Délmagyarország, 1936. április (12. évfolyam, 84-107. szám)

1936-04-15 / 94. szám

1936 ánrilis 15. DC! MAGYARORSZÁG • —•— — II— HI 111 3 Zárt ajtók a városhálán A polgármester statáriális rendelkezéssel megtiltotta, hogy a tisztviselők információ! adjanak a nyilvánosságnak — „Felvilágosítás? — csak a polgármester adhat" — Nincs magyarázat az érthetetlen rendelkezésre (A Délmagyarország munkatársától.) Kedden délelőtt kellemetlen meglepetés érte azo]fit az ujságirókat, akik a közigazgatás eseményeiről szoktak beszámolni lapjaiknak. Amikor hiven az évtizedek során kialakult gyakorlathoz, sorra látogatták a városi ügyosztályokat, hogy érdeklődjenek az aktuális közigazgatási események iránt és összegyűjtsék a tudósításaik megírásához szükséges adatakot, felvilágosításokat, mindenütt azzal fogadták őket. hogy a polgármester legújabban kiadott szigorú rendelkezése értelmében felvilágosítást senki más nem adhat, csak ő. vagy pedig távollétében a helyettes polgármester. Azt viszont, hogy mi volt ennek a teljesen járatlanul kiadott rendelkezésnek az inditó oka, senkisem tudja, vagy nem akarta megmondani. Betartva a polgármester legújabb rendelkezését, közvetlenül hozzá fordultunk fölvilágositásért. Előszobája természetesen zsúfolva volt, jöttek-mentek az ügyes-bajosok, a referensek, végre két óra után néhány perccel bejuthattunk dr. Pálfy Józsefhez, aki éppen a kabátját öltötte föl, hogy induljon haza, ebédelni. Az érdeklődő kérdést föltettük, de a válasz. amit kaptunk, nem sokat mond: — Bosszantó dolgok történtek, olyan információk kerültek ki, hogy muszáj volt ezt a szigorú rendelkezést kiadni... Rá akartunk mutatni arra a lehetetlen helyzetre, amit ez a sebtiben kiadott polgármesteri rendelkezés teremt a közönség tájékoztatása terén. Be akartuk bizonyítani, hogy a hírszolgálat megnehezítése semmiesetre sem szolgálhat ja a közérdeket, sőt lépten-nyomon azzal a veszedelemmel fenyeget, hogy egyoldalú, helytelen információk alapján esetleg olyan dolgok kerülnek nyilvánosságra, amelyek károkat okozhatnak a városnak. A polgármester azonban már az ajtóban volt, látszott rajta, hogy igen sietős az utja. csak anyit mondott, hogy máskor. holnap rendelkezésünkre áll. A polgármester rendelkezése értelmében fölvilágosítást csak ő. vagy távollétében a helyettese. dr. Tóth Béla polgármesterhelyettes adhat. Mivel pedig a polgármester most már eltávozott a városházáról, távollétében dr. Tóth Bélához kopogtattunk be. Elmondtuk, hogy miről van szó és megkérdeztük, hogy mi tette szükségessé a kérdéses polgármesteri rendelet kiadását? — Hát ezt már kitől tudták meg az újságírók, ki árulta el a polgármester rendelkezését? — kérdezte vissza a polgármesterhelyetles, aki elárulta azt is, hogy az a tisztviselő, aki közölte a rendelet tartalmát, máris elköBelvárosl Mozi Ma utoljára A legremekebb fi lm at frakció. Halálfejes Eobopó Széchenyi Mozi Ma kedden is Café Moszkva Cíortog, Tőkéé, Vértes stb. És a szines flilmcsodfj CUCARADSA vette a fegyelmi vétséget, mert magát a friss rendelkezést és ezzel a hivalalos titoktartós kötelezettségét sértette meg. A kérdésünkre azonban konkrét választ dr. Tóth Bélától sem kaptunk. A helyzet tehát ugy alakult, hogy a városházán, a város hivatalaiban ezentúl senki sem adhat föl< világositásokat, tájékoztatásokat, csak a polgármester. Akkor is csak ő. ha egészen lényegtelen részletkérdésekről lesz szó, arról például, hogy milyen kővel burkolták ki annakidején a Nagykörutat, vagy hány gázlámpaoszlopot szereltetett le engedély nélkül a gázgyár. Mivel pedig a polgármesterhez nem kinZ-to ftffartÓA'ta aikoJLax mindig lehet bejutni, akkor sem, ha a városházán, a hivatalában van, nagyon sokszor előfordul, hogy az újságíró egyáltalában nem juthat a közönség tájékoztatásához szüksége? információhoz a városházán. Információi kénytelen lesz a városházán kivül beszerezni, mert a város közönsége joggal megkövetelheti a hírszolgálat ellátását továbbra is. És ezt » kötelességet változatlanul vállaljuk és — teljesíteni fogjuk. Az ipartestület állást foglalt a 6 órai üzletzárás további feiítartása mellett Ezer pengős hiíelíullépés a vásárcsarnok épilésénél — Az elöljáróság keddi Qlése (A Délmagyarország munkatársától.) Az ipartestület elöljárósága kedden délulán ülést tartott! Körmendy Mátyás elnöklósével. Dr. Gyuris István felolvasta a titkári jelentést, majd az elnöki előterjesztések során az elöljáróság elhatározta, hogy a firenzei rnintavásáron dr. Gyuris István titkár és a husiparosszakosztály megbízásából Varga István képviseli a szegedi ipartestületet., Köszönetet szavazott az elöljáróság dr. Deltra Jánosnak az iparcsarnok épitcse érdekében kifejtett tevékenységéért. Körmendy Mátyás a vásárcsarnok építésével kapcsolatban kérte a szakosztályok tagjait, hogy hathatósabban támogassák az ügyet. Nem azoktól kór, akiknek nincsen, azok azonban, akiknek módjukban áll, tartsák kötelességüknek a részvényjegyzést. Feltűnőnek tartja, hogy egyes nagyobb szegedi cégek távoltartják magukat. Ezután arról szólt, hogy a csarnok épitése körül bizonyos zavarokról és hiteltullépésről beszélnek. Ennek az az oka, hogy a tervező építész a betanvasból kevesebb mennyiséget vett fel. Igaz, hogy mintegy 1000—1200 pengős túllépésről van szó, ez azonban ilyen nagyarányú épitkezésnél nem: okoz különösebb zavart annál kevésbé, mert a költségvetés még mindig belül van a 40 ezer pengős kereten. Schwarz Manó hozzászólásában azt fejtegette, hogy milyen nagyjelentőségű az ügy támogatása. Nem tartja helyesnek, hogy a részvényjegyzésre idegeneket is felhívtak. Hangsúlyozta, hogy a részvényjegyzés a szegedi ¡¡virosok kötelessége. Ezután dr. Gyuris István ismertette azt a tervezetet, amelyet a tagsági dijak kirovása ügyében dolgoztak ki. \z elgondolás az, hogy a tagság-i dijakat progresszív alapon róják ki. Közölte a titkár, hogy az iparügyi miniszter íooo pengőt adott segélvképen az iparcsarnok építéséhez. Az II'OK 50 |icngőt küldött a szegedi ipartestületnek, hogy azt húsvétkor az arra rászorulók között ossza szét. Az elöljáróság tíz szegény iparos között osztotla fel az összeget. Az iparos gyógy telep ügyével kapcsolatban ismertette a titkár az üdülési lehetőséget. Az iparosok nyolc csoportra osztva háromhetes turnusokban vehetik igénybe az üdülési kedvezményt. Felolvasták ezután az iparügyi miniszter átiratát a kisipari gépek lefoglalására vonatkozólag. Eszerint a kisiparosok gépeit és szerszámait 200 pengőn aluli értékig nem lehet lefoglalni. Miután ma már a legtöbb kisiparos ügynevezett szerszámgéppel dolgozik és a bíróságok eltérő gyakorlatot követnek, felhívta a testület aj IPOK-ot, hogy a bíróságoknak ebben a kérdésben folytatott gyakorlatát kisérje figyelemmel. Ezután a kereskedelmi és iparkamara két átiratát ismertették. Az egyik arról szól, hogy azokat az 50 életévüket betöltölt ipari munkásokat, akik egy vállalatnál 25 év óta állnak szolgálatban, ki fogják tüntetni. A másik átirat a 6 órai zárórára t vonatkozik. Az ipartestület elöljárósága egyhangúlag a 6 órai záróra további fentartása melleti foglalt állást, mert ez bevált a gyakorlatban, mindössze kisebb változás eszközlését javasolja \z elöljáróságnak az a javaslata, rögzítsék le hogy az üzletek húsvét és karácsony előtt eg\ héttel, valamint a szabad téri játékok idején 7 óráig lehessenek nyitva. Becker Jenő lemondásával megüresedett előljárósági tagságra Stciner Miklóst hívták be. Wirth István felszólalásában az építőipar serelmeiről beszélt, Stefandel Károly ipari mesterverseny rendezését javasolta. Az elöl járósági ülés végül tudomásul vette a/ ács-, bognár-, borbély-, cipész-, fa-, festő-, fém-, hus-és kocsigyártószakosztály uj tisztikaráról szóló jelen lését.