománcozott tojás sotfi 21 f barna színben 12 cm-es ™ • Tésztás tál zománcozott Qg [ Műselyem női nadrág fifl f szépséghibás "" •m Figaró tömbsajt ifi f 1/2 kg •• Figyelje keddi hlrdetftsUnket, mert ujabb sienzáclös cikkeket hirdetünk ! PÁRISI NRGY ÁRUHÁZ RT. SXBf?nn rtcKOMICS és K'SS UCCA SAROK

Next

/
Thumbnails
Contents