Délmagyarország, 1936. április (12. évfolyam, 84-107. szám)

1936-04-17 / 96. szám

A D6I.M AGY ARORS7 AH 1936 április 17. Tűzifát, — szenet, — kokszot zsákban csak plombálva vegyen át Nemzeti Hitelintézetnél, sulyszavatosságaal változatlan áron. Heves összetűzések közben folytatják a tanúkihallgatásokat a Pettykó—Lázár-perben Vallomások a diplomákról, az adózásról, a fürdőszobáról, az aflófeslésről és a villanyszerelésről (A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi törvényszék Pada^-tanácea csütörtökön to" vább folytatta a Pettykó—Lázár-ügyben a tanúkihallgatásokat. Máris rengeteg tanút hallgatott ki a bíróság, a tanuk mindezideig nem bizonyították azokat, a vádakat, amelyeket a vádlott, dr. Lázár Ferenc járásbiró emelt dr. Pettykó János egyetemi főtanácsos ellen. A csütörtöki főtárgyalás első tanuja Szilágyi Sándor egyetemi napidíjas a gazdasági hivatalban, kijelentette, hogy nem tud az állítólagos adócsalásokról. Csupán annyit tud az egyetemi adózásokkal kapcsolatban, hogy a questor 06 a queeturai ellenőr között súrlódás volt, mert a questor nem vezette be sehová a saját mellékjövedelmeit. A tanú a vádlott által hozzáintézett kérdésekre sorra nemmel válaszolt Dr. Lázár Ferenc a tanutói azt kérdezte, van-e tudomása arról, hogy Pettykó 3200 pengőt vett fel az egyetemtől kártérítés cimén, amikor Morvái diplomairó megszökött a pénzével. A tanú kijelentette, hogy erről sem tud. Dr. Pettykó Jáno« becsatolta másolatban a nyugtát, amelyből kiderült, hogy nem 3200, csak 1200 pengőt vett fel az egyetemtől. — A vádlott állandóan 3200 pengőről beszél — mondotta a sértett —, ezért kénytelen vagyok becsatolni a nyugta másolatát, amelyből kiderül, hogy teljes 2000 pengővel téved a vádlott ... A vádlott járásbiró állandóan arra hivatkozik kérdéseinél, hogy a tanú beszélgetésük során ezt és ezt mondotta neki. — Mikor beszélgetett ön a vádlottal? — kérdezte az elnök. — Ugy-e egy kiránduláson vettünk réezt? — szólalt mog gyorsan a vádlott. — Ne tessék közbevágni és megelőzni a tanút! — intette Lázárt az»elnök. A tanú elmondotta, hogy gyakran volt egy társaságban a vádlott járáebiróval és ilven alkalmakkor beszélgettek erről a dologról. — Tett-e ön előttem, vagy mások előtt olyan kijelentést — kérdezte a vádlott —, hogy a tanuk sokat beszélhetnének, de nem mernek, mert attól félnek, hogy Pettykó viszszatér Szegedre... — Nem, ilyen kijelentést sem Ön «lőtt, sem mások előtt soha nem tettem, — jelentette ki a tanu. Szilágvit a biróság megeskette vallomására. Ezután a vádlott ujabb bizonyítási indítványt terjesztett elő ' az 1200—3200 pengőre vonatkozólag. Kérte a sértett tanukénti kihallgatását. Szupek József egyetemi tisztviselő tett ezután vallomást, kijelentette, hogy nem tud arról. hogy Pettykó bármiféle adócsalást követett volna el. A tanu minden kérdésre nemmel válaszolt. — Miért jelentették be a tanút, ha semmiről sem tud semmit? — kérdezte az elnök. A tanu elmondotta Lázár kérdéseire, hogy Soók.v lakásában nemcsak a fürdőszoba, hanem a konyha is csempézve vott, mig Pettykónál a konyha csak olajfestékkel volt bevonva. 1— Ezt a kérdést kár volt firtatni a vádlottnak, — jegyezte meg az ügyész. A tanu elmondotta, még, hogy Pettvkónak a lakás átalakítással kapcsolatban csak annyi beleszólása volt, hogy megkérdezték véleményét a villanykapcsolók elhelyezése, vagy a falminták szerint. — Igaz-e — kérdezte a vádlott hogy Pettykó ajtajai fehérre voltak festve, a professzorok emiatt szót emeltek, mert az ő ajtajaik barnára voltak mázolva. — Erről csak annyit tudok, hogy volt olyan professzor, aki egyenest azt kivánta, hogy barnára fessék az ajtajait. — Igaz-e, hogy a villanyzsinórokat falbasüllyesztették az ő kívánságára? — kérdezte Lázár. — Igen, mert erre rendelet van, nem is szabad máskép szerelni a villanyt. — Én azt, állítom, hogy nincs is ilyen rendelkezés! — mondotta a vádlott. — Mindenki tudja, hogy erre rend el tf van! — jegyezte meg dr. Sáray biró. Á vádlott egyre meglepőbb kérdéseket tett fel a tanúhoz. Például ilyeneket kérdez: — Igaz-e, hogv a fürdőkádhoz lefolyót ép\~ tettek? — önnek gazdasági főnöknek kellett volna lennie, — jegyezte meg Pettykó. — Ott is megálltam volna a helyemet! — vágott vissza a vádlott. — Bizonyára jobban, mjnt a birói székben... — zárta le a vitát Pettykó. — Nem mondaná meg a vádlott, hogy egy személyre hány centiméternyi fürdőszobát, hány liternyi vizet engedélyez? — kérdezte az elnök, amikor a vádlott azt állította, hogy Pettvkónak, mint nőtlen embernek, nem járt, olyan vagy fürdőszoba, mint amilyen volt. összetűzés keletkezett ezután a sértett és a vádlott között, amiért az elnök mindkettőjüket, rendreutasi totta. Lázár: Ezért .szegénv az állam, mert ilyen tisztviselői vannak!... — Téved — replikázott Pet+vkó — azérl, mert ilyen birái vannak, mint ön ...! Sáray Józsefné Klug Margit egyetemi gépírónő az összes hozzáintézett kérdésekre vemmel, válaszolt. Dr. Szécsényi Sándor egyetemi könwtári segédőr után dr. Szepessv Aladár pénzügyigazgatót szólították b(? a terembe. Elmondotta, arról nincs tudomása, hogy Pettykó az egyetem rektorát és a minisztériumot is megtévesztette volna mellékjövedelmei tekintetében. Dr. Lázár: Tud-e ön arról, hogy szabálytalanul történt a mellékjövedelmek megadóztatása. Elnök: Erre vonatkozólag nem mentették fel a tanút, a hivatali titoktartás alól. Lázár: Ez jogi abszurdum, téves intézkedés, igy én nem tudom beigazolni állításaimat! Elnök: Ne birálja kérem a pénzügyminiszter ténykedését, mert rendreutasítom! A vádlott ezután olvan kérdé^ket tett fel, amelvekhen sértések foglaltatnak Pettykóra nézve. Az elnök figyelmeztette Lázárt, hogy ne sértegessen, mert rendreutasítja. A vádlott kijelentette, hogy nem sértő szándékkal tette fel a kérdést, hanem azért, mert a fegyelmi vizsgálatok során ilyen kijelentések elhangzottak. Dr. Sáray biró: A sértett dolga az, hogy ebben a tekintetben milyen álláspontot foglal el. Dr. Pettykó: Én türtőztetem magam, de nem tudom, meddig birom. Szándékomban var csak a biróság előtt, lefolytatni ezt az ügyet de nem tudom, hogy a törvényszék falain kivtif mikor fogom ezt magánüggyé tenni és ezért elégtételt venni ... Dr. Lázár végül előterjesztésében azt kér**, hogy Szepessv pénzügyigazgatónak hivatali titoktartás alóli felmentjét kérjék a minisztertől és azután újból hallgassák ki a tanút. A főtárevalást péntek reggel folytatják. D Somogyi-telepi ügyvéd küzdelme a válsággal A törvényszék elrendelte a valódiság bl/onyltásAí n Délmagvarorszég munkalArsán»1' «¡«HAperében (A Délmafryarország munkatársától.) A szegedi törvényszék Apczy-isnárea, csütörtökön tárgyalta Klamár Gyula hirlapiró sajtóperét, amelyet dr. Garay Lajos volt szegedi, jelenleg ceglédi ügyvéd indított ellene rágalmazás és becsületsértés cimén. Dr. Garav Lajos a So/nogvi-telepen lakott családjával együtt Koncz Pál lakásában. A házigazdával később perei keletkeztek, emiatt Somogyrtílepen az egész családnak tűrhetetlen lett a helyzete. A szomszédok valósággal üldözték a Garay-családot, Egvizhen a szomszédok gyermekei valósággal megostromolták Garayék lakását, kőzáport zúdítottak rájnk letépték a névtábláját, az ajtót leszakVottdk. Már azelőtt is valóságos kálváriát kellett Garayékfiak járniok, mert gyerekeiket az vrráv megtámadták, ablakukon göröngyöket dobáltok he. a kútra sem mehettek, mert lestek őket. Azok ellen a fiatalkorúak ellen, akik Garayék ellen elkövetett cselekményekben résztvettek, a fiatalkorúak birósága előtt eljárás indult A biróság a fiatalkorúakat el is Ítélte. Erről a tárgyalásról irt tudósítást Klamár Gyula a Délmagyarországban ef ezt a cikket inkriminálta az ügyvéd. A cikk megemlítette, hogy Garayék nem tudlak a lakbéiiiket fizetni, kilakoltatási pert tett pllenük folyamatba a házigazda. Az ügyvéd vádiratában azt adta elő. hogy kliensei elhagyták. holott npm igaz. hngv nem tudott lakbért fizetni. Azt kérte többek között, hogy a biró í-áe állapítson meg számára kétezer pengő nem vagyoni kártérítési öppzeget. A csütörtöki tárgyaláson a vádlott hírlapiról dr. Porta Dezső védtjp. A vádlott elmondotta nem érzi magát bűnösnek, mert a tárgyalást hit szellemben közKlte, az adatok megfelelnek a valósáéinak. Elmondotta, hogy a sértett valószínűién tévedésből tette meg feljelentését mert a cikk éppen — az ő érdekében született meg, azt akarta megírni, hogy egy szerencsétlen. nagycsaládos, diplomás ember milyen nehézségekkel kiisd n rossz gazdasági viszonyok következtében. A cikkben spm becsületsértés sem rágalnjazá' nincs. Fi'rte az idevonatkozó polgári ép hiintetőiratok hepzer" feét. Dr. Bar'a Dezső védő terjesztette elő oz titán részletesen a valóságbizonvítási kérelmet azután dr Garay Lajos kérté néhány irat beszerzését.- A bíróság elrendelte a kért iratok beszerzését és a tárgyalást elnapolta.